-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Másfél évtized távlatából már nyugodtan leszögezhetjük: a német helyesírási reform megbukott.
Az új német helyesírást 1996-ban vezették be Németországban, Ausztriában, Liechtensteinben és Svájcban. Céljuk az volt, hogy a korábban országonként különböző szabályokat egységesítsék, illetve egyszerűsítsenek bizonyos szabályokat. Változtak a hangjelölésre, a nagybetűk használatára, a külön- és egybeírásra, az elválasztásra, a központozásra vonatkozó szabályok.
A legjelentősebb változás a hangjelölésben az ß és az ss használatát érinti. A korábbi helyesírásban akkor írtak ß-t, ha két magánhangzó között [sz] állt. (Szögletes zárójelben a magyar hangjelölés módszereivel jelöljük a megközelítő hangértéket.) ß-t írtak az olyan szavak végére is, amelyekben akkor is [sz]-t ejtettek, ha (írásban) magánhangzóval kezdődő ragot kapcsoltak a tőhöz. A s-t akkor használták és használják, ha a szóvégi [sz] a ragozásban [z]-vel váltakozik. Az új helyesírás szerint csak akkor kell és szabad ß-t írni, ha a nem váltakozó [sz] hosszú magánhangzó után áll, rövid magánhangzó után a ragozott alakokban ss-t kell írni.
Ez a látszólag bonyolult szabály valójában jól illeszkedik a német helyesírás logikájába. A német helyesírás nem ékezetekkel jelöli a magánhangzók hosszúságát, hanem a rákövetkező mássalhangzó jelével: ha a magánhangzó hosszú, csak egy mássalhangzóbetűt írnak (pl. Wagen [vágen] ’kocsi’), ha rövid, kettőt (pl. Wasser [vaszer] ’víz’). (Ezt persze az is lehetővé teszi, hogy hosszú mássalhangzók nincsenek.) A reform következtében hasonló lett az [sz] jelölése is: Fässer [feszö] ’hordók’, de Maße [mászö] ’pintek’.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A másik jelentős változás az összetett szavak írásában jelentkezett. Korábban, ha három azonos betű találkozott volna az összetett szó közepén, akkor az egyiket el kellett hagyni: Schiff ’hajó’ + Fahrt ’utazás’ = Schiffahrt ’hajóút’. Az új helyesírás szerint ilyenkor ki kell írni mind a három betűt: Schifffahrt. Ennek és az előző szabálynak köszönhetően elszaporodtak a sss betűkapcsolatok: a Mißstand ’visszás helyzet’ új írásmódja Missstand.
A helyesírási reform inkább ellenállást, mint lelkesedést váltott ki. Egy felmérés szerint a németek 77% százaléka még 2004-ben, négy évvel a bevezetése után sem fogadta el az új helyesírást. Ehhez joguk is van az NSZK alkotmánybíróságának 1998-as határozata szerint: mivel a helyesírást nem szabályozza törvény, az iskolákon kívül mindenki úgy ír, ahogy akar. A német, a svájci és az osztrák újságok általában amúgy is belső helyesírási szabályzatokkal rendelkeznek, a saját írásmódjukat követik. Svájcban például azért nem váltott ki különösebb tiltakozást a reform, mert ott az ß-t már amúgy is igen ritkán használták.
Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy a német helyesírási reform elbukott, hiszen nem sikerült megteremteni az egységes, mindenki által elfogadott helyesírást. A baj nem az új szabályokkal volt, hanem azzal, hogy az emberek nem szívesen változtatnak kialakult szokásaikon. Az ilyen esetek felvetik azt a kérdést, hogy van-e egyáltalán igény a reformokra, vagy akár a helyesírás központi szabályozására: az angol például mindig elvolt enélkül is.
Források
http://en.wikipedia.org/wiki/German_orthography_reform_of_1996