nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Néptelen őstörténet

„Etnocentrikus szemlélet helyett egy-egy térségre kell összpontosítani” – vázolta fel az őstörténet-kutatásban követendőnek ítélt fő irányt Vásáry István.

MTI | 2015. február 14.
|  

Felerősödhet a régészet szerepe a magyar őstörténet kutatásában, hiszen hatalmas a feltáratlan anyag. Egy új régészeti leletanyagra hivatkozva a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Őstörténeti Témacsoportja úgy véli, nem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek, csupán öt-hat évtized alatt érhettek el az Urál vidékétől a Kárpátokig.

Az MTA pénteki közlése szerint a Magyar Őstörténeti Témacsoport az Akadémia berkein belül azzal a szándékkal alakult meg 2012 elején, hogy figyelembe véve a magyar őstörténet iránti növekvő érdeklődést, erősítse a tudományosan megalapozott szemléletet a témával foglakozó közbeszédben. A kutatócsoport vezetője, Vásáry István akadémikus szerint ugyanis hiába jelent meg számtalan új kiadvány az elmúlt 25 évben a magyar őstörténetről, ezeknek a háromnegyed része nem tekinthető tudományos munkának.

Vásáry István szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül szűkösek, néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab feljegyzések. Azonban hatalmas feltáratlan régészeti anyag várhat a kutatókra, még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak és csontok töredéke kerülhetett eddig elő. Ezért a tudós arra számít, hogy a következő időszakban felerősödhet a régészet szerepe a kutatásában.

A magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek feldolgozása nyomán – többek között Türk Attila régész folytatott ásatásokat helyi szakemberekkel ukrán és délorosz területeken – a kutatók úgy vélik, a korábban széles körben elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az Urál vidékétől a Kárpátokig.

„Az új hipotézis elveti azt a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz puszták felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította” – fogalmazott Vásáry István.

Az akadémikus szerint az őstörténet régészeti kutatását számos tudományág mellett a természettudományok, így a genetikai kutatások is segíthetik, azonban ezektől a módszerektől nem szabad gyors és látványos eredményeket várni. A genetikai vizsgálatokkal kapcsolatban kiemelte: Nehéz kérdés például annak eldöntése, hogy egy genetikai vizsgálatban mit mivel hasonlítunk össze, ugyanis például egy honfoglalás kori sírban talált leletet nem lehet összevetni egy ma a Kárpát-medencében élő személy genetikai mintájával, hiszen amit magyar népnek nevezünk, az az elmúlt ezer év etnikai keveredésének eredményeként alakult ki.

„Etnocentrikus szemlélet helyett egy-egy térségre kell összpontosítani” – vázolta fel az általa követendőnek ítélt fő irányt Vásáry István. Véleménye szerint így – például a kelet-európai térséggel kapcsolatos kutatásokkal – a magyar régészet és történettudomány nemzetközi beágyazottsága is erősíthető, valamint fel lehet kelteni az érdeklődést magyar szempontból fontos, de mások számára kevésbé jelentősnek gondolt témák iránt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
70 rdos 2015. március 24. 15:04

@mederi: 69, és Untermensch4 45. Egész biztos hogy használták a viziutakat eleink. A török kor utáni degradálódott vízgazdálkodási rendszerben hosszú tíz km-eket tettek meg az egyes alföldi mezővárosok között csónakban sajkán eleink, ezt írott forrásokból tudjuk.

www.xn--tatrjrs-jwacb.hu/index.fcgi?port...&menuparam3=8&type=3

Ekkor a csatorna rendszer még érintetlen volt, bizonyos helyeken (Duna mente, Tisza jobb partja) a rendszer ellenére nagy a pusztítás, máshol nem (Tisza jobb partja).

Csak találgatok, de az lehetett, hogy volt ahol a védekezést irányítók felismerték a vízrendszerben rejlő lehetőségeket (Székesfehérvárról tudjuk, hogy direkt elmocsarasították a vár környékét, konkrétan a mai Fehérvárcsurgói tároló vizét zúdították a Sárrétre), máshol nem.

Ami viszont figyelemre méltó, hogy a 2. ukrán frontot alázó pusztítás ellenére a köznép "maradt az ülepén". Nem ment ő sehova sem. Mint ahogy nem jöttünk mi sehonnan sem, bármi is történjen velünk (újabban moszkoVitya, ártópetike és vuittontonyó szíja a vérünket, pedig nem is szittya ivadékok) .

Árpád magyarjai más tészta. IV. Béla király az Adriáig futott. :-( Komisszár mentalitás. Fogjuk meg és vigyétek! :-(

69 mederi 2015. március 24. 10:41

@Untermensch4: 45-re

Nem csak tetszetős elképzelés, hanem egyetlen lehetséges "hosszútávú" közlekedési mód a mocsarasban, ahol pl. a pákászok közlekedhettek csónakaikkal.

Egyébként a mocsaras vidékeken is voltak kiemelkedő, (főleg) nyaranta száraz, száraz lábbal megközelíthetetlen és idegenek számára láthatatlan részek, ahol pl. a betolakodók elől menekülő lakosok állataikkal együtt el tudtak rejtőzködni amíg a veszély el nem múlt. Erről számtalan feljegyzés tanúskodik..

A belső vízi utakból nyíló, száraz lábbal járható ingatag ösvényeket végképp csak a helyiek ismerték, és merték használni. Az idegenek hamar elvesztették a helyes ösvényt és pórul jártak, ha megpróbálkoztak a használatával.

68 rdos 2015. március 24. 05:33

@bloggerman77: 35. A római Pannónia esetében legyen igazad. Nem tartana semeddig megnézni mely provinciák mekkora adóval járultak hozzá a köztársasági, majd császárkori Róma költségvetéséhez.

KM-e és barbarikum. László Gyulától olvasom, hogy bronz öntőmintából csak a KM-ben többet találtak, mint ezen felül Eurázsiában összesen! Az antimonos KM-i bronzok is elterjedtek Eu-szerte. Kocsi - szekér leletből is "jól el vagyunk eresztve".

Szóval az mindegy, hogy ki volt itt, az ásatag - kiásott tény, hogy a KM a neolitikum óta kis túlzással az "Eu közepe". Ez a régészek között ismert. Legfeljebb az ókori rómaiak erről nem tudtak. :-)

Az nem furcsa, hogy szinte egyszerűbb felsorolni azokat a harcos népeket akik nem jártak a KM-ben? A bánatért jöttek ide, ha nem a vaskos adóért?

Igen, Pannónia provincia nem azonos a Dunántúllal. És bár jól látható törekvése volt Rómának a Duna keleti partjára (Dácia, niné, ez is KM), de azt hamar feladni kényszerült.

Dáciát, a Duna bal partját nem az ilyen-olyan harcosok védték meg, bármilyen furcsán is hangzik. Hanem az innen beszedhető adó! Ami Rómának is jól esett volna, csak nem tudta behajtani. :-)

Ennyit Pannónia jelentéktelenségéről.

67 rdos 2015. február 21. 10:37

Kedves @LvT: 66 Igazad van, neveddel - nickeddel nem kellett volna viccelődnöm. Boccs.

Biológus vagy. Aeropóniára kerestél? Mert az szakmádban télleg bombasztikus. Ha víz kell hozzá, keress. Ez a dolgom. Vízbeszerzés. Vízvédelem. Ebből élek életem felén immár biztosan túl. Nem kell nekem hinni, elég korábbi linkjeimet értelmezve elolvasni. Kulcsszavak "Takács Károly régész". Árpád-kor. Víz.

Az pedig hogy a X-XIII. sz-i csatornarendszer klímánkra sokkal jobban optimalizált, nem mellékesen energiatakarékosabb mint a mai, azt fenntartom. A jelzőket lehet bulvárosra faragni, a (kiásott, beszintezett) tényeket lehet figyelembe nem venni, lehet róla tudomást nem venni. Ettől tény marad. Még ha ordítod is, hogy "a mainál fejlettebb". Az. Mondom. A mainál fejlettebb. Anyagaiban persze nem, koncepciójában hatékonyságában viszont fejlettebb.

Volt olyan a történelemben hogy fejlettebb kort fejletlenebb követett? De még mennyire. Hogy ez a fejlettebbség történetesen a magyarság itteni első 3-4 dokumentált évszázadára igaz? Volt már ilyen a történelemben. :-)

Ja, csak így a szittya, bamba, nomadizáló, semmihez sem értő, mindenét a szomszédaitól átvevő magyarság kép fenntartása már nem indokolt.

Az inszinuációddal úgy vagyok mint a Bástya eftárs. Ne tessék már nekem ilyet mondani. :-)

66 LvT 2015. február 21. 10:09

@rdos: Első bekezdésed személyes inszinuáció. Felhívom a figyelmedet ara, hogy állításokat élesen kritizálni elfogadható egy vitában, de személyes minősítéseket tenni – ideértve a nicknév át értelmezését, a másik nevekkel ellátását – túlmegy a kulturált viselkedésen.

Ami az állításaidat illeti, te egyszerűen kicseréled a tényeket azzal a légvárral, amelyet helyettük alkottál. A valósággal köszönőviszonyban sem lévő aránytalan túlzás olyasmit kijelenteni, hogy az Árpád-korban a „MAINÁL FEJLETTEBB önözési-agrotechnikákat” alkalmaztak. Csak ebből a bombasztikus állításból látszik, hogy az objektív állítások helyett az elmúlt aranykorról szóló ókori toposzokból építesz új mítoszt. Te már odáig jutottál a „régészetben”, hogy fosszilis gondolatokat is ki tudsz ásni: „Eleink sok kis tárolóban - halastóban - öntözött rétben gondolkodtak.”

Nagyon jellemző a beírásaid tartalmi és gondolati parttalanságára az a mozzanat, hogy egyszer azt, hozod a 65. bejegyzésben* „úgy a kétszázadiknál illene 1 db” hozzászólásnak a poszt témájával foglalkozni, majd már a következő bekezdésben lazán eljutsz a litván pogányságig. Miközben, hogy a hozzászólások odakanyarodtak, ahová, az épp a te itteni szabad asszociációs tevékenységednek köszönhető. (*És persze a folyamatos túlzások, minthogy a 65. bejegyzés még a legkevésbé sem a kétszázadik.)

Ui. Nem túl elegáns bölcsészmérnökökkel gúnyolódni annak, aki „Idiotosz” névalakot fabrikál, és beleavatkozik filológiai kérdésekbe, mert ugyanazt az idomtalanságot követi el a másik oldalon, amit maga is élcelődne az egyiken. De annak a megfontolásnak a figyelembe vételét is ajánlanám neked, hogy itt nem tudod, hogy kivel beszélsz. Mert én magam parasztivadék vagyok, a gyakorlatban ismerem a jelen és a közelmúlt földművelési kultúráját. És a nyelvészet csak a harmadik az elsajátítottam professziók sorában: az előző kettő természettudomány. Lévén biológus is, nagyon jól tudom, mi a hidropónia.

65 rdos 2015. február 21. 08:36

@LvT: 64 Kontra Fabulon. Veled szemköpszt én segítek. Magyarul próbáld megfejteni "neved". Ha nem megy gondolj arra az erkölcsi dilemmára hogy a fejben fogyatékkal élők bár képesek szaporodni, bár gyakorta szaporodnának...

További segítség, ha netán ismeretlen eredetű bölcseletedet öntözési ismeretekkel szeretnéd kiegészíteni, természetesen a X-XIII. századi vízrendszerünknél van már jobb (persze hogy nem nálunk, a bölcsészmérnökök és a SZECS-ek hazájában). Kulcsszavak, "hidropónia", "aquapónia" és a legújabb nagy durranás az "aeropónia".

A probléma pusztán csak annyi, hogy ma az ártereinken (ahol pedig könnyen meg lehetne oldani) az öntözött területek aránya siralmas. Amíg ilyen okos tojások osztják az észt mindenütt, ez biza így si marad. :-(

Ennek a posztnak az volt a témája, hogy nem több száz évig, hanem lehet hogy csak ötven évig vándoroltak Árpád magyarjai ide. A kommentek között eddig pont a súlyuknak feleltek meg az Árpád magyarjaival foglalkozók (eddig nulla, úgy a kétszázadiknál illene 1 db).

A magyarság fennmaradása szempontjából pont annyira voltak hasznosak, mint pl ma a NER szotyializmusát építők. Száz évig meghagyták a köznép hitét, anyajogú vidéki társadalmát, majd Géza fejedelem, de főleg a csemetéje, István megpuccsolta a köznépet, kiirtotta üldözte korábbi hitét és életformáját. Mondjuk a litvánok még évszázadokig elvoltak pogányságukban, aztán kit zavart?

A pogányságunkról csak annyit tudunk, hogy első szentünk Szűz Máriának ajánlotta friss szerzeményét. Hát, ebből ítélve nem lehettek elnyomott eleink valami harcos maszkulin népek. Hogy is a mondás? Többet ésszel, mint erővel.

Neked meghagyom a "Nazca vonalak révületét". :-) Csak aztán ne rémület legyen a másfélszáz éves kőbevésett, agitPRop tanotoknak a vége. :-)

64 LvT 2015. február 20. 21:15

@rdos: >> Vagy Idiotosz? <<

Ahogy ezt a nevet konfabuláltad, anélkül, hogy tudnád mi a tartalma és a háttere, úgy körítesz a valóságtól független mesét "a kiásott Árpád-kori"-hoz.

63 Nimród 2015. február 20. 20:38

Az Árpádok a taurid típusba tartoztak- antropológiai bizonyíték, Észak-Mezopotámia.

Bulcsú és Tormás közlése Szubarturól és a zab al Asfal folyóról-forrsábéli, helyrajzi bizonyíték-Észak-Mezopotámia.

Nimród Sineár stb földjén uralkodott, helyrajzi forrás-Mezopotámia.

Árpád, emesa, Hunor, Nimrud városok Szíria, Irak, nimród-hegy Törökország- na hol is?

Adiabene-beli vezér Emes nevű lánya-Szubartu, Észak-Mezopotámia, alsó Zab folyó.

Zab, Küles, Árpa, Arany, Ezüst, Bronz, Vas, stb mezőgazdaság-fémipar , Hóman Bálint kaukázusi-jáfetita nyelve, "ismeretlen eretű szavak."

Raskó at all genetika: A 10. századi minták egy csoportban térképeződnek a „török”, „kurd”, „ukrán”, „palesztin”, „szír”, „iraki”, „észak-oszét”, „azeri” „komi” populációkkal. Csak nem megint MEZOPOTÁMIA?

Kuss és ülj le! Cionék megbuktak, a fing nem ugrál a szar gáton!

62 rdos 2015. február 20. 19:30

@LvT: 60 Kedves Ervin. Nevezheted árkoknak vagy ár-orkoknak is. Attól a tény tény marad. Az újkori és mai vízgazdálkodásunk a kiásott Árpád korihoz képest egy határ ... tévedés. Nyelvészként nem várom el hogy felismerd, viszont időben szóltam. Ervin. Emlékszel? Toposz.

Kínod, kínunk az Anjouktól nertársakig folytatólagos. :-( Hsz-eimet, linkjeimet nem ismétlem. Védd a katasztrófát azok védőivel közösen! Sok sikert Daidalosz! Vagy Idiotosz?

61 Kormos 2015. február 20. 18:48

@Krizsa: A török "arka" hátat jelent. Az ember háta is hosszú. Új gyöknyelv neked lol.

60 LvT 2015. február 20. 12:50

@rdos: Nem <*ár-ok>, mert akkor az lenne a tárgy esete ma, hogy <*ár-okot>, de nem az, hanem az, hogy <árk-ot>. Ezt már jeleztem korábban.

Ha meg azt vesszük, akkor tényleg átvehetnénk a mesés régiek bölcsességét, mert pl. Daidalosz sokkal kevesebb károsanyag-kibocsátással repült, mint a mai repülőgépek: a régi görögök repülőtudománya így alázta a mait. — Csak azért van bennem némi nyugtalanság, hogy ez a daidaloszi repülés valóban tény volt-e…

59 rdos 2015. február 20. 12:35

@LvT: 58 Ár-ok. Feladom. Nem is fontos, hogy ároknak, kanálisnak, vagy Ervinnek nevezzük. Viszont a két irányú vízkormányzást lehetővé tevő öntözőrendszer a mait (csak kivezet és gátnál átemel) alázza. Ez tény, nem fantasy. A teljes felszíni vízgazdálkodásunkat újítaná meg, ha átvennék régvolt eleink bölcsességét. Ma böszme nagy árvízi vésztárolókban gondolkodunk.

wikimapia.org/#lang=hu&lat=48.304664&lon=21.911201&z=12&m=b

Eleink sok kis tárolóban - halastóban - öntözött rétben gondolkodtak.

Korábban linkeltem vizugy.hu-n az ország fele mindeközben belvízben ázik.

58 LvT 2015. február 20. 12:19

@rdos: Régészetileg semmi nem marad abból, hogy mit nevezünk ároknak, mit kanálisnak, mint csatornának; ugyanígy abból sem, hogy mit sáncnak, mit töltésnek, mit gátnak. Tehát továbbra is terelés nyelvi kérdésekbe belekeverni a régészetet.

Továbbá egész bizonytalan világképre utal, ha az <árok> szó etimológiája kapcsán oda jutsz, hogy melyik „nyelve maradt fenn”. Mintha azzal, hogy a magyar átvette a némettől a <sánc> szót, egyben meg is szűnt volna a magyar nyelv. Ha pedig ezzel nem szűnt meg, akkor azzal sem szűnt meg, hogy a törökből átvette az <árok> szót.

Az pedig, hogy leírod, „a mainál fejlettebb önözési-agrotechnikákat”, egyszerű fallácia. Az elmúlt hozzászólásokban egész fantasyregénynyit összeálmodoztatok.

57 rdos 2015. február 20. 11:35

@LvT: 56 „köznép árjárnak” vagy köznép sokadalmának, vagy köznép áradatának értelemben gondoltam az árját. A szofizmáddal úgy vagyok mint a Pelikán eftárs mikor lepöszézik. Ne tessék már nekem ilyent mondani. :-) Azt hittem, ez a magyar nyelv és tudomány weblapja.

Azért nem terelés a régészet, mert itt egyértelműen a közép hordozta a kultúrát, a mainál fejlettebb önözési-agrotechnikákat, így annak a nyelve maradt fenn, ha Árpád magyarjai netán nem tudtak volna magyarul.

56 LvT 2015. február 20. 10:53

@rdos: >> Itt jön be a régészet szerepe, mert hogy az árkokat ásó köznép sohasem járt Kazáriában az elég valószínű. Árpád magyarjai ugyan jártak csak hát hogy terjesztették el az árok szót a sokkal népesebb köznép árjában? <<

A „régészet” itt puszta terelés, mert a régészeti leletek nem adnak tanúságot a nyelvről, így nyelvi kérdésben minimális a relevanciájuk. A „köznép árjárnak” emlegetése is csak szofizma: azért az ilyen nem falszifikálható, a tudományos felvetések alapelemeit is nélkülöző paneleket nem lehet ellenérvként számba venni egy tudományos paradigma keretében kifejtett állítással szemben.

Jelezném, hogy a magyarban az <árok> szó korántsem csak ’vizesárok’ jelentésű. Az a kérdés eleve korlátozott megközelítésére utal, hogy más nem is vetődött fel. Ibn Ruszta ezt írta: „A kazárok régebben körülárkolták magukat a magyarok és más népek támadásaival szemben.” A (haditechnikai) innovációk befogadása nyelvileg sem a számarányokon múlik, ahogy pl. az egyszerű árkot felváltó strukturáltabb védelmi elem neve sem azért lett a magyarban a német eredetű <sánc>, mintha annyival több németajkú lett volna a Kárpát-medencében, mint magyar. — Amúgy pedig az orosz <арык> (arik) is kifejezetten török konnotációjú szó, de a köznapibb szinonimája, a <канал> (kanal) sem azért általánosult, mintha az ottani csatornákat ásó köznépnél számosabban lettek volna oroszhonban a franciák-németek.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X