Indonéziába kellett ezért utaznia az akadémikusoknak, hogy megismerjék a daszner nyelv szókincsét, szerkezetét, nyelvtanát, logikáját. Ráadásul akár le is „késhettek” volna az egészről, mivel éppen érkezésük előtt földrengések és áradások pusztítottak a célfaluban és környékén, így fennállt a veszély, hogy esetleg szó szerint kihalt a nyelv, annak összes tudója, mind a három: egy hetvenes éveit taposó férfi és két, 60 körüli asszony.

Szerencsére megúszták az áradásokat, a brit tudósok pedig nekikezdhettek 14 hónapos munkájuknak az eldugott halászfaluban, ahol dasznerül már csak szertartások folynak, például esküvők. A nyelv haldoklását az okozta, hogy a szülők inkább malájul tanítják gyerekeiket, hogy azoknak nagyobb esélyük legyen egyetemre kerülni.

Becslések szerint jelenleg az emberiség 6 ezer nyelven beszél, de ezek fele eltűnik a következő fél évszázadban – jegyezte meg a The Daily Telegraph című brit lap.

A dasznert máskülönben egész sokan beszélik az ayapanecóhoz képest: 50 százalékkal többen. Ezen a Mexikóban honos nyelven ugyanis mindössze ketten tudnak folyékonyan, akik viszont nem beszélnek egymással. Nem haragból, hanem téma híján, jóllehet mindketten egyazon faluban, Ayapában élnek. Ennek a nyelvnek a „mentegetésén” amerikai tudóscsapat dolgozik, össze próbál állítani egy ayapaneco-angol szótárt.