nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @bm: "... valaki mondta lenne ..." :) ha nem segítesz, nem biztos hogy azonnal megértem. @...
    2019. 11. 22, 03:12  Indulj el egy úton...
  • aphelion: @Janika: Lenin egy ideig Londonban meg Svájcban élt, ha jól sejtem igazából a hírnevét is ...
    2019. 11. 21, 09:54  Orosz nevek magyar szövegben
  • Janika: @bm: Van ellenpélda. Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин nevének átírása. Lenyin helyett Lenin...
    2019. 11. 21, 07:42  Orosz nevek magyar szövegben
  • bm: @arafuraferi: mármint a múlt idejű feltételes mód segédigéjéé?... :-) (...amely mostanában...
    2019. 11. 20, 23:52  Indulj el egy úton...
  • bm: @KoolViews: seas3.elte.hu/olddelg/publications/moder...g/91.2_Pontossag.pdf Pontosság és g...
    2019. 11. 20, 23:45  Orosz nevek magyar szövegben
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Amiből csak több lehet
Plurale tantum

Olvasónknak sok fejtörést okoz, hogy nem találja a javak egyes számát. Útnak indulunk, bejárjuk a világ nagy hegységeit, szemüveget veszünk, és nem sajnáljuk a pénzt sem, koptatjuk a cipőt, a zoknit és a nadrágot, szó esik eljegyzésről és megtorlásról, még a gázművek is befurakodik a történetbe – de vajon megtaláljuk-e a megoldást ennyi viszontagság után?

Kálmán László | 2011. május 23.
|  

M. Bálint kérdése látszólag a magyarra vonatkozik, valójában egy általános jelenségről érdeklődik:

Egy érdekes kérdést szeretnék Önnek feltenni, amin sokat gondolkodtam de a választ nem leltem meg rá. Íme a példamondat: „A szegregáció csökkentésének egyik módja a kulturális javak elosztása.” A kérdésem a következő: mi a javak szó egyes száma? Ezt a szót eddig csak így, többes számban hallottam. A jav kifejezés számomra sehogy sem értelmezhető.
Javak
Javak
(Forrás: Wikimedia commons)

Ennek a jelenségnek csak latin neve van, magyar nincs: plurale tantum (vagyis 'csak többes számú': a plurale a latin pluralis 'többes számú' melléknév semlegesnemű alakja, a tantum pedig itt azt jelenti: 'csak'). Ezt mondjuk azokra a névszókra, amelyeknek csak többes számú alakjuk van, egyes számú nincs.

Minden általam ismert nyelvben, amiben létezik többes számú alakjuk a névszóknak, léteznek plurale tantumok is. Ilyen nyelv a magyar is. Sokszor többé-kevésbé érthető, motivált a többes szám, például sok kisebb részből álló dolgok megnevezésére. Ilyen például maga a javak (vagy idegen megfelelői, például a latin divitae vagy a francia propres): olyan összefoglaló értelmű szó, ami mindig sok kisebb dologból tevődik össze, esetleg olyan kicsikből is, amiket önmagukban túlzás lenne javaknak nevezni. Ilyesmik például a hegységek (sok hegyből álló tájegységek) többes számú elnevezései. Ezek tulajdonképpen tükörfordítások, a magyar hegységnevek, mint a Bükk vagy a Mátra nem szoktak többes számban állni (kivéve az olyanokat, mint a Csiki-hegyek). Az idegen nyelvből fordított hegységneveknél viszont (amelyek általában már az eredeti nyelven is prulare tantumok) gyakran előfordul ez: az Andok, az Alpok, a Kárpátok.

Aztán vannak olyan plurale tantumok is, amelyeknél nem egészen világos, miért is van formailag többes számú alakjuk. Esetleg több hasonló részből állnak (mint pl. a francia lunettes 'szemüveg' vagy az orosz денги [gyéngi] 'pénz'), de sokszor még ez sem igaz. Például a nadrágot és a hozzá hasonló ruhadarabokat jelentő szavak sok nyugat-európai nyelvben plurale tantumok (angol trousers, spanyol pantalones stb.). Ennek az lehet az oka, hogy számos páros ruhadarab mintája hatott rájuk (hiszen ezekben a nyelvekben a 'zokni', 'cipő' és társai is többes számúak, bár azoknak általában van 'fél pár zokni', 'fél pár cipő' jelentésű egyes számuk). Teljesen homályos, hogy miért csak többes számúak az olyan főnevek, mint például a francia représailles 'megtorlás' vagy fiançailles 'eljegyzés'. Talán mert általában egész eseménysorokra utalnak.

Jószág
Jószág
(Forrás: Wikimedia commons)

Egyébként idegen nyelvekben ismerünk singulare tantumokat, vagyis csak egyes számban álló névszókat is. Ilyen például az angol information 'információ'. Egyszerűen nem képezhető a többes számú alakja, és ha angolul azt akarjuk mondani, hogy 'értesülések', akkor azt úgy kell kifejeznünk, hogy pieces of information. Van ezen kívül possessivum tantum, vagyis csak birtokként előforduló névszótő is, például gyakorlatilag ilyen az öcsém, öccse stb., bátyám, bátyád stb.

A magyarban érzésem szerint kevesebb plurale tantum van, mint a közismert nyugat-európai nyelvekben. Ennek egyik oka az lehet, hogy a magyar nyelvben egyébként is ritkábban használjuk a többes számot. Gondoljunk akár az előző 'zokni', 'cipő' példákra, vagy arra, hogy amit magyarul úgy mondunk, hogy almát vettem, azt a nyugat-európai nyelvek többségére úgy kell fordítani, hogy az 'alma' jelentésű szó többes számát használjuk, vagy arra, hogy magyarul minden számnév után egyes számban áll a névszói alaptag. Erről talán egyszer külön szólok.

Ugyanakkor a magyar plurale tantumok többsége egyes számú egyeztetéssel is járhat, például a hegységek nevénél: észak–dél irányban húzódik/húzódnak az Andok; a Kárpát-medencét a Kárpátok öleli/ölelik körül. Egyes formailag többes számú alakokat a magyarban kifejezetten egyes számúként használunk, például végre válaszolt (nem pedig válaszoltak) a Gázművek. (Azt, hogy a Gázművek tényleg többes számú alak, mutatja, hogy mondhatunk ilyet: a különböző városok gázművei, de nem mondunk olyat, hogy a különböző városok gázműveke(i) vagy éppen olyat, hogy gázművekek.)

Érdekes módon sokszor kénytelenek vagyunk egyes számban használni a plurale tantumokat. Például nincs önállóan egyes számban viszontagság, csak viszontagságok vannak. Ennek ellenére, mivel a számnevek után egyes számot használunk, így kell mondanunk: sok viszontagság.

„A javak egyes számú megfelelőjeként általában a jószág szó használatos.”

(Wikipédia)

Ilyenkor ütközünk bele M. Bálint olvasónk problémájába: ha valakinek nem foglalják le minden javát (eddig még nincs baj), de sokat lefoglalnak belőle, akkor mit foglalnak le? Sok javat? Sok jót? Valahogy egyik se stimmel. Ez azért van, mert a nyelvérzékünk azt diktálja, hogy a javak tövének köze van a szótőhöz, ahogy a tavak szónak a tőhöz, sőt történetileg a sav szónak is a tőhöz. De plurale tantumról van szó, és a javak többes számból nem derül ki, hogy tó–tavak-féle esettel, vagy sav–savak-féle esettel állunk-e szemben. Ez a bizonytalanságunk okozza, hogy nem tudjuk egyes számban használni a javak alakot – kivéve, ha birtokosra utaló toldalékkal áll, mert a java éppen úgy nem utal arra, hogy a tő jav- vagy jó- alakú-e, mint a javai vagy a javak.

Mennyi viszontagsággal jár a plurale tantumok használata!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
32 Fejes László (nyest.hu) 2017. január 16. 09:20
31 szigetva 2017. január 15. 16:34

@mederi: Miután @MolnarErik: megállapítja, hogy a "jav-" és a "jó" összefügg, te ugyanezt teszed, "talán"-nal bevezetve. Ez nem kiegészítés.

30 mederi 2017. január 15. 16:12

@szigetva:

Láthatóan kiegészítettem, nem ismételtem.. Bocs!

29 szigetva 2017. január 15. 10:20

@mederi: Tehát nem érted, hogy @MolnarErik: pont ezt mondja? Vagy miért ismétled?

28 mederi 2017. január 15. 10:15

@MolnarErik: 27-re

Hasonló:

Szó (szót követ)->szavak..

És talán

"jó (jót követ="egyik jószág a másikat")"->"javak"(="jószágok") csak itt a jelentés módosult..

27 MolnarErik 2013. augusztus 23. 00:32

A javak "töve" egyértelműen a jó, amit Szent László egyik törvényében előforduló nyelvemlékünk a joccedeth (ejtsd: jókszedő) is bizonyít.

A sav viszont nyelvújítás kori szó, amit a só egyik többesszámából (v vmelyik más toldalékolt alakjából, mondjuk sava) "képeztek" v inkább redukáltak.

26 Falvay Dóra 2012. február 21. 21:47

@ddani: Jaj. Ki mondta, hogy a bíró hangzik hülyén? Arról, hogy Bírák és Debóra, nem ugrik be semmi? Nyilván a Bírák könyvére gondoltam és Izráel bíráira. Ezeknek nehéz kitalálni magyarul az egyes számát. Maga a jelek szerint túlságosan megörült annak, hogy rászólhat egy nőre, aki eeekkora butácskaságot mondott.

25 El Mexicano 2011. május 27. 07:55

Érzésem szerint a "nyugat-európai nyelvek" alatt általában a többség által ismert "nagy" – germán és újlatin – nyelveket szokták érteni (angol, német, francia, olasz, spanyol). Szerintem ezen nem is érdemes vitatkozni, mert nem tudományos kifejezés.

"Standard Average European" – Hát nem tudom, erről nekem az a véleményem, hogy az angolok hajlamosak mindenre kitalálni valamilyen elnevezést, ami valójában nincs... Ugyanúgy felsorolhattak volna ugyanennyi jellemzőt, ami viszont tök más ezekben a nyelvekben.

24 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 26. 23:17

@kalman: Én még azt sem merném mondani, hogy nyugat-európai indoeurópai, mert pl. a kelta nyelveket biztos, hogy nem értik bele. (Szóval ha valaki azt mondja, h a SAE-re ez vagy az jellemző, nem gondolja végig, hogy a keltában úgy van-e. Jó, persze lehet feltételezni, h ezek areális dolgok, és ha a germánokban és újlatinokban úgy van, akkor jó eséllyel úgy lesz a keltában is, de ez akkor sem bizonyosság.) Ha európaizunk, akkor viszont beleesik az oösszes szláv és balti is, plusz a görög, az albán... Szóval szerintem a SAE az SAE. Az "ismertebb nyugat-európai nyelvek" szerintem tökéletesen megközelíti.

Ami az összest illeti, az azért mégiscsak feltűnő, hogy csak akkor jó a többes szám, ha Px is van... Megetettem az össze macskáit (nekem azért ez is necces), de *Megetettem az összes macskákat... Szóval analogikusan terjed, de még eléggé korlátozott.

23 kalman 2011. május 26. 23:09

@Fejes: A SAE-re európai indoeurópai? Vagy indoeurópai európai? :)

@Loddi: én a "sok emberek"-et még sose hallottam, ami persze nem jelenti azt, hogy nem létezik, de olyan nagyon nem lehet szerintem elterjedt. Viszont @Fejes: lehet, hogy az "összes művei" eredetileg tükörfordítás, de az nekem tökéletes, hogy "A néninek az összes macskái ott futkostak a kertben".

22 Loddi 2011. május 24. 19:40

@Fejes László (nyest.hu): Nem is vitattam (most sem teszem) azt, hogy a cikk jól összefoglalta a tudnivalókatm csak pontosítani szerettem volna; az orosz példa viszont valóban kiment a fejemből, mire a kommentet megírtam. Hiába, ez már élemedett korommal együtt jár, bocsánat érte ősz fejemnek!

21 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 24. 11:09

@Loddi: Abban egyetértünk, hogy lehetett volna ezeket is említeni (orosz példa szerepel is), de nem hiszem, hogy ezek említetlenül hagyása csökkentette a magyarázat értékét, világosságát.

Valóban jó lenne a SAE-re egy magyar terminust bevezetni, de mivel a fogalom alig ismert, ezt mindig magyarázni kellene. Egyébként "az ismert(ebb) nyugat-európai nyelvek" lényegében ugyanezt fedik, és ha nem is kifejezetten szakterminusként, de ebben a funkcióban használják a magyarban mind a szak-, mind az ismeretterjesztő irodalomban.

20 Loddi 2011. május 24. 10:43

@Fejes László (nyest.hu): A Standard Average European mindezen igazságok ellenére sem ugyanaz, mint a nyugat-európai. esetleg ki kellene találni rá valami jó magyar kifejezést, ez lehetne akár a "standard/átlag(os) európai". És persze hogy beletartozik még egy csomó (élő és holt) nyelv az indoeurópaiba a felsoroltakon kívül is, viszont éppen Magyarországon, ahol a szomszédság nagy része mégiscsak szláv, ráadásul évtizedekig nyomták az emberek fejébe az oroszt is (más kérdés, hogy milyen eredménnyel), hozzá lehetett volna tenni ezeket is. Az is igaz persze, hogy a szláv nyelvek számjelzős szerkezetei általában nem többes nominatívusszal állnak, a cikk viszont a plurale tantumról szólt, amiben a szláv nyelvek is bővelkednek. A hozzászólásom mindössze erre a tényre szerette volna felhívni a figyelmet.

19 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 24. 09:34

@Pesta: "Azért „X.Y. összes művei", mert itt állandósult a régies szóalak. Csak később „kopott le" ebben az esetben is a többes szám jele (vagy ragja? most mindegy)."

Szó sincs ilyesmiről. Az ilyen szerkezetekben a magyarban sosem volt többes szám. Az összes művei a latin opera omnia tükörfordítása.

18 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 24. 09:33

@Loddi: Ia nyugat-európai ;) szakirodalomban erre szokták használni a Standard Average European (https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Standard_Average_European) kifejezést. Ez nem azt jelenti, hogy amit ezekről a nyelvekről mondanak, az más nyelvekre nem igaz, és még azt sem, hogy ezen nyelvek közül mindenre igaz, amit megállapítanak. Olyan jelenségekre szoktak így hivatkozni, melyek főként a germán és az újlatin nyelvekre általában igazak. Ezek azért jók példának, mert aki idegen nyelveket ismer (Magyarországon, de általában a világban is, az valószínűleg ezek valamelyikét vagy némelyikét ismeri.)

Semmiképpen nem cserélhető fel az "indoeurópai nyelvek"-re, mivel azok közé olyanok is tartoznak, mint az albán, a görög, az örmény, az indoiráni nyelvek tucatjai stb. Nem biztos, hogy ezek mindegyikében a nyelvész is annyira tájékozott, hogy ezekről általános kijelentéseket tegyen, ezért célszerűbb egy kisebb csoportra szorítkoznia.

@siposdr: ". Engem az dühít, amikor a médiumokban olyanokat mondanak mint pl, az emberek elmenekültek házaikból - mintha több háza lenne minden embernek." Erről már írtunk: "

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X