nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nemzeti parkok napja

Milyen típusú védett területek vannak hazánkban? Az ország területének hány százaléka valamilyen fokú védelmet? Mit jelent az „ex lege védett” kifejezés és mik tartoznak ebbe a körbe? Vajon tüzelhetünk vagy horgászhatunk egy védett területen? És mi a teendő, ha egy barlangot fedezünk fel?

Wenszky Nóra | 2012. május 24.
|  

Az emberi tevékenység következtében a föld növénytakarója jelentősen megváltozott. Az erdők, mezők helyén ma városok magasodnak és búzamezők ringanak. Így a növény- és állatfajok élettere beszűkült, számos faj pedig kipusztult. A XIX. század végén Amerikában felismerték, hogy a még meglévő életközösségeket meg kell védeni az emberi beavatkozástól. Így születtek meg az első védett területek. Az európai nemzeti parkok napja alkalmából a magyarországi védett területek fajtáit mutatjuk be.

Hortobágy – az első magyar nemzeti park
Hortobágy – az első magyar nemzeti park
(Forrás: Wikimedia Commons / Nl74)

A védett területek típusai

Magyarországon a természetvédelmi területekről az 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. Bizonyos fajta területek – például a barlangok – ex lege ’a törvény erejénél fogva’ védettek, azaz az országban található összes barlang védelmet élvez. Más területek egyedi rendeletek alapján kerülnek a különböző védettségi kategóriákba. Miniszteri rendelettel a legfontosabb védett területeket és értékeket fokozottan védettnek nyilváníthatják. A védett értékek lehetnek országos, illetve helyi jelentőségűek.

A nemzeti park elnevezés az angol national park [nesönöl park] tükörfordítása. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a nem ’azonos fajúak összessége’, illetve az ebből származó nemz, nemzet szavak eredete bizonytalan, esetleg alán jövevényszónak lehet. A park nemzetközi szó pedig a középkori latin parricus [parikusz] ’karám’ szóból fejlődött.

A védett természeti területeket négy csoportba sorolhatjuk. A nagyobb, ember által lényegesen meg nem változtatott olyan területeken, ahol kiemelkedő növény-, állat-, víz- és földtani, valamint tájképi és kultúrtörténeti értékek találhatók, nemzeti parkot hoznak létre. Ezen belül három övezetet különböztetnek meg: az emberi beavatkozástól mentes természeti, a természetközeli módon kezelt és a nagyközönség által látogatható bemutató övezetet. Az érdeklődőket a bemutató övezetekben nem csak a fogadóépületekben rendezett kiállítások, hanem madárlesek és tanösvények is várják. Szakvezetés mindenütt kérhető, és vezetővel a nagyközönség számára lezárt területekre is be lehet menni.

Kunhalom Szentesnél – ex lege védett
Kunhalom Szentesnél – ex lege védett
(Forrás: Wikimedia Commons / Kispál Zoltán / GNU-FDL 1.2)

A nemzeti parkoknál kisebb védett területeket, ahol az ember és természet kölcsönhatásaként értékekkel büszkélkedő jellegzetes táj alakult ki, tájvédelmi körzeteknek nevezzük.  A törvény megfogalmazás a szerint a „jól megkülönböztethető jelleg” a legfontosabb ismérve az ilyen területeknek.

Egy vagy néhány természeti érték védelmére hozzák létre a természetvédelmi területeket. Ezek közé tartozik például minden láp és szikes tó az országban. Hétköznapi értelemben a természetvédelmi terület szókapcsolatot szoktuk használni az összes védett területre. Szűkebb értelemben azonban csak a tájvédelmi körzetnél kisebb, de értékekben gazdag területre használható ez a szakkifejezés.

Vajon mire emlékeztet? – Imó-kői forrás a Bükkben
Vajon mire emlékeztet? – Imó-kői forrás a Bükkben
(Forrás: Wikimedia Commons / Czina Tivadar / CC BY-SA 3.0)

A jelentős, egyedi természeti értékeket természeti emléknek nyilvánítják. Minden forrás, víznyelő, kunhalom és földvár is ebbe a védelmi kategóriába esik. Míg a kunhalmok és földvárak esetében könnyen érthető, hogy miért nevezhetők emléknek, ez egy forrás vagy víznyelő esetében kevésbé indokolható.

A természetvédelmi területek mellett természeti értékként védettséget élvez minden ismert és ismeretlen barlang az ország területén. Ezek mindegyike a magyar állam tulajdonában van. Egyedi jogszabály védi a védelemre érdemes ásványokat, az ősmaradványokat és az olyan mesterséges üregeket, amelyekben valamilyen különleges képződmény keletkezett. Itt is elgondolkodhatunk azon, hogy vajon miért ebbe a kategóriába sorolták a barlangokat és üregeket, és nem a természetvédelmi területek közé. Hiszen a többi ide tartozó dolog sokkal kisebb kiterjedésű, sok esetben elmozdítható tárgy – míg a barlangok és üregek értékekben gazdag területek.

Még a legkisebb is védett (Mackó-barlang a Pilisben)
Még a legkisebb is védett (Mackó-barlang a Pilisben)
(Forrás: Wikimedia Commons / Szenti Tamás / CC BY-SA 3.0)

Az Európai Unióba való belépéssel következtében az ország területének 21%-át nyilvánították a Natura 2000 hálózat részének, bevonva ebbe a már meglévő védett területek nagy részét is. A Natura 2000 egy uniós ökológiai hálózat, melynek célja a biológiai sokféleség (biodiverzitás) és a természetes élőhelyek rendszerének megóvása. Nevét a latin natura [natura] ’természet’ szóból kapta. Ezeken a területeken a gyepterületeket csak legeltetéssel és kaszálással lehet hasznosítani, tilos az öntözés és trágyázás. Ezen felül a művelési módot megváltoztatni, építési telket, bányát, utat kialakítani csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet.

Hogyan védjük?

A védett területekre vonatkozó szabályok általában minden típusú védett területre vonatkoznak. A magánkézben lévő védett területekre a hatóság bemutató táblákat helyezhet ki, sőt, például tanösvényeket építhet a telektulajdonos előzetes beleegyezése nélkül. A védett területeken fokozottan kell ügyelni arra, hogy az emberi beavatkozás az adott területen élő állatokat és növényeket, ezek életközösségét ne változtassa meg vagy veszélyeztesse. Ennek érdekében számos mezőgazdasági és erdőgazdasági munkát csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni, és az újonnan betelepülő fajokat irtani kell.

A védett erdőkben a tarvágást – azaz egy erdőterület összes fájának egy időben történő kivágását – általában nem engedélyezik. Ehelyett a természetes folyamatokhoz közelebb álló szálaló erdőgazdálkodást támogatják, melynek során a vegyes életkorú erdőből csak a vágásra érett, idős egyedeket termelik ki. Ugyancsak engedélyhez kötött az erdőtelepítés – csak őshonos, az eredeti erdő fajösszetételéhez hasonló, elegyes erdő telepíthető. Bár a védett területeken a már meglévő szántóföldeken mezőgazdasági tevékenység folytatható, külön engedély kell a permetezéshez, a fák kivágásához és a tarló- vagy nádégetéshez is.

Ha valaki barlangot fedez fel a telkén, azt be kell jelentenie, és a barlang bejáratának biztosításáig a földmunkákat fel kell függesztenie. Ezen felül a tulajdonos köteles tűrni, hogy a barlangot szükség esetén a nagyközönség látogassa. Az őt ezért ért kárt azonban a természetvédelmi hatóságnak meg kell térítenie.

Csak kijelölt úton
Csak kijelölt úton
(Forrás: Wikimedia Commons / Ewa & Bartek / CC BY-SA 2.5)

A kirándulóknak is számos szabályt be kell tartaniuk. Tüzet rakni minden, még nem védett erdőben is csak a kiépített tűzrakó helyen szabad, kizárólag szélcsendes időben, amennyiben nem rendeltek el tűzgyújtási tilalmat az adott területen. Védett területeken ezen kívül engedélyhez kötött a horgászat és a közösségi sportolás is – tehát focimeccs vagy íjászverseny csak ennek birtokában rendezhető. Általános elv, hogy védett területen csak a kijelölt közutakon lehet közlekedni gépjárművel. A fokozottan védett területeken még ahhoz is szakhatósági engedély szükséges, hogy a turistaútról vagy tanösvényről letérjünk.

A védett területeken semmit nem szabad begyűjteni. Ez annyiban megkönnyíti a kirándulók dolgát, hogy nem kell felismerniük a védett állat- és növényfajokat – ezeknek ugyanis, a faj fennmaradásának érdekében, minden élő és élettelen egyede állami tulajdonban van, és gyűjtésük mindenütt tilos, nem csak a természetvédelmi területeken.

Nagy kócsag
Nagy kócsag
(Forrás: Wikimedia Commons / Dick Daniels / CC BY-SA 3.0)

No de honnan tudjuk, hogy védett területen járunk? A védett területre vezető utakon a hatóságnak táblával kell jeleznie, hogy védett területre léptünk. A magyar természetvédelem „címerállata” a nagy kócsag. Egy ezzel díszített ovális táblával jelzik legtöbbször a védettség tényét. Ideális esetben azt is kitáblázzák, hogy az adott területen mit szabad és mit nem szabad tenni. Sajnos amellett, hogy ezek a táblák sokszor hiányoznak, „védett terület vége” tábla sincsen.

Európai nemzeti parkok napja

Hazánk védett területei a Natura 2000 hálózaton keresztül szerves részét képezik Európa védett területeinek. Jelenleg Európa földjének 18%-a, azaz majdnem ötöde tartozik a Natura 2000 egyezmények hatálya alá. De mikortól léteznek egyáltalán itt természetvédelmi területek? A világon elsőként az Egyesül Államokban hoztak létre nemzeti parkot. A gejzíreiről híres Yellowstone Nemzeti Park megalapításától 1872-ben írták alá a törvényt. Európában e tekintetben az úttörő Svédország volt. 103 évvel ezelőtt, azaz 1909 májusában, rögtön kilenc területet nyilvánítottak nemzeti parkká. Hazánk első nemzeti parkja csak 1973-ban alakult meg a Hortobágyon, majd még 9 másik követte. A 10 nemzeti park az ország területének 5,02%-át foglalja el.

Nemzeti parkok Magyarországon
Hortobágyi NP 1973
Kiskunsági NP 1945
Bükki NP 1977
Aggteleki NP 1985
Fertő–Hanság NP 1991
Duna–Dráva NP 1996
Körös–Maros NP 1997
Balaton-felvidéki NP 1997
Duna–Ipoly NP 1997
Őrségi NP 2002

1999-ben május 24-ét az európai nemzeti parkok napjává nyilvánították az első svédországi nemzeti parkok alapításának 90. évfordulója alkalmából. Ehhez a naphoz kapcsolódóan az ország több pontján túrákat szerveznek a szakemberek. Ez alkalomból érdemes megismerkedni a nemzeti parkok által kínált programokkal. A pünkösdi hétvégén lesz például kenutúra, madárgyűrűzés, bakonyi tanösvényavatás és halászati bemutató.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Fejes László (nyest.hu) 2012. május 29. 15:34

@Yogi: Azért erre nem mondható, hogy lényegtelen, hiszen ez tipikusan olyan szó, amit rosszul szoktak ejteni: [nésönöl]-nek a [nésön] miatt...

3 Yogi 2012. május 24. 21:36

Azért az a „nesönöl” szíven ütött. Igazán elétehetnétek, hogy kb. vagy valami ilyesmi, vagy még inkább el lehetne hagyni, ha már úgy sem lehet a magyar hangzókészlettel még csak megközelítőleg sem átírni, a cikk szempontjából pedig tökéletesen lényegtelen az eredeti kiejtés.

2 El Mexicano 2012. május 24. 10:03

Parque Geológico Subbética Cordobesa:

www.youtube.com/watch?v=LUl934QPQCw

1 peterbodo 2012. május 24. 09:49

A barlang valszeg azért nem TT, mert az a felszínen körülhatárolható terület általában, míg a barlang az meg nem ilyen, és felette a felszínnek nem kell feltétlenül védettnek lennie.

Információ
X