nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Vannak, akik szerint sokféle véleményt hallani
Őrületes zakó volt a nemzeti konzultáció

Hatalmas bukta volt a „nemzeti konzultáció”: ezt bizonyítják a kiszivárgott számok – no és az általunk elemzett adatok is.

Kincse Szabolcs | 2015. június 4.
|  

Kurdarc volt a bevándorlásról szóló „nemzeti konzultáció” – szűrte le a média pártállástól függetlenül, amikor Kovács Zoltán kormányszóvivő május 31-én elújságolta, hogy 200 ezren küldték vissza a kérdőíveket. A kormány hivatalosan nem ismerte el a fiaskót, amit a minden eddiginél átlátszóbban megfogalmazott kérdőív elutasítása jelentett.

Konzultáció – orvossal. Carl Josef 1930 körül készült karikatúráján
Konzultáció – orvossal. Carl Josef 1930 körül készült karikatúráján

Miért is kudarc a 200 ezer?

A „nemzeti konzultációnak” hívott akciókat senki sem felügyeli, nem ellenőrzik független szervezetek a visszaérkezett kérdőíveket – mint ahogy a kérdések összeállítását sem feltétlen szakmai szempontok vezérlik. A kérőíveket elvileg egy Nemzeti Konzultációs Testület nevű valami összesíti, amelynek tagjait a kormány jelöli ki. A legutóbbi kérdőívezés „eredményességének” megítélésében csak az ő adataikra támaszkodhatunk – ezeket pedig nem egyszerű begyűjteni, hiszen rendes honlapjuk sincs. Sőt információt sem szívesen csepegtetnek csak úgy – ahogy azt az Átlátszó meg is írta.

A beszerezhető adatok mindenesetre azt mutatják, hogy a bevándorlásos kérdőívezés bizony kudarcnak számított – még akkor is, ha piaci körülmények között  (mondjuk, amikor egy cég küld ki adatokat  meghatározott számú potenciális ügyfélnek) ez a nagyjából 2,5 százalékos arány szépnek tekinthető. Ha ezt összevetjük az alaptörvényről szóló népszavazási kérdőív eredményeivel, azonnal látni fogjuk, mi a probléma: azt ugyanis 8 millió embernek postázták (8 093 000) és közel egymillióan küldték vissza (916 941 fő), ami 11,3 százalékot jelentett.  

Ráadásul a kérdőíveket akkor 2011. március másodikán postázták, 31-én pedig már be is érkezett több, mint 900 ezer válasz – amennyiben lehet hinni a Fidesz oldalán található összesítésnek. Azaz ebből a szempontból így, június elején már nyugodtan kijelenthető: hatalmas fiaskó az idei, bevándorlásos „konzultáció”.

Egyértelmű: a 2011-es „konzultáció” során kevesebb, mint egy hónap alatt érkezett be közel egymillió válasz, most ugyanennyi idő alatt talán ennek negyede-ötöde
Egyértelmű: a 2011-es „konzultáció” során kevesebb, mint egy hónap alatt érkezett be közel egymillió válasz, most ugyanennyi idő alatt talán ennek negyede-ötöde
(Forrás: Nemzeti Konzultációs Testület )

Ha valahol, akkor a témával kapcsolatban előszeretettel használt kifejezések alakulásán viszont világosan mérhető, hogy bizony, a Fidesz és a kormány berkeiben is levonták a következtetéseket – és elkönyvelték a kudarcot.

Nem minden következmény nélkül

A megélhetési bevándorló az elmúlt néhány hónap nagy karriert befutott kifejezése volt. A Fidesz által kreált, könnyen ismételgethető, ragadósnak szánt kifejezést már jóval a konzultációs kérdőívek kiküldése előtt bedobták a párt és a kormány emberei. A kifejezés ugyan első pillantásra is abszurd, hiszen a bevándorlás, mint tevékenység, könnyen beláthatóan nem lehet megélhetési: bevándorlásból a bevándorló nem él meg (abszurd kijelentés lenne, hogy „hetente negyven órát bevándorlok, szép pénzt keresek belőle”), mégis szép karriert élt meg – érthetetlen módon maga, a „nemzeti konzultáció” kérdőíve is ezt a kifejezést erőlteti. Azonban most mintha kezdene kikopni a közbeszédből. E fura gumicsont eltűnése – úgy tűnik – egészen feltűnő módon egybeesik a „nemzeti konzultáció” fiaskójával. Mivel az „úgy tűnik” nem túl egzakt megállapítás, mi pedig szeretjük bizonygatni, hogy a nyelvészet igen izgalmas, mondhatni egzakt tudomány, a számítógépes nyelvészethez fordultunk, és megvizsgáltuk a megélhetési bevándorlás helyzetét az online médiatermékek felületein.

A grafikonunk mintha alátámasztaná a feltételezésünket: a megélhetési bevándorlás (avagy az azzal való riogatás) – a „nemzeti konzultációhoz” hasonlóan – egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A „megélhetési bevándorlás/bevándorló/menekült” kifejezések számának alakulása az online média hírfolyamában – 2015. április-május
A „megélhetési bevándorlás/bevándorló/menekült” kifejezések számának alakulása az online média hírfolyamában – 2015. április-május

A kérdőíveket idén május 6-án kezdték tömegesen postázni. Az egyes említési csúcsok egészen jól leképezik a folyamatot: az első nagyobb számú említés akkor történt, amikor az interneten elérhetővé vált a későbbiekben kézbesített kérdőív terve – ez április vége. Május hatodikát követően beindult a gépezet: az említések száma a hónap közepéig szintén magas, majd az igazi csúcsokat május 20-ára éri el a szám. Május 25-én azonban már világosnak tűnik, hogy a kifejezés említésszáma csökken, s csupán egy kis csúcsot ér el a hónap közepére. Nem csoda: ekkor a visszaérkezett kérdőívek számából már egyértelműen láthatták az illetékes szpindoktorok, hogy bizony, itt valaki luftot rúgott és a kutyának sem kell a portéka. Az alaptörvényes kérdőívezéshez képest a 200 ezres eredmény ugyanis egyenesen siralmasnak mondható.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a menekült és a bevándorló kifejezésekkel Orbán Viktor beszédeiben: ebben – egyebek mellett – megállapítottuk, hogy a kormányfő már hosszabb ideje feszegeti a bevándorlás szerinte kedvezőtlen jelenségét. Ennek fényében nem kizárt, hogy ez utóbbi kommunikációs akció (konzultáció) akár személyes döntése is lehetett.

Akkor beszéljünk máshogy

A kormány és a Fidesz május során felmérhette, hogy a kifejezés erőltetése zsákutca, s – felismerve a helyzetet – ezért igyekezett már árnyaltabban beszélni a kérdésről. Számos vezető fideszes politikus május végi nyilatkozatában előkerül egy addig talán nem annyira egyértelmű árnyalat: a politikai és a gazdasági célú bevándorlás szétválasztása. „ /…/A média sokszor összemossa a politikai menekültek, valamint az Európába gazdasági céllal érkező illegális bevándorlók, továbbá az unión belüli szabad munkaerő-áramlás részvevőit” – kesergett Kovács Zoltán kormányszóvivő május 31-i sajtótájékoztatóján, kicsit talán megfeledkezve arról, hogy saját „konzultációjuk” kérdéssora járt élen az első két kategória összemosásában: szándékában sem állt a kérdéseket megfogalmazóknak az, hogy a politikai és gazdasági menekültekre bontsák le kérdéseiket, sőt a kedvenc gumicsontot, a „megélhetési bevándorlót” alkalmazták szinte végig a kérdőívben. 

Hogy hogy szerepeltek ezek a kifejezések a kormány által kiprovokált vita során a médiában? Hogy ezt eldönthessük, egy másik grafikonon szembeállítottuk a fenti két kifejezéscsoportot: a kék vonal a megélhetési/gazdasági menekültek és bevándorlás valamennyi említését ábrázolja, míg a piros a politikai bevándorlással kapcsolatos említéseket.

Kék színnel a gazdasági/megélhetési menekült/bevándorló/bevándorlás, pirossal a politikai bevándorló/bevándorlás/menekült említésgyakorisága a médiában – 2015. április-május
Kék színnel a gazdasági/megélhetési menekült/bevándorló/bevándorlás, pirossal a politikai bevándorló/bevándorlás/menekült említésgyakorisága a médiában – 2015. április-május

Egyértelmű, hogy az április a gazdasági menekültekkel (sőt: megélhetési bevándorlókkal) történő rémisztgetés jegyében zajlott: a politikai menekülteket ritkábban emlegették, és akkor is inkább a kormánykritikus média. A kérdőívek postázásával (május 6.) nagyjából egy időben ismét beindult a gépezet és megint csak a gazdasági bevándorlással kapcsolatos huhogással telik az egyoldalú diskurzus: május 7-én szinte ugyanazt a mintázatot látjuk, mint április végén. A gazdasági menekültekre való mutogatás nem is hagy alább május 16-17-ig, amikor is valószínűleg valakik, valahol leszűrték a következtetést: a kutya sem küldi vissza a kérdőíveket. Azaz a magyar ember, az olyan, hogy van lelkiismerete, és lehet, hogy a többség mégis érez szimpátiát az üldözöttekkel – ezért a kérdőívet ebben a formában kitöltésre – és visszaküldésre – alkalmatlannak ítéli.

A kormány és a Fidesz megfelelő állásaiban valaki rettentően gyorsan tekerni kezdte a kommunikációs gyorsnaszád kormányát és a grafikonon meg is lett az eredménye. Május 18. táján többen is nekilátnak magyarázni a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségeket – de már késő… A dolog a hónap végére csúnyán kifullad és a nemzeti konzultáció csupán lokális kommunikációs siker lesz: nyilvánosan a kormány kommunikátorai verdesik a saját vállukat csak (hatalmas siker: 200 ezer visszaküldött kérdőív), zárt ajtók mögött – feltételezzük – nem annyira meghitt a hangulat.

Ami azonban feltűnik ezen adatok láttán, az az, hogy a hivatalos politika mennyire kizárólagosan a kommunikációs porondon alakul. A kormányzó párt gyors színeváltozása arra utal, hogy ezeket a kísérleteket nem szakpolitikai és nem is elvi-világnézeti okok diktálták – mindkettő elfogadható magyarázat lehet egy világnézeti párt esetében. A menekültekkel kapcsolatos rémisztgetés egyetlen célja egyértelműen kommunikációsnak tűnik: a Fidesz olyan témákat igyekszik találni, amelyek könnyen és hatékonyan találják meg a társadalom széles rétegeit és állítják őket magukkal egy platformra. Bármi áron.

Nincs jó szériája a kormánynak: a halálbüntetéssel kapcsolatos – szintén gyanúsan eredménytelennek tűnő (lásd: Orbán Viktor a halálbüntetés ellen?) – tematizálási kísérlet után ez már a második látványos fiaskó. Lehet, arról van szó, hogy a társadalom belefáradt abba, ahogy a kormány és a kormánypárt saját politikai csapásvonalait mindig valakik ellenében próbálja meghatározni?

A vizsgálatokat és a grafikonokat a Precognox kutatójának, Varjú Zoltánnak köszönhetjük – köszönjük! 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Dödölle 2015. június 5. 00:38

Én még egyetlen ilyen fos förmedvényre nem válaszoltam, vissza sem küldtem, de - gondolom - úgy háromszoros szorzóval az "IGEN" !!!!! szavazatok közé azok be lettek számítva.... Fos kormányzónak fos a kérdőíve...

( Szia, "gyurika" ! ...)

( Tisztelettel. )

2 ed 2015. június 4. 12:27

Tekintve, hogy csak a tegnapi postával érkezett meg a kérdőív, barátainkhoz pedig még egyáltalán nem, nem lehet levonni érvényes következtetéseket.

1 gyurika 2015. június 4. 08:45

Baromi sokat költöttek rá és állítom, hogy a visszaküldött kérdőíveknek a felét vagy áthúzták, vagy obszcén szavakkal firkálták tele. És még nincs vége, következik a "plakátháború". Tisztelettel.

Információ
X