nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @Libertate: Van gond, nem is kevés. :) Ha egy magát tudósnak tekintő ember nem képes felfo...
    2020. 07. 14, 22:22  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @Gelmik: Mindíg "elbűvölnek" ezek a szellemesebbnél szellemesebb szófejtő okoskodások - de...
    2020. 07. 14, 20:48  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @aphelion: Nézzük, mit is mond a jeles turkológus a rokonság értelmezésével kapcsolatban. ...
    2020. 07. 14, 20:45  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @Gelmik: Pedig a germán nyelvek közül pont az angol az, ami pár szempontból hasonló módon ...
    2020. 07. 14, 15:51  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @aphelion: Nézzünk még néhány szópárt csak az érdekesség kedvéért: Elől az uráli szótövek ...
    2020. 07. 14, 15:28  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nemzeti tanács és kisebbségi jogok: magyar pártviták délen

Hamarosan eldől, kik lesznek a szerbiai magyarok érdekképviseletét ellátó Magyar Nemzeti Tanács tagjai. A hangulat kissé feszült Vajdaságban.

MTI | 2010. május 25.
|  

Kevesebb mint két hét múlva az urnákhoz járulhatnak a szerbiai magyarok; június 6-án választják meg a kisebbségi önkormányzatiság szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a tagjait. Pénteken lejárt a jelöltlisták benyújtásának határideje; kiderült, hogy a magyarok öt lista közül választhatnak. A választások alapján felálló 35 tagú testület a törvény szerint négy területen dönthet önállóan: az oktatás, a művelődés, a kultúra és a magyar nyelvű tájékoztatás területén.

A 19 szerbiai kisebbségből 16 közösség, köztük a magyaroké közvetlenül választhat nemzeti tanácsot, miután a megadott határidőig elegendő szavazó iratkozott föl a külön a június 6-i voksolásra összeállított választói névjegyzékre. Csak azok szavazhatnak a nemzeti tanácsi választásokon, akik péntek éjfélig feliratkoztak erre a listára. A macedónok, a horvátok és a szlovének – miután nem gyűjtöttek össze kellő számú feliratkozót – közvetve, elektorok útján szavaznak majd. A legnagyobb érdeklődés természetesen a két legnagyobb létszámú kisebbség, a magyarok és a bosnyákok (a Délnyugat-Szerbiában, a Szandzsákban élő muzulmánok) szavazását övezi.

Ami a magyarokat illeti, a szavazólapon első helyen a Magyar Összefogás listája szerepel majd; ezt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) állította össze. Pásztor István VMSZ-elnök az MTI-nek elmondta, szeretnének iskolabuszokat indítani már az ősszel a szórványban azért, hogy megfelelő létszámú osztályok jöjjenek létre, s „a magyar gyerekek magyar iskolában tanulhassanak”.

További cél kollégiumi rendszer kiépítése azokban a városokban - egyebek közt Szabadkán (Subotica), Nagybecskereken (Zrenjanin), Zentán (Senta), Zomborban (Sombor) – ahol magyar nyelvű középiskolai oktatás folyik. Ami a művelődést illeti, a Magyar Nemzeti Tanács átveheti az alapítói jogokat színházak, könyvtárak és más magyar művelődési intézmények fölött. A szerb állam a törvény szerint köteles biztosítani ezek finanszírozását, vagyis a jövőben ezeknek az intézményeknek a fejlesztéséről az MNT gondoskodhat.

A kampányban lehetett hallani olyan véleményt, amely szerint az újonnan felálló Magyar Nemzeti Tanácsot a Boris Tadić szerb elnök vezette Demokrata Párt (DS) mindenáron saját befolyása alá akarja vonni. Tény, hogy a DS támogatásával indul a Humentis civil szervezet Vajdasági Magyarként Európába elnevezésű listája – amelynek első számú célkitűzése egy magyar tannyelvű egyetem létrehozása –, s felröppent olyan hír, hogy a Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom nevű listának is a DS segített a listaállításhoz szükséges 1300 aláírás összegyűjtésében. A párt listavezetői, a VMSZ-ből nemrég kizárt Bunyik Zoltán újvidéki polgármester-helyettes és Rácz Szabó László – a Magyar Polgári Szövetség nevű vajdasági párt és a zentai önkormányzat elnöke – visszautasították ezt a vádat.

Bunyik Zoltán az MTI-nek elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy szerb többségű pártok magyar tagjai az MNT-ben is szeretnének részt venni, mert a szóban forgó pártok döntései olyan testületekben születnek, ahol szerb többség van. Rácz Szabó László azt mondta ugyanerre a kérdésre, hogy a nemzeti tanács tagjainak nem pusztán magyar születésű, magyar nyelvet beszélő, magyar kultúrán felnőtt embereknek, hanem „magyar érzelmű” embereknek is kell lenniük. Olyanoknak, akik elutasítják az asszimilációt, például nem mindegy számukra, milyen nyelven beszélnek. A szerb pártokban politizáló magyarok pedig nem ilyenek – mondta a Magyar Polgári Szövetség elnöke.

Pásztor István VMSZ-elnök arra a kérdésre, hogy a szerb pártok támogatását élvező listák nem képviselhetik-e hitelesen a magyar érdekeket, elmondta: „enyhén szólva tragikomikusnak” tartja, hogy a DS-hez tartozó magyarok elmennek a pártvezetéshez, és szerbül megállapodnak velük az MNT programjáról. „Ez ugyanaz, mintha szlovákul beszélnék meg azt, mi a szlovákiai magyarság érdeke, vagy románul beszélnék meg azt, mi az erdélyi magyarság érdeke” – mondta.

A vajdasági magyarok szavazhatnak még a Nenad Čanak - a vajdasági parlament egykori elnöke – vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga támogatását élvező Magyar Liga és jórészt fiatalokból álló Magyar Remény Mozgalom listájára. Előbbi – mint azt a listavezető, Murényi Tibor állatorvos, a csantavéri helyi közösség elnöke a Magyar Szó című lapnak elmondta – egyebek közt azt szeretné elérni, hogy „a vajdasági magyar fiatalok a felsőfokú intézményekben az anyanyelvükön tudjanak tanulni”, „ha szükséges, műszaki, bölcsészeti magyar tannyelvű kart kell alapítani”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Magyar Liga nagyobb hangsúlyt fektetne az államnyelv oktatására is, „hiszen tudvalevő, hogy a magyar fiatalok jelentős része nagyon rosszul beszéli a szerb nyelvet”.

A Magyar Remény Mozgalom listavezetője, a szabadkai László Bálint – a szegedi egyetem 23 éves hallgatója – kijelentette: az MRM „az egyetlen hiteles magyar nemzeti erő Délvidéken”. A szerb pártok támogatta listákra utalva úgy fogalmazott, „olyanok akarnak befurakodni a magyar intézményekbe, akik (...) a szerb hatalmi-politikai erők megrendelésére belülről akarják szétrágni a magyar nemzeti testet”. A listavezető azt mondta, nem igaz, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll az MRM mögött, de hozzátette, „nem világos” a számára, „kinek mit vétett” ez a szervezet a Délvidéken.

Az MRM egyik lakossági fórumán Szávay István, a Jobbik „nemzetpolitikai kabinetjének” elnöke volt a meghívott vendég; a magyarországi politikus az MRM honlapján olvasható beszámoló szerint párhuzamot vont a Jobbik és a Magyar Remény Mozgalom eszméi között. Az eseményen átadták a díjakat a Mit jelent délvidéki magyarnak lenni? című irodalmi pályázat nyerteseinek; az első három helyezett belépőt kapott az idei, jubileumi Magyar Sziget Fesztiválra.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X