nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pálinka és sajtocska – pásztoridill két nyelven

Dudával, síppal, kürttel, furulyával, dorombbal s némi itókával felszerelkezett víg kedélyű pásztorok látogatást tesznek a kisdednél. Ellátják tejecskével, sajtocskával, borocskával, elszórakoztatják zenéjükkel, majd meghívják tanyájukra. Mindezt a templomban, mise közben.

Marosz Diána | 2017. január 30.
|  

A karácsonyi-újévi lazaság után most, január vége felé mindenki visszazökkent már a szürke hétköznapok valóságába. Csak a járdákon megsokasodott kopasz karácsonyfák emlékeztetnek az ünnepre.

Egy pillanatra térjünk most mégis vissza a karácsonyhoz. Egy rokokó gyöngyszemet szeretnénk a kedves olvasó figyelmébe ajánlani, igazi irodalmi és zenei csemegét. Illetve nem is egyet, hanem rögtön négyet. De haladjunk csak szépen sorjában.

Északi szomszédainknál nem múlik el úgy karácsony, hogy valahol valaki műsorra ne tűzze Georgius Zrunek ferences szerzetes 1766-ban írt 1. F-dúr Karácsonyi miséjét. E mű a szlovák (és cseh) zeneszerető közönség körében igen nagy népszerűségnek örvend. Különlegességét elsősorban az adja, hogy az állandó miserészek latin szövegét a szerző szlovák nyelvű, betlehemes játékra emlékeztető betétekkel tűzdelte meg. Ferences pap lévén nyilván így szerette volna a karácsony evangéliumi tanítását az egyszerű nép számára szemléletessé tenni. Ügybuzgóságában nem is egy, hanem kapásból két ilyen vegyes szövegű misét komponált. A miséknek nemcsak vallástörténeti-irodalmi jelentőségük nagy, hanem zeneileg is figyelemreméltóak. A szerző mesterien ötvözte bennük a kor rokokó műzenei stílusát (az ún. gáláns stílust) a morva-szlovák határvidék népzenéjéből átvett dallamokkal.

A Kyrie tétel kezdete az 1. Karácsonyi miséből
A Kyrie tétel kezdete az 1. Karácsonyi miséből
(Forrás: Slovenská národná knižnica / frantiskani.sk)

Jó, jó, de mi közünk nekünk, magyaroknak mindehhez? – legyinthetne az olvasó. Ám ne tegye, mert most jön a lényeg: a két latin-szlovák misének ugyanis korabeli latin-magyar változata is létezik.

Magyar mise szláv dallamra?

A magyar nyelvű miséket Pásztor Lajos fedezte fel a gyöngyösi ferences kolostor könyvtárában, 1942-ben, mikor éppen régi magyar betlehemes játékok után kutatott. A két mise egy 1768-ból származó, Kernhofer György tartományfőnök névnapjára készült kéziratos gyűjteményben maradt fenn több más darabbal együtt. Az ajándéknak szánt kötetet Georgius Zrunek szlovák segédhitszónok és orgonista állította össze, aki abban az időben éppen a gyöngyösi kolostorban teljesített szolgálatot. Az összeállítás többi darabjától eltérően mindkét mise alatt szerepel a neve, ami meggyőző bizonyítéka annak, hogy a miséket nem csupán lejegyezte, hanem ő a szerzőjük is.

trópus a régi gregorián törzsanyaghoz készült szövegi és/vagy dallami betoldás. A szövegtrópus az alapdallam hosszú melizmáiból szillabikus melódiát formál. A dallamtrópus az eredeti szerkezetet megbontva független dallammal toldja be az új szöveget. Mindkettő a liturgikus szöveg tartalmát magyarázza vagy bővíti. Mivel ehhez hasonló, a betlehemes játékot trópusszerűen a misébe illesztő alkotás magyar területről addig nem került elő, Pásztor Lajos mindenképpen bemutatásra érdemesnek ítélte felfedezését, és előkészületeket tett a misék kiadására. Közbeszólt azonban a háború, a kézirat elkallódott, s a kiadásra előkészített anyag is csak évtizedekkel később, 1986-ban láthatott napvilágot. Pásztor ekkor közreadta a két magyar mise kottáját egy részletes tanulmánnyal együtt, melyben főleg irodalomtudományi szempontok alapján elemezte azokat. Feltételezte, hogy a betlehemes betétek szövege magyar népi eredetű, a miséket pedig azért komponálta így a szerző, hogy a Gyöngyös vidékén élő betlehemezés népszokását bevigye a templomba.

Pásztor felkérésére Rajeczky Benjamin még 1955-ben zenei elemzést írt a misékről. Ebben hangot adott azon feltevésének, miszerint a misék népzenei anyaga valószínűleg északi szláv területről került hozzánk. A következő évtizedekben több magyar kutató is említette a betlehemes miséket, de egyikük sem ejtett szót e művek szlovák változatáról. Szemmel láthatólag nem is sejtették, hogy az létezik, pedig a szlovák miséket már 1930-ban fölfedezte Celestín Lepáček irodalomtörténész a zsolnai ferences kolostor könyvtárában. Akkoriban persze még nem volt internet, s jóval lassabban terjedtek a hírek tudományos körökben is. A kor sem kedvezett a csehszlovák-magyar kapcsolatok ápolásának. Ráadásul tovább nehezítette a helyzetet, hogy a szlovák miséket egészen 1989-ig egy másik szerzőnek tulajdonították, bizonyos Edmund Pascha ferences páternek. A két szlovák-latin mise ugyanis egy Harmonia Pastoralis című kéziratos gyűjteményben maradt fenn, melyhez hozzá volt csatolva egy másik kötet, a Prosae Pastorales. E második kötet címoldalán szerepelt Edmund Pascha neve. Vagyis nem egészen.

Ödön vagy György?

A dolog még bonyolultabb, mivel Edmund páternek álneve is volt, s műveinek szignálására ezt használta: Claudianus Ostern. A Claudianus sántát jelent (claudus ’sánta, béna’), s Pascha egészségi állapotára utal (ábrázolásain mankóval látható), az Ostern pedig vezetéknevének német fordítása. Úgy tűnik, a barátok szerettek viccelődni, s alkalmasint magukat is szívesen kicsúfolták. Mókás kedvű páterünk tehát feljegyezte a második kéziratcsomag címoldalára, hogy az az ő műve: Compositae et conscriptae a Patre Claudiano Ostern. S mivel a két kéziratgyűjtemény egyben maradt fenn Zsolnai Kancionále néven, érthető, hogy az első kötetet is automatikusan a második gyűjtemény szerzőjének tulajdonították.

Az 1. Karácsonyi mise bakelitlemezen
Az 1. Karácsonyi mise bakelitlemezen
(Forrás: vinylworld.sk)

Évtizedekkel később, amikor az első hanglemezfelvétel készült a gyűjtemény egyes számú miséjéről, azon is Pascha neve szerepelt. S nemcsak az elsőn, hanem jó pár további felvételen is. Edmund páter szerzőségének megkérdőjelezhetetlensége annyira beivódott a cseh-szlovák köztudatba, hogy sokan a mai napig meg vannak róla győződve, ő írta a szlovák betlehemes miséket, pedig Ladislav Kačic zenetörténész már 1989-ben megállapította, hogy az igazi szerző Pascha fiatalabb rendtársa, Georgius Zrunek. Tette ezt alapos, több éves kutatás után. Meggyőző bizonyításához felhasználta a misék magyar változatát is, melyek egy évvel a szlovák verzió után íródtak.

Ezen a hetvenes években készült felvételen még Edmund Pascha szerepel szerzőként:

Magyarországon először 1990-ben jelent meg egy rövid híradás Rajeczky Benjamin tollából az Irodalomtudományi Közleményekben arról, hogy a misék eredetére vonatkozó sejtése beigazolódott, s előkerült a szlovák változat is. Rajeczky nyilvánvalóan nem ismerte még Kačic egy évvel korábbi, Zrunek szerzőségét igazoló felfedezését, így a korábbi szlovák álláspont alapján úgy gondolta, Zrunek a magyar változat esetében csak „arranzsálta” Pascha művét.

Pásztorok a kisdednél

Mindezek alapján tehát így rekonstruálhatjuk a történetet: élt a 18. században egy Jozef Zrunek nevű ifjú, aki a ferences rendbe lépve a Georgius nevet kapta. Hamar kitűnt kiváló zenei képességeivel. Állomáshelyein mindenütt zenei és hitszónoki tisztségeket töltött be. Szinte éves gyakorisággal helyezték át egyik kolostorból a másikba. 1766-ban Zsolnán tevékenykedett, valószínűleg itt írta meg a két szlovák-latin karácsonyi misét. Egy év múlva átkerült Gyöngyösre, ahol elkészítette a misék magyar változatát. Nem pontos másolatot kell elképzelnünk: a szerző bizonyos változtatásokat is eszközölt, valószínűleg a kisebb kolostor szerényebb előadói lehetőségeihez alakította művét. S ami a mi szempontunkból most a legérdekesebb: a szlovák nyelvű betlehemes betéteket magyarral helyettesítette. Mivel a korabeli feljegyzések szerint Zrunek nem tudott magyarul, feltehető, hogy egy rendtársa segítségét kérte. A magyar nyelvű szöveg minden valószínűség szerint a szlovák átdolgozása. Hangulatában, szerkezetében teljesen megegyezik azzal, ám egyes helyeken alkalmazkodik a magyar reáliákhoz (a magyar változat pásztorai például káposztás demikát ’juhtúrós leves’ helyett tejecskére, kalácsra s pogácsára invitálják a kis Jézust).

A népnyelvű betoldások sorából az egyes számú misékben egy egész betlehemes játék bontakozik ki, melyet vázlatosan így írhatnánk le:

Az angyalok éneke felriasztja a pásztorokat, akik nem nézik jó szemmel, hogy valaki zargatja őket. Bosszúságuknak kellően hangot is adnak, de a Jézus születését hirdető szózatot hallván lecsillapodnak. Megtervezik, ki milyen zeneszerszámot vigyen az útra. Betlehembe érvén üdvözlik a gyermeket, átnyújtják neki ajándékaikat (almát, körtét, vajat, mézet, sajtot, lisztet, báránykát), s zenével-tánccal szórakoztatják. Közben maguk is igen jól mulatnak. Ezután komolyra fordítják a szót, s esedezve kérik, oltalmazza őket és bárányaikat, kecskéiket. Búcsúzáskor még egy nótát elfújnak, látogatóba hívják a kis Jézust, borral itatják Szent Józsefet, majd hazaindulnak.

Így indul a betlehemes
Így indul a betlehemes
(Forrás: Magyar Egyházzene)

Az éjjeli nyugalmukban megzavart pásztorok keresetlen szavakkal illetik a zaj okozóját. Harciasságukban a magyar változat szerint legszívesebben megrugdosnák a rendbontót, fülét cibálnák, oldalán görcsös bottal dudálnának. A szlovák változat angyalai sem járnak jobban, őket doronggal akarják fejbe vágni, oldalukat pedig „faolajjal” kenegetni. Mindkét verzióban szembetűnő az az esetlen báj, mely az összes népnyelvi részletet belengi, s a misék sajátos varázsát adja. Nem minden kor értékelte azonban ezt a fajta népieskedést – a szlovák misék kéziratában található jó néhány későbbi, másik kéz által írt bejegyzés, melyek arról tanúskodnak, hogy az utódok nem voltak elragadtatva a népnyelvű szövegek vaskosságától: „nihil valet textus”, „hic textus slavonicus nihil valet”, vagyis a szlovák szöveg mit sem ér.

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a szlovák változatban Zrunek saját szülőföldje, a morva-szlovák határvidék nyugatszlovák típusú nyelvjárását alkalmazta. Ebben a korban ugyanis még nem létezett szlovák irodalmi nyelv. A művelt szlovákok írásban az ún. „kulturális szlovákot” használták háromféle változatban: nyugat-, közép- és keletszlovák dialektusban.

Juhászhumor

Az egyes számú mise szlovák és magyar változatában is szerepel egy hangszertréfa, mely teret enged az előadók kreativitásának is. A pásztorok egymást ugratják, kit tud szebben játszani hangszerén. Kiderül, hogy egyikük bizony nem áll a helyzet magaslatán, hiába járt oly sokáig zeneórákra. Kétszer is megpróbálkozik valami hallgatható dallamot kicsalni hangszeréből (a szlovák változatban furulya, a magyarban pásztorkürt szerepel a szerzői utasításban), sikertelenül. Végül pálinkával hallgattatják el, és egy másik juhász játéka menti meg a helyzetet.

Hangszertréfa szlovákul és magyarul
Hangszertréfa szlovákul és magyarul
(Forrás: Magyar Egyházzene)

A mise állandó részeinek latin szövegét át- meg átszövik a víg mulatozás jelenetei. A Credóban azonban a hangnem komolyabbra vált, s teológiai mélységű elmélkedések is helyet kapnak, melyeknek zenei aláfestése is más jellegű, mint a népies jeleneteké.

Melly nagy csuda, hogy az Isten

Mi érettünk emberré lett,

Emberek közt vagyon itten,

Máriátúl született.

Vallyon mond meg Jésuska,

Ó te szelid báránka,

Miért te úgy szerettél,

Hogy hozzánk lejöttél,

Látogatni, megváltani

És boldogítani.

A szelídséget hamarosan újra szilajság váltja föl, a pásztorok táncra is perdülnek a jászol körül.

Most azért hálát agyunk

S ajándékokat nyujtsunk,

Vajat, mézet, tiszta lisztet

És néki sajtot agyunk.

Martzi hozz egy juhocskát

És egy kövér báránkát,

Köszöntsd azzal Jésuskát,

a’ született új királyt.

Lőrincz hozd el a’ kulacsot,

Tölcsél abban finom bort,

Úgy azután Jésusnál

Járjunk vigan egy tánczot.

A szlovák változatban kissé módosul az ajándékok listája: a kis Jézusnak szilvát és körtét ajándékoznak zsákban, a sajtdarabot pedig az „öreg” kapja, „hadd harapjon egy jót belőle”. Szent József a magyar változatban sem marad hoppon, a búcsúzó pásztorok ellátják némi itallal:

Lőrincz a vén Jósefnek

Adgy egy pint bort szegénnek.

Említésre méltó az első misék Benedictus tétele. Ebben ugyan nincsen népnyelvi betoldás, de a szerző a latin szöveg első szótagját hangutánzó szóként használva egész bégető birkanyájat varázsol a templomba. Garantáljuk, hogy ha előbb nem is, de ennél a résznél még a legkomolyabb hallgatónak is komoly erőfeszítésbe kerül visszafojtani a nevetést. Hát még a kórus tagjainak!

Bee, bee, bee, benedictus
Bee, bee, bee, benedictus
(Forrás: Keven Law / CC BY-SA 2.0 / Wikimedia Commons)

Mennybéli énekszó közép-európai módra

Míg Szlovákiában az egyes számú szlovák mise közismert és kedvelt karácsonyi darab, melyről számos lemezfelvétel is készült, addig Magyarországon a magyar változat szinte teljesen ismeretlen. Eddig egyetlen együttest sikerült föllelnünk (Musica Historica), mely Dicséretes ez gyermek című CD-jén részleteket adott közre az első magyar miséből.

A kettes számú misék zeneileg és szövegileg kicsit kevésbé sikerültek, de a teljes elfeledettségnél azért jobbat érdemelnének. A második szlovák mise kottája mindezidáig nyomtatásban sem jelent meg (kézirata az elsővel együtt a Matica slovenská turócszentmártoni könyvtárban található). Jó hír viszont, hogy ez már nem sokáig lesz így – magyar kezdeményezésre hamarosan világot lát egy kritikai kiadás, mely mind a négy misét tartalmazza majd, éspedig Kilián István történeti betlehemeseket felvonultató gyűjteményének keretében. A kötet megjelenése 2017 nyarára várható.

A második szlovák mise a közelmúltban szakavatott előadókra is talált: hamarosan CD-n jelenteti meg a kassai Gregoriana kórus a cseh Ritornello zenekarral közösen. Reméljük, hogy a kotta magyarországi kiadását követően a magyar misék iránti érdeklődés is felélénkül. Kár lenne elfeledni e közös kincsünket. Befejezésül álljon itt egy mennyországi jelenet a második miséből, melyet akár közép-európai programként is felfoghatnánk:

Hogyha színed eleiben jutunk,

Ottan vigadni fog kezünk s lábunk.

Ott lejtőzni tótúl, éneklünk

Jésuskának magyarúl, németűl,

Morváúl, oláhúl, deákúl.

Úgy legyen.

Irodalom

Kačic, Ladislav: Juraj Zrunek – autor Harmoniae pastoralis? Hudobný život 1989/26

Kővári Réka: Georgius Zrunek kétnyelvű karácsonyi miséi

Marosz Diána: A két XVIII. századi gyöngyösi betlehemes mise szlovák gyökerei. Magyar Egyházzene 2. szám 2009/2010

Pásztor Lajos: Két gyöngyösi betlehemes mise a XVIII. századból. Irodalomtörténeti Közlemények 1986/4

Rajeczky Benjamin: A gyöngyösi pásztormisék (1767). Zenetudományi tanulmányok 1955/IV

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X