-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Észre sem vesszük, mégis ott vannak a mindennapjainkban - hivatkozásként vagy böngészőnk „Kedvencek” mappájában: a világ legbefolyásosabb weboldalai.
Jó hír: a világ iránti érdeklődésünk, az ismeretekre való igényünk nem csökken. Ezt állapíthatjuk meg legalábbis az ://URLFAN szolgáltatás készítette felmérés alapján. A különböző netes oldalak „befolyását” figyelő-elemző alkalmazás adatai ugyanis azt mutatják: továbbra is a Wikipédia weboldala a legbefolyásosabb a világon.
A szolgáltatás különlegessége, olvasható a hvg.hu Médiablogján, hogy egy adott oldalt nem a látogatottsága és forgalma alapján helyez el a rangsorban, hanem az említések alapján. Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy weboldalakat és blogokat egyaránt figyel. Ugyanakkor ez veszéllyel is jár. Ahogy a Médiablog fogalmaz: „Ebből adódóan persze torzít is: előnyben részesíti a sokat, gyakran hivatkozó közösségi médiát.”
A hivatkozás-figyelés alapján kialakított rangsor mindenesetre megmagyarázza, miért előzi meg például a Wikipédia a Google-t vagy a Facebookot. Szintén logikusnak hangzik, hogy a Youtube az ugyancsak előkelő második helyezést érte el.
Mindenképp érdekes megvilágításba helyezi a rangsort, hogy az bizony lényegesen eltér itt-ott a legtöbbet látogatott oldalaktól. Magyarán egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazokat a honlapokat nyitjuk meg a leggyakrabban, mint amikre legtöbbször hivatkozunk, amikről a legtöbbször „beszélünk”. A legtöbbet hivatkozott magyar oldal ez a felmérés alapján egyébként az Index – népszerű hírportálunk az 5754. helyet szerezte meg a szakértők szerint egyébként kétes listán.