Levelükben a kisebbségi vezetők – a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétfői híradása szerint – kettős mérce alkalmazását vetik a kormány szemére, amely a litván helységnevek lemázolására azonnal reagált. Az igazságügyi és a külügyminiszter elítélte a történteket, és az országos média is tudósított róluk, miközben a német kisebbség által lakott településeken évek óta zajló hasonló incidensek a jelek szerint nem érdeklik az illetékeseket.

Az opolei vajdaságban 17 településen vannak lengyel-német nyelvű helységnévtáblák. A helyi német kisebbség szervezetének májusi közgyűlésén az opolei vajda kisebbségügyi meghatalmazottja úgy vélekedett, hogy közönséges garázdaságról, nem pedig diszkriminációról van szó. Hangsúlyozta, hogy lengyel településneveket is lemázoltak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Henryk Kroll, a német kisebbségi szervezet korábbi vezetője egyetértett ezzel a véleménnyel, és utalt arra, hogy a garázda cselekményekben német kisebbségi fiatalok is részt vettek. „Nem sikerült megmagyaráznunk az átlagembereknek, mennyire fontosak ezek a táblák. Túl nagy visszhangja van ezeknek az incidenseknek, a falusi emberek pedig szeretik a nyugalmat” – mondta a lapnak.

Kroll szerint utódai a választási kampányra való tekintettel melegítették fel az ügyet. Az aláírók közül ketten is indulnak az októberi parlamenti választásokon. „Nem értem, mire jó ez a levél. Hiszen az ügyben nem az igazságügyi vagy a külügyi tárca, hanem a belügyminiszter az illetékes, aki néhány nappal ezelőtt találkozott Opoléban a német kisebbség képviselőivel. Úgy vélem, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a német kisebbség sikere, de a lengyel államé is, amely hozzájárulását adta ehhez” – tette hozzá.