nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Levélözön
Nincs többé nyelvtanulás?

Számos levelet kaptunk nyelvtanár olvasóinktól a nyelvtanárokat, nyelviskolákat érintő jogszabályokkal kapcsolatban. Az alábbiakban az ő véleményüket közöljük.

nyest.hu | 2013. december 13.
|  

Szerkesztőségünk számos megkeresést kapott nyelvtanároktól az elmúlt napokban a nyelvtanári, nyelviskolai tevékenységet szabályozó felnőttképzési törvény és kapcsolódó rendeletei tárgyában. Ezek közül szemezgetünk most.

Angolnyelvtudás az Európai Unióban – nem csak ebben a nyelvben kullogunk hátul
Angolnyelvtudás az Európai Unióban – nem csak ebben a nyelvben kullogunk hátul
(Forrás: Wikipédia / CC SA 3.0)

Alábbi levelünk szerzője budapesti magántanár.

Tisztelt Szerkesztőség!

Pár hónappal ezelőtt lépett életbe a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről. A törvény váratlan csapást mér – többek között – az egyéni vállalkozó nyelvtanárokra azáltal, hogy számukra teljesíthetetlen feltételeket állít, és ellehetetleníti a működésüket. Azért írok, hogy a törvény kapcsán felmerülő gondolataimat Önökkel megosszam.

A törvény a nyelvtanulás két szereplőjét hagyja figyelmen kívül: a nyelvtanulót és a nyelvtanárt.

a) A nyelvtanulók (és a vállalati megrendelők) egyre inkább igénylik az

egyénre szabott, rugalmas megoldásokat

(pl. felkészülés egy üzleti útra, egy konkrét prezentációra, fontos tárgyalásra, telekonferenciára, stb idegen nyelven). Ezeket a rugalmas megoldásokat kötött „képzési programokkal”, melyeket engedélyeztetni kell, nem lehet megvalósítani.

Egyedi igényeknek megfelelő, az adott élethelyzetre igazított nyelvi képzést egy hatóság által előre engedélyeztetett programmal nagy, rugalmatlan, személytelen nyelviskolák nem tudnak nyújtani. Minden nyelvtanulónak más az igénye, a motiváltsága, a nyelvtanulási szükséglete – előzetesen minősítendő képzési programok mindezek figyelembe vételére nem adnak lehetőséget.

b) A törvény szerint

minden fontosabb, mint a nyelvtanár

és annak szakmai színvonala: az adminisztráció, a befizetések, a tárgyi feltételek, a minőségbiztosítás, stb.

A tanárt minőségi munkára ösztönözni nem a legális működés kereteinek korlátozásával lehet. A vonzó szakmai továbbképzések, színvonalas nyelviskolai munka, a legális működést biztosító kedvező adózási feltételek, ösztönzők – és nem büntetések – beiktatása a rendszerbe, minőségi tanárképzés, külföldön töltött idő támogatása, stb. a hatékony tanári munka kulcsszavai nem pedig a megszorítás, engedélyeztetés.

A tanári kreativitást és alkotóerőt a szabadság növeli, nem pedig a megszorítások, keretek, ellenőrzések. Ha a tanárok ahhoz kapnak segítséget, hogy nyelvileg hitelesek, jólképzettek, felkészültek, tájékozottak és naprakészek legyenek (a nemzetközi megoldásokat illetően is), akkor feleslegessé válik a hatósági ellenőrzés.

Látható, hogy két következménye biztosan lesz a törvénynek:

a nyelviskolák szakmai színvonalának csökkenése:

Az engedélyezéssel járó adminisztratív terhek miatt a nyelviskolák többségének nem marad „szabad vegyértéke” a szakmai munkára. Ilyen körülmények között a nyelviskolák egy másodosztályú „társkereső szolgálat” szerepét tudják csak betölteni, és semmiképpen nem nevezném őket nyelviskolának, maximum oktatásszervező cégnek, akik nyelvtanárokat „közvetítenek ki” cégekhez vagy a lakossághoz.

Jelen törvény az egyéni vállalkozók számára is kötelezővé teszi az engedély megszerzését, az ezzel kapcsolatos díjak megfizetését, vagyoni letét elhelyezését, úgynevezett „képzési programok” felnőttképzési szakértők által történő engedélyeztetését, minőségbiztosítási, információs valamint ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer meglétét. Nyilvánvaló, hogy ezeket az adminisztratív és anyagi terheket az egyéni vállalkozók nem tudják felvállalni. Egyetlen módon tudnak tanítani: engedéllyel rendelkező nyelviskolánál alvállalkozói viszonyban.

Kérdezem: ha a nyelviskolák elvesznek az engedély megszerzésével és megtartásával, program-engedélyeztetésekkel járó adminisztratív terhek között, akkor milyen hozzáadott értéket jelent a nyelvtanár számára a nyelviskolai „kiközvetítés”?  Ugyanazt a szakmai színvonalat nyelviskola nélkül is tudja biztosítani.

(A fentiek alól kivételt az jelentene, ha a nyelviskola valóban tudna szakmai munkát végezni, de a törvény nem ebbe az irányba motivál. Nyilván vannak jelenleg is olyan nyelviskolák, akik magas szakmai támogatást tudnak nyújtani tanáraiknak, de a törvény – szerintem – ezek számának csökkenését fogja okozni.)

Másik következményként a feketegazdaság bővülésével kell számolni

Egyrészt, lesznek olyan nyelviskolák, illetve egyéni vállalkozók, akik nem vállalják fel az engedélyeztetést, és bizonytalan ideig törvénytelenül működnek. Másrészt, számos nyelviskola bezárásával, az egykor ott tanító tanárok nagy része szintén a feketegazdaságot fogja bővíteni.

Érthetetlen, hogy miért nem taníthat nyelviskolai kereteken kívül az a diplomás, vállalkozó nyelvtanár, aki számlát ad az oktatásról és adózik utána.

Ugyanakkor, az is igaz, hogy a nyelvtanulás nem kizárólag a nyelvórákon zajlik. Ahelyett, hogy rugalmatlan, személytelen nyelviskolákba kényszerítenénk őket, ahol előre kidolgozott, merev programok alapján dolgoznak, a nyelvet tanulóknak arra van szükségük, hogy támogatást kapjanak abban, hogy például minél könnyebben elérhetővé váljanak számukra az idegen nyelvű anyagok, a munkahely biztosítson (munkaidő / anyagi) támogatást külföldi csereprogramokhoz, a filmeket a televízióban felirat és szinkron nélkül lehessen nézni, az egyetemeken idegen nyelven is folyjanak az előadások, és olyan természetes része legyen napi életünknek az idegen nyelv mint a fogmosás.

A törvények üzenetet hordoznak nemcsak az érintettek, hanem a társadalom többi tagja számára is. Ez a törvény azt üzeni, hogy minőséget teremteni csak a piaci szereplők számának korlátozásával, a versenyhelyzet féken tartásával, és szigorú hatósági engedélyeztetésekkel, ellenőrzésekkel lehet. Elszomorít. 

Nem sikerült engedélyt szerezni

Másik olvasónk Nyíregyháza mellől írt nekünk, kérésére az ő nevét sem közöljük. „Egyszerűen be kell látnom, hogy ide én kevés vagyok” – írja, miután nemrég próbálkozott a törvény szerint engedélyt szerezni ahhoz, hogy 16 éve folytatott nyelvtanári tevékenységét az új felnőttképzési törvénynek és készülő rendeleteinek megfelelően végezhesse tovább.

„Szóval elkezdtem az NMH oldalán, kaptam is jelszót, töltögetem buzgón a kérvényt, minden oldal alján «tovább» gomb, majd kb. a negyedik oldalon azt mondja, töltsem fel az előzőleg minősített programomat, amihez a honlapon elérhető felnőttképzési szakértők országos névjegyzékéből magam választhatok szakértőt.”

Olvasónk furcsállotta, hogy a felsorolt szakértők közül vagy tíz fő szakterületeként a „modern filológia” megnevezés szerepel, és hogy ebből nem tudhatja meg, milyen nyelv a szakértő szakterülete. „...de nosza, essünk neki. Írtam az egyiknek, aki visszaírt, hogy ő gyeden van, de az ő olvasatában a hivatal rendel ki szakértőt, ne én válasszak.”

Olvasónk eztán a hivatalhoz fordult, hogy megtudakolja, ő értelmezte-e jól a leírtakat, vagy a megkérdezett szakértő. A válasz szerint valóban neki kellett szakértőt választania a megadott névjegyzékből.

„Jó, választottam másik szakértőt, aki visszaírt, hogy elnéztem az exceltáblázat rubrikáit, ő nem nyelvész, de majd kiad a kamara egy elfogadható képzési programok listáját, addig javasolja, várjak is. Nem vártam. Írtam a harmadik hölgy e-mailcímére, akinek a megadott címére el sem ment az email, tízszer dobta vissza a mail adminisztrátor. Utolsó próbálkozásom pedig az volt, hogy írtam egy negyediknek, aki két órán belül válaszolt, hogy nem tud segíteni, még nem látja át a helyzetet tisztán. Na, itt adtam fel.”

Olvasónknak az oktatási programról is megvan a véleménye:

„Olyan dolog elvárni magántanárnál az oktatási programot, mintha a burkolónak azt mondanák, hogy csak egyféle PVC-t rakhat le, mert arra van burkolói programja. persze ő nyilván a kuncsaftokhoz alkalmazkodva kénytelen megélni, és ha valaki másik PVC-t kér, netán járólapot, akkor mi van????? Nem lehet az egész világot egységesíteni, voltak rá törekvések korábban is a történelem során, egyszerűen nem lehet. Attól még újra meg újra meg lehet próbálni, ilyenkor a talpraesettebbek lelépnek, a többi meg nem tudom mit csinál, még nem próbáltam...”

A levélíró azt is sérelmezi, hogy ezentúl olyan nyelveket nem is taníthat majd, amelyekből csak középfokú nyelvvizsgája van: „pedig vidéken kuriózumnak számítok a spanyollal, volt olyan is, hogy a megyeszékhelyből jelentkezett be hozzám tanulni egy hölgy, mert annyira nincs közel-távol spanyoltanár. Hálásak az emberek, ha az alapokat átadom nekik, és ők azzal már buzgón lehetnek vásárló és nyaraló turisták Spanyolországban. De járt hozzám hotelrecepciós is oroszra, amiből szintén csak középfokúm van...”

A nyelvoktatás zárt terep?
A nyelvoktatás zárt terep?

Nincs információ

Másik olvasónk egyebek mellett azt is sérelmezi, hogy nem lehet információhoz jutni a készülő rendeletekkel kapcsolatban:

A felnőttképzési törvény változása rengeteg kétséget ébresztett bennem (szakképzettségem van, vállalkozó igazolvánnyal tanítok, számlával, nyugtával, törvényesen). Nem értek egyet a törvény sok részével: ügyfélszolgálat (magam mellé egy titkárnő?), kaució (eddig még csak tanítványok nem fizettek ki pár órát nekem, én nem tudok eltűnni az ő pénzükkel), tárgyi feltételek (külön fénymásoló-nyomtató – nekem egyben van, stb.), munkaügyi központ felé a jelentési kötelezettség (tanulóként én sem szeretném, ha rólam jelentések készülnének).

A törvényből teljesen kimaradt az online nyelvoktatás. Óráim 90%-a online, nem is minden tanítványom él Magyarországon.

Úgy taníthat a magántanár, hogy nem tanfolyamokat szervez, csak „szimplán” magánórákat ad? Tanítványaim sem meghirdetett tanfolyamokra jelentkeznek, hanem elmondják mi a céljuk és annak elérésére készülünk.

Büntethetnek azért, mert számlát/nyugtát adva tartok magánórákat – lévén érvényes vállalkozói igazolványom van, járulékokat, adót stb. fizetem.

Azt hiszem ezek a legnagyobb problémáim (azon kívül, hogy semmiféle értelmes magyarázathoz nem lehet hozzájutni).

Rossz minőséget vesz az állam?

Következő levélírónk családi vállalkozását félti a változásoktól, továbbá sérelmezi, hogy egyes kiemelt oktatásszervezők, nyelviskolák akár 16 fős csoportokat is indítanak, mégis számottevő támogatásokat söpörhetnek be:

„Sajnos a felháborodástól egyszerűen kommentálni sem tudom a helyzetet.

Kis családi nyelviskolát működtetünk 4 éve, beleöltünk egy csomó pénzt, munkát, az életünk egy darabját és most egy önkényes húzással elveszíti hét ember a munkáját azért, hogy a hatalomközeli cégek még több profitot tudjanak zsebretenni, miközben 16 fős csoportokban, teljesen színvonaltalan oktatást folytatnak.”

Olvasónk a Facebook-oldalunkon szólt hozzá a témához, hazánk versenyképességét félti:

[A szabályozás] tényleg ki fogja nyírni a nyelvoktatást Magyarországon. Mindenki tudja, hogy a nyelvoktatás az iskolákban gyenge. Csak a nyelvtant nyomják. Azzal nem tanulnak beszélni! Nem is tudnak. A nyelvvizsga meg egy vicc. Azért hajlandóak a felnőttek nyelviskolába meg magántanárhoz járni (meg a szülők [gyerekeiket el]küldeni), mert nem kapták meg az alap beszédképességet [a] suliban. Ha ez a szabály hatályba lép, akkor Magyarország versenyképessége visszaesik.

Ha van véleménye a kérdésben, szeretné azt megosztani velünk, ne habozzon, írja meg: szerkesztoseg@nyest.hu.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Józan Paraszt 2013. december 20. 22:00

Ezek szerint mégis csak megjött a józan eszük:

www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/nem-lehetetlenu

Végül is az lett amit szerettünk volna. Igaz v.hol már írtam, hogy ezzel az engedély nélkül is oktatókra egy olyan stigmát ragasztanak, mintha illegális tevékenységet végeznének. Az akkreditációs kifejezés előnyösebb volt. Persze örüljünk ennek az eredménynek is. Az ÁFA-ról meg nem beszélve. Na mindegy!

Köszönjük a Nyelvtudásért Egyesület és Rozgonyi Zoltán kitartó munkáját!

11 sanz 2013. december 18. 06:59

Az ügyben (neves) gazdasági szakemberek, közgazdászok megkérdezését is javaslom. Tárjuk fel azt a kérdést, hogy a megrendelő (nyelvtanuló, cég) és a szolgáltató (nyelviskola, stb) közötti szerződésbe milyen mértékig szólhat bele az állam. Rendkívül sok gazdasági szereplőt érint a kérdés a mai Magyarországon. Soroljam? Ezek a szereplők nem kívánnak összefogni valahogy? Egyszer már volt szocializmus, de nem vált be. Ki akarjuk megint próbálni?

10 sanz 2013. december 14. 23:25

@Grant kapitány: Sajnos én már számos igen gyatra angol anyagot láttam, amit szakértők írtak. Másrészt igen szomorú lenne, ha az autodidakta módon történő nyelvtanulásnak kizárólag a könyvekből történő tanulási módja létezne, ahogy említetted.

Értem egyébként a problémádat a címben felvetett kérdésel kapcsolatban, miszerint "NIncs többé nyelvtanulás?". Ha megfigyeled, a cikkben az első levélíró is tett erről említést. Így kezdődik (olvasd végig az eredeti levélben ezt a bekezdést) : "Ugyanakkor, az is igaz, hogy a nyelvtanulás nem kizárólag a nyelvórákon zajlik....." Talán ez egybeesik azzal, amit mondasz.

És azt hiszem, az is megnyugtató lehet a számodra, hogy a témában többször megszólaló, és a kérdést legértelmesebben, a legtöbb szempontot figyelembe véve kitárgyaló Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Tehát nem nyelvtanulás, nem nyelvtanítás, hanem nyelvtudás.

Azonban, ha megengeded, akkor én visszaterelném a beszélgetést az eredeti medrébe. A vita arról szól, hogy az állam beleszóljon-e olyan képzések lefolytatásába, amelyekhez támogatást nem nyújt. Csak a Nemzeti Munkaügyi Hivatal engedélyével lehet ezután bármilyen képzést lefolytatni.

(Off topic: Egyébként, ha a falfestőkről és burkolókról feltételezed, hogy szakemberek, - ezt magad írtad - akkor nyilván azt is gondolod, hogy nem kell a munkájuk végzéséhez a Nemzeti Munkaügyi Hivatal engedélye. A tanárok miért más kategória? Ők tán nem szakemberek? A diplomájukat egy egyetemen kapták, átestek az ottani minősítő eljáráson, ha nem jól tanítanak, akkor esetleg a tanárképzéssel van baj, ott kell rendet tenni, de nem a Munkaügyi Hivatalnak kell a diplomát felülbírálnia.)

9 sanz 2013. december 14. 23:25

@Grant kapitány: Sajnos én már számos igen gyatra angol anyagot láttam, amit szakértők írtak. Másrészt igen szomorú lenne, ha az autodidakta módon történő nyelvtanulásnak kizárólag a könyvekből történő tanulási módja létezne, ahogy említetted.

Értem egyébként a problémádat a címben felvetett kérdésel kapcsolatban, miszerint "NIncs többé nyelvtanulás?". Ha megfigyeled, a cikkben az első levélíró is tett erről említést. Így kezdődik (olvasd végig az eredeti levélben ezt a bekezdést) : "Ugyanakkor, az is igaz, hogy a nyelvtanulás nem kizárólag a nyelvórákon zajlik....." Talán ez egybeesik azzal, amit mondasz.

És azt hiszem, az is megnyugtató lehet a számodra, hogy a témában többször megszólaló, és a kérdést legértelmesebben, a legtöbb szempontot figyelembe véve kitárgyaló Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Tehát nem nyelvtanulás, nem nyelvtanítás, hanem nyelvtudás.

Azonban, ha megengeded, akkor én visszaterelném a beszélgetést az eredeti medrébe. A vita arról szól, hogy az állam beleszóljon-e olyan képzések lefolytatásába, amelyekhez támogatást nem nyújt. Csak a Nemzeti Munkaügyi Hivatal engedélyével lehet ezután bármilyen képzést lefolytatni.

(Off topic: Egyébként, ha a falfestőkről és burkolókról feltételezed, hogy szakemberek, - ezt magad írtad - akkor nyilván azt is gondolod, hogy nem kell a munkájuk végzéséhez a Nemzeti Munkaügyi Hivatal engedélye. A tanárok miért más kategória? Ők tán nem szakemberek? A diplomájukat egy egyetemen kapták, átestek az ottani minősítő eljáráson, ha nem jól tanítanak, akkor esetleg a tanárképzéssel van baj, ott kell rendet tenni, de nem a Munkaügyi Hivatalnak kell a diplomát felülbírálnia.)

8 Grant kapitány 2013. december 14. 19:33

@Fejes László (nyest.hu): Lesz valami értelmes hozzájárulásod is a beszélgetéshez, vagy csak idétlenkedni jöttél ide?

7 Grant kapitány 2013. december 14. 19:31

@sanz: "Ha fel akarod újítani a lakásodat, akkor természetesen megteheted önállóan, illetve falfestők és burkolók segítségével."

Rossz a hasonlatod. A falfestők és a burkolók szakemberek, mindenki más hozzájuk képest dilettáns. Ha valaki önjelölt festőként vagy burkolóként önállóan vállalkozik a lakása felújítására, minden valószínűség szerint igencsak gyatra munkát fog végezni.

Ezzel szemben ha valaki nyelvtanulásra adja a fejét, alapvetően két lehetőség közül választhat: 1. Magánnyelvtanártól vesz órákat, vagy beiratkozik csoportos nyelvtanfolyamra. 2. Vesz pár nyelvkönyvet, és autodidakta módon, önállóan képzi magát. Mindkét esetben szakemberek irányításával fog nyelvet tanulni, mert az önálló tanulásra szánt nyelvkönyveket is szakemberek írják.

@helci: Nyilván felfigyeltél arra, hogyan fogalmaztam, nem véletlenül: bizonyos mértékig a legtöbb ember önállótlan és legalábbis hajlamos a lustaságra. A nyelviskolák felerősítik ezeket a tulajdonságokat. De pszichológialiag persze érthető a reakciód, amellett, hogy a hozzászólásod mindenfajta érvelést nélkülöz. Érveid is vannak?

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 14. 19:12

@helci: Érdemes más témákat is követni! Akár díjeső is lehet belőle! :)

5 helci 2013. december 14. 17:58

@Grant kapitány:

"A nyelvtanárok, nyelviskolák a lustább, önállótlanabb embereknek lettek kitalálva."

Követem a témát, és forró gratulációval nyújtom át a Legostobább Hozzászólás, Amit Ezalatt Olvastam nagydíját.

4 sanz 2013. december 14. 17:35

@Grant kapitány: "Magától értetődően mindenki számára az autodidakta nyelvtanulás kellene, hogy legyen az első számú opció, ha nyelvtanulásról van szó. A nyelvtanárok, nyelviskolák a lustább, önállótlanabb embereknek lettek kitalálva."

Ha fel akarod újítani a lakásodat, akkor természetesen megteheted önállóan, illetve falfestők és burkolók segítségével. Ezen az alapon a falfestők és a burkolók is "a lustább, önállótlanabb embereknek lttek kitalálva". Lehet, de az akkor sem járja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélye kelljen ahhoz, hogy egy burkoló elvégezze nálad a munkát, ha netán a "lustább, önállótlan emberek" közé tartoznál. Egyébként szerintem így szép a világ, hogy vannak önállóbb, kreatívabb emberek és "lustább, önállótlanok" is. De akinek szüksége van egy szolgáltatóra, az vehesse szabadon igénybe, és ha jó munkát végeznek, akkor fizesse meg. Ha pocsék munkát végez a burkoló, akkor menjen tönkre, de ne a minisztérium tegye törvénytelenné a tevékenységét.

3 szitem 2013. december 14. 12:30

Ráadásul az is érdekes a törvényben, hogy megkülönböztet engedéllyel rendelkezőket és gyakorlatilag: törvényen kívülieket. Azonban ezzel a nyelvi fordulattal előállították az engedély nélküli legális tevékenységet, ami önmagában is elég ellentmondásos.

Félrevezető, mert olyan képzeletet társít a nyelvtanulási piacon, mintha az engedéllyel nem rendelkezők /törvényen kívüliek, illegális csaló nyelviskolák és magántanárok gyülekezete lenne.

Korábban ezt akkreditációnak hívták. Mindenki engedéllyel rendelkezett, ezeket ellenőrizhették is a hatóságok. Aki pedig szeretett volna egy plusz klisét + állami és eu-s forrásokból is meríteni és megvolt a megfelelő mennyiségű pénze is hozzá, akkor megvette /megteremtette ezt magának.

2 Grant kapitány 2013. december 14. 09:57

"Nincs többé nyelvtanulás?" Szörnyű lehet annak, aki így reagál arra, hogy a nyelvTANÍTÁS lehetőségeit korlátozzák. Magától értetődően mindenki számára az autodidakta nyelvtanulás kellene, hogy legyen az első számú opció, ha nyelvtanulásról van szó. A nyelvtanárok, nyelviskolák a lustább, önállótlanabb embereknek lettek kitalálva.

1 El Vaquero 2013. december 13. 13:35

Az utolsó idézetdobozzal főleg nagyon egyetértek. Már csodálkoztam is, hogy van olyan nyelvtanár, aki ilyen világosan látja a helyzetet, erre kiderül, hogy csak egy olvasóról van szó, aki feltehetőleg inkább nyelvtanuló, mint nyelvtanár.

Információ
X