Mennyivel könnyebb dolga lett volna a fordítónak az első esetben, ha a pasi egy Lamborghinit vett volna...

@Fejes László (nyest.hu): Amit egyébként gyerekkoromban mindenki lambordzsininek ejtett, szóval azért itt is lett volna lehetőség... ;)

@Leiter Jakab: Hát pont azt mondom, hogy ott lett volna a lehetőség...

Sőt, szoba jöhetne még a [c]itroen vs. [sz]itroen vita, de azt is el tudnám képzelni, hogy valaki a [folszvágen]-típusú egyszerűsítésbe köt bele. Sőt, ha a KGST is képbe jönne, akkor a Warszawa ejtésmódján is el lehetne vitatkozni. A klasszika-filológusok meg a Dacia [cs]-s ejtését kifogásolhatnák. Kész aranybánya...

@Fejes László (nyest.hu): És akkor a micsubicsi és a dajhacsu még szóba sem került...

[sevrolett] vagy [sevrolé]?

Porscha a Velencei kalmár Portiá-jára rímel.

@Csigabi: persze, persze, ez a megoldás.

@Fejes László (nyest.hu): Ha képen nem látszik az autó, akkor van annyira mindegy a dolog, hogy az ember simán átírja egy a szituba illő autómárkára. Mongyuk gyanítom, hogy itt látszott is a kocsi (bár nem láttam), akkor ez a lehetőség nyilván ugrott.

@Fejes László (nyest.hu): Ennyit az eszemről, kicsit túlgondoltam a dolgot.

@El Cabezudo: ezekről az autómárkás ejtésekről lehetne egy cikk. A Dacia helyes megfejtését pl. én sem tudom.

Egyébként úgy emlékszem, hogy az eredeti amerikai hangsávban is Porsch vs. Porscháznak, nem a magyar fordító találta ki, akármilyen bénán hangzik is. Háromszor is láttam ezt a részt, a Viasanyi Háremen magyarul, és letöltésből kétszer eredetiben.

Egy kiegészítés: a phórs-os ejtésnél nem leharapják a második szótagot, hanem csak nem ejtik, néma e-nek veszik, ez a leggyakoribb, csak mellékvariáns a phórsö/phórsa. Megnézve az LPD-t, ez nem amerikai dolog, a briteknél is phós, néha phósö/phósá. A jenkiknél van egy harmadik variáns, a phórsi. Most az IPÁ-zástól eltekintettem.

@Leiter Jakab: @Fejes László (nyest.hu): Én gyerekkoromban Plácido Domingo nevét [placsídó]-nak mondtam -- [plászido] helyett (persze ez nem autómárka). :)

@El Vaquero: A Dacia román kiejtése (mivel román márka) ['da.ʧija] -- tehát nagyjából az, ahogy magyarul is mondjuk.

@El Vaquero: Igen, mert ezek Amerikában létező ejtésvariációk, tehát ott van értelme, hogy a szereplők ezen rugóznak. Magyarul viszont senki sem ejti [pors]-nak, úgyhogy a szinkronban ez nem működik.

@El Vaquero: Mi lenne a helyes? Magyarul nyilván [dácsia], de a közép-európai klasszikus latin ejtése [c]-vel lenne, a románban viszont az i inkább [j] (en.wiktionary.org/wiki/Dacia#Romanian), az olasban nem is hangzik (www.youtube.com/watch?v=MBBS37F6Rn8), az angolról meg ne is beszéljünk (www.youtube.com/watch?v=DvhtZ_-WrWE).

A Jóbarátokban is szerepelt ugyanez a fordítási feladat (S06E05, The One with Joey's Porsche). Ott úgy oldotta meg a fordító, hogy a [pors] ejtés helyett "Porcse" lett, és ezt javítja ki Joey. A poén ugyan elveszik (ejtette ezt valaha valaki porcsének?), de legalább Joey reakciója érthető.

Angol kollégám egyszer azt mondta, hogy elmegy vásárolni az ájki-ba. Hova? Lebetűzte: IKEA..

@lcsaszar: Hallottad már, ahogy egy extremadurai spanyol kiejti a "McDonald's" szót? Négyszeri megértési kísérlet után kellett megkérnem, hogy ugyan írja már le.

@nadivereb: Hogy ejti? Erre én is kíváncsi lennék. A köznyelvben kb. [mágdónálsz]-nak ejtik.

@Sultanus Constantinus: kb. [medonád].

@nadivereb: Annyira nem is vészes, mint amire számítottam. :)

@Sultanus Constantinus: Na ja, csak ha azt akarod megbeszélni vele, hogy hol találkozzatok, akkor kissé frusztráló. :D

@nadivereb: "Hallottad már, ahogy egy extremadurai spanyol kiejti a "McDonald's" szót?"

Azert a braziliai ejtese sem rossz, kb. [meki'dõnaudzsis(z)] :)

@GBR: Hát ez már majdnem olyan, mintha egy japán mondaná :D

@Sultanus Constantinus: hat igen, az meg [makudonarudo] :)

@nadivereb: "@Sultanus Constantinus: kb. [medonád]."

Bar az europai spanyol nyelvjarasokban nem vagyok otthon, de eros a gyanum hogy a szovegi d-t nem ejtik az extremadurai spanyolban (sem).

@Sultanus Constantinus: mi a velemenyed?

@GBR: Az extremadurairól nem tudok nyilatkozni, de pl. az andalúzban tkp. semmilyen szó végi mássalhangzót nem ejtenek (kivétel a művelt emberek, ők azért próbálnak úgy beszélni, hogy érthető legyen). Viszont az idegen szavak szerintem teljesen másképp viselkednek ebből a szempontból, de erről sincs tapasztalatom. A McDonald's-ban pl. a -d nem a szó végén van, mert utána elvileg van egy [z], lehet, hogy épp ezért ejtik a [d]-t. De gyanítom, hogy az a d inkább [θ] lesz. (Ráadásul Extremadurában egy andalúzhoz hasonló, de az asztúr-leónival kevert nyelvjárást (is) beszélnek, az estremeñut.)

@Sultanus Constantinus: igen, en is az andaluzbol indultam ki. A szovegi d a madridi dialektusban [θ], az andaluzban pedig sokszor meg a ket maganhangzo kozotti d-t sem ejtik (pl. [muniszipalja] :)), ebbol a szempontbol az extremadurait a ketto koze kepzelem.

"A McDonald's-ban pl. a -d nem a szó végén van, mert utána elvileg van egy [z], lehet, hogy épp ezért ejtik a [d]-t."

Igen, erre en is gondoltam, es el is bizonytalanitott egy kicsit, de szerintem az iraskep masodlagos, es az idegen szavakat is probaljak az anyanyelvuk szabalyai szerint ejteni. Ha pedig azok hasonloak mint az andaluz eseteben (es ez az amiben nem vagyok biztos, csak gyanitom, hogy hasonlo), akkor a szovegi d ejtese termeszetellenes.

@GBR: A spanyol Wikipédia leírása alapján nagyjából ugyanaz, mint a nyugati andalúz: es.wikipedia.org/wiki/castúo

@lcsaszar: akkor nem volt angol anyanyelvű, azok az IKEÁ-t ~áj khíá /khíö vagy aj khíá vagy hasonlóan ejtik ki, a lényeg, hogy három szótagosan, nem kettővel.

@GBR: haha, ez jó, mindjárt lehetne maki rúdugró vagy ma kúró :D

@GBR: Én határozottan így emlékszem. Persze könnyen lehet, hogy megpróbálta szegény magyar számára is érthetően mondani, és megerőltette magát. :)

@Sultanus Constantinus: igen, en is az andaluzhoz hasonlonak gondoltam, marcsak foldrajzi helyzete miatt is.

@El Vaquero: es utana ihatsz egy szutābakkuszu kōhī-t is :)

@nadivereb: perszen, en nem voltam ott, nem tudhatom, es ha te ugy hallottad, akkor biztos ugy is ejtette. Es a magyarazatod is logikus, lehet hogy csak rad valo tekintettel ejtette ugy. Bar konnyen lehet hiperkorrekcio is, mert Spanyolorszagban igencsak megbelyegzik a nem standard dialektust beszeloket.

Egyebkent te nem is allitottad, hogy extremadurai dialektust beszelt, csak azt, hogy a szemely extremadurai volt, ugyhogy az is konnyen lehet, hogy ott el, de nem az ottani helyi dialektus az o termeszetes nyelvvaltozat. Hozzaszolasomban nem is cafolni akartam az altalad megadott kiejtest a konkret esetben, csak apropo volt, hogy egy kicsit eltoprengjek a spanyol nyelvjarasokon, igy az extremadurain is, na meg hogy egy nalam hozzaertobb velemenyet megkerdezzem rola.

Haha, ez nagyon durva, csak a netes guglizás segített, hogy ez Starbucks coffee akar lenni, magamtól erre az életben rá nem jövök. Hogy találnak ki ilyen baromságokat? Lehet megnéztek pár japán videót, amelyikben hosszabban angolul beszélnek.

@El Vaquero: Nem olyan nehéz kitalálni, hogy mit hogy ejthetnek jappánul, segít, ha az ember utánanéz a fonottkalácstaktikájuknak.

Nem nagyon szeretik a mássalhangzóra végződő szavakat vagy a mássalhangzótorlódást, így jellemzően betoldott magánhangzókkal oldják fel, arra is van szabaly, hogy mikor melyikkel. Az f-h meg kicsit speciális eset náluk, valójában ez kb. ugyanaz a fonéma, aminek a mögötte lévő magánhangzótól függ a realizációja.

Pl. a Christmas cake-ből szabályosan kuriszumaszu kéki lesz, a kr és az szm közötti torlódást feloldják, a szavak végére meg magánhangzó kerül.

A fonottkalácstaktikás szövegemet nem lenyúlni, szabadalmaztatott vakerolás. Ismerem a japán fonotaktikát, de mikor visszafelé kell konvertálni japánról angolra, az kemény. Most hogy találod ki, hogy kurumogoszuku nuku az most melyik angol szó japánosított változata?

Aztán vagy valami egy fonéma, vagy nem, olyan nincs, hogy kb. ugyanaz a fonéma.

@El Vaquero: Már miért ne lenne olyan? :-)

A nagytudású Wikipédiát idézve: „/h/ is [ç] before /i/ and /j/ About this sound listen , and [ɸ] (romanized f) before /u/ coarticulated with the labial compression of that vowel. (...) [ɸ] can occur phonemically as a replacement for [f] in recent Western loans.”

Szóval, az [ɸ] (kb. f) jappán szavakban a /h/ allofónja /u/ előtt, de nem jappán szavakban előfordulhat máshol is, szóval valami marginális/majdnem-fonéma szerepet játszik. Mondjuk mint a magyarban a kemény hn/x/ azoknál, akik a nyelvművelők tanácsát megfogadva pl. a mechanikában is azt ejtik, de a tömegek kiejtésében ez a /h/ allofónja mássalhangzók meg szünet előtt (vagy a geminált /hh/ realizációjakor).

@Irgun Baklav: reszben igazad van, persze, vannak szabalyok a "japanositasra", da azert abban El Vaqueronak van igaza, hogy ha ezt angolra vissza akarod kodolni, hat az mar lehet problemas. Sok estben nem tudod a szabalyokbol kikovetkeztetni az egyes alakokat, egyenkent kell megtanulni. Az energy pl. miert enerugī, mikor enerudzsī-kent meg termeszetesebben is szolna? De szamtalan ilyen van.

Az is igaz, hogy idegen szavakban ejthetnek pl. [f]-et, es termeszetesen ezt le is lehet jegyezni kanaval is. De ebben az esetben nem japan szorol van szo, egy magyar is ejthet angol szavakban w-t. De ha mar jovevenyszova valik, akkor nem ejtjuk ugy. Es El Vaquero nem angol, hanem japan (igaz angol eredetu) szavakrol beszelt, es ez esetben soha nem ejtenek f-et, igy lesz a coffee helyett kōhī.

Es azt sem szabad elfelejteni, hogy a japan nyelv tele van angol eredetu szavakkal, melyek mar meghonosodtak, sokkal tobb mint, magyarban, de ezek nem mindegyike angol szobol, kifejezesbol szarmazik, hanem mar japan "gyartmany" igy ha atirod angolra, akkor vagy teljesen mast jelent, vagy akar ertelmetlen is lehet. Na most ha egy ilyen kifejezest hallasz, akkor erzed hogy angol (es irasban segit is, hogy katakanaval irjak), alkalmazod is a szabalyokat magadban, hogy atird angolra, de semmi ertelmes nem jon ki belole. Ezert ezeket egyenkent meg kell tanulni, japan szokent. Angol tudassal, de nem ismerve a konkret szavakat, igen nehez lenne kovetkeztetni, hogy mit jelentenek pl. ezek: maszukomi, misin, ōeru, ōtobai... Persze meg megszamlalhatatlan pelda lehetne.

De, de, én az angol szavakról beszéltem, nem a japánban meggyökeresedettekről. Akkor ezek szerint az angol kiejtésük azért egy fokkal tűrhetőbb, mint a meggyökeresedett szavak japánosított alakja. Tuti, hogy utóbbiból egy kukkot sem értenék, bár szerintem azokra a japánok sem ismernek rá, és nem tudják egy csomóan, hogy eredetileg milyen angol szó volt. Egy átlag magyar ember sem tudja, hogy a dömper és a trönk eredetileg az angol dumper és trunk franciásítva átvett alakja, pedig ezek még nincsenek is olyan rettenet messze az eredetitől.

@Irgun Baklav: @El Vaquero: Az [f]~[ɸ]~[h] az egyik leggyakoribb hangváltozás. A latin történetének bizonyos korszakában is jellemző lehetett, és ma is megvan bizonyos elszigetelt újlatin változatokban (pl. gaszkon, szárd, délolasz, egyes román nyelvjárások), de a legjellemzőbb példa éppen a spanyol.

A spanyolban a 9-10. sz. környékén az [f], [ɸ], [h] az /f/ allofónjai voltak különböző helyzetekben: [fC], [fw]~[ɸw], [ɸi](?), [hV]. Egészen a 16. századig viszont írásban csak <f> létezett, ezért nehéz megállapítani, hogy mikor hogy ejtették a valóságban; majd csak később kezdtek <h>-t írni az /f/ helyén ott, ahol [h]-nak ejtették eredetileg, de addigra az irodalmi nyelvből ez a [h] már ki is veszett (tkp. a <h> már csak azt jelölte, hogy ott valaha volt egy mássalhangzó). Ezért van ma fuerte, fiesta, de hablar (< fabulare); azok a szavak, amelyekben ma [f] van magánhangzó előtt (pl. favor), már a 10. sz. utáni latin átvétele, nem az alapréteghez tartoznak.

Az okcitán gaszkon változatában viszont ma minden szóban [h] van a latin [f] helyén, pl. huèc [hwɛk] (vö. sp. fuego) és hèsta ['hɛstɔ] (vö. sp. fiesta).

Az olaszországi calabriai nyelvjárás egyes változataiban is [h] van az /f/ helyén, pl. Che hai hattu? (vö. sp. Qué has hecho?).

A logudorói-nuorói szárd belső nyelvjárásaiban egyszerűen eltűnik az /f/, pl. lat. focu > oku.