-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A portugál felfedezések és terjeszkedés máig talán legfontosabb nyelvi hozadéka az, hogy Portugálián kívül találhatunk hivatalosan portugál nyelvű országokat az amerikai, az afrikai és az ázsiai kontinensen is. Az egyes országokban beszélt változatok jelentősen különböznek, a helyesírás egységesítésére irányuló törekvések ugyanakkor igyekeznek fenntartani az írott nyelv egységét.
Portugália, Brazília, Angola, Mozambik, a Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Kelet-Timor, São Tomé és Príncipe független országai mellett a portugál nyelv még hivatalos státuszt élvez a ma már Kínához tartozó Makaóban is, de a világ több más országában is találhatunk portugálul beszélőket. Az egykori indiai portugál birtokokon a portugálnak ma már nincs hivatalos státusza, ám érdekes megjegyezni, hogy 2011-ben az amúgy spanyol (majd spanyol és francia) hivatalos nyelvű Egyenlítői Guinea harmadik hivatalos nyelveként nevesítve is alkotmányba foglalta a portugált, ám a 2012-es módosításokból ez a nevesítés már hiányzik: ettől függetlenül Egyenlítői Guinea törekszik a portugál oktatására és médiában történő használatára.
Az bizonyos, hogy világszerte több mint 200 millióan beszélik a portugált; becslések szerint a portugálul beszélők mintegy 80%-a ma Brazíliában él. A beszélt nyelvi változatok egymástól való különbözősége mellett a helyesírás is eltérően alakult Portugáliában és Brazíliában azóta, hogy utóbbi 1822-ben kikiáltotta függetlenségét. Az afrikai és ázsiai gyarmatok pedig csak jóval később váltak el az anyaországtól: ezek értelemszerűen továbbra is az anyaország helyesírási normáit követték.
Egység a sokféleségben
A középkor jobbára ad hoc jellegű, igen vegyes írásképét követően a portugál újkor helyesírása archaizáló, etimologikus jelleget mutatott: az írásban a portugálul írók a nyelvet a latin (és görög) alakokhoz próbálták közelíteni. Ezzel a gyakorlattal szakított látványosan az 1911-es első modern kori portugál helyesírási reform, mely jóval egyszerűbbre szabta a helyesírást. A reform azonban csak Portugáliára (és akkori gyarmataira) terjedt ki, az ekkor már független Brazília nem vette azt át. A reformot ugyanakkor Portugáliában is vegyes érzelmekkel fogadták: egészen 1928-ig még az anyaországban sem használták egységesen. A brazil és portugál akadémiák a 30-as és 40-es években egyeztetnek ugyan a helyesírás egységesítéséről, 1945-ben pedig megegyezés is születik a brazíliai és portugáliai helyesírás egységesítéséről, ám ezt csak az anyaországban tartják be. A helyesírás Brazíliában továbbra is eltér az anyaországétól.
1990-ben Brazília és Portugália „a portugál nyelv lényegi egységének védelmében és nemzetközi presztízse érdekében” ismét megkísérelte egységesíteni a portugál helyesírást: az egyezményhez ezúttal már az időközben függetlenné vált Angola, Mozambik, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, São Tomé és Príncipe is csatlakozott, a tárgyalások során pedig megfigyelőként a spanyolországi Galicia képviselői is ott voltak. A tervezetben az is olvasható, hogy az egységesített helyesírás a nyelv szavainak 98%-ára vonatkozna. Az új közös helyesírásnak 1994-ben kellett volna életbe lépnie, ám ez továbbra is elmaradt. Újabb próbálkozások után 2008-ban ismét elővették az ötletet (időközben pedig csatlakozott az egyezményhez az Indonéziától függetlenné vált Kelet-Timor is). A helyesírási egyezmény és annak gyakorlati bevezetése a különböző portugál nyelvű országokban jelenleg igen eltérő fázisban van; ami egészen bizonyos, hogy 2015. május 13-án egy átmeneti, a korábbi és az új verziót is megengedő periódus után Portugáliában kötelezővé vált az új szabályozás.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Változások
A (minden bizonnyal) fokozatosan az összes portugál nyelvű országban életbe lépő változások közül egyesek csak a brazil helyesírást, mások csak a portugáliait érintik, ám vannak olyan módosítások is, melyek mindkét változatot érintik. Míg Brazíliában a szavak fél százalékát, a változások Brazílián kívül a szavak mintegy másfél százalékát érintik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Destron Commander / GNU-FDL 1.2)
Először is: a főleg az afrikai országokban divatos gyakorlatnak megfelelően hivatalosan is az immáron 26 betűs egységesített ábécé része lesz a k, w és y: ezeket idegen szavakban és azok származékaiban, ill. mértékegységek rövidítéseiben lehet majd használni. Brazíliában az új szabályok szerint eltűnik majd a tréma az olyan esetekben, amikor az a kivételesen ejtendő félhangzót jelölte a que, qui, gue, gui kapcsolatokban (pl. tranqüilo ’nyugodt’ helyett tranquilo és pingüim ’pingvin’ helyett pinguim lesz az egyetlen helyes változat immár Brazíliában is). Portugáliai mintára eltűnnek az ékezetek az -éia és -ôo végződésű szavakból is: assembléia ’(köz)gyűlés’ helyett assembleia és vôo ’repülés’ helyett voo lesz az egyedüli üdvözítő alak.
A portugáliai helyesírási változatból ugyanakkor kikerülnek a néma c és p mássalhángzók: acção [aszönu] ’akció’ helyett ação, Egipto [izsitu] ’Egyiptom’ helyett Egito lesz a helyes alak Portugáliában (és egyebütt) is. A cç, ct, pc, pç, pt betűkapcsolatokban azonban távolról sem egyértelmű, mikor néma a betűkapcsolat első helyen álló c [k] és p eleme. A helyesírási reform egyedüli kritériumként a művelt nyelv kiejtését szabja: ahol a kérdéses helyzetben c és p néma, ott az új helyesírásban nem írják (ld. előző példák), ahol a művelt nyelv is ejti, ott ezután is írni fogják (pl. compacto [konmpáktu] ’sűrű’) , ahol pedig még a művelt nyelv is ingadozik, ott a helyesírás is ingadozni fog (pl. aspecto [öspéktu)] – aspeto [öspétu)] ’külső’).
A kötőjelet Portugáliában sem lehet már használni pl. a há-de falar ’beszélnie kell, beszélni fog’ szerkezetben; ehelyett csak a há de falar forma a helyes. Kisbetűvel írandók ezek után a hónapok, évszakok, égtájak nevei Portugáliában is (pl. Janeiro helyett janeiro ’január’).
(Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0 / Manuel de Sousa)
Általánosságban elmondható, hogy a nyelvterület egészén a kötőjel használata jócskán visszaszorul: fim-de-semana ’hétvége’ helyett fim de semana , contra-regra ’(színházi) ügyelő’ helyett contrarregra stb. lesznek a helyes alakok, ám a korábbi microondas ’mikrohullámú sütő, mikró’ helyett a micro-ondast kell majd írni (mert az előtag ugyanarra a magánhangzóra végződik, amellyel az utótag kezdődik). Ugyanígy eltűnnek az utolsó előtti szótagon hangsúlyos szavakból az ékezetek: jóia ’ékszer’ helyett joia, lêem ’olvasnak’ helyett leem, pára ’megállít’ helyett para.
Ahol pedig a magánhangzók Portugáliában és Brazíliában eltérő nyílt vagy zárt kiejtését a helyesírás eddig is tükrözte, ott a két országban a két eltérő helyesírás is megmarad: a portugál António (nyílt magánhangzóval) írásban és kiejtésben továbbra is különbözni fog a brazil Antônio (zárt magánhangzóval) alaktól.
Az éppen felvételi előtt álló végzős portugál középiskolások mindennek vélhetőleg kevéssé örülnek, vélik egyesek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrevruas / CC BY 3.0)
Források
Szijj Ildikó: A portugál norma. In: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter Kht. – PRAE.HU, Budapest, 2009
Szijj Ildikó: Portugál. In: Európai helyesírások. Az európai helyesírások múltja, jelene és jövője. Inter Kht. – PRAE.HU, Budapest, 2009
Portuguese language reform law goes global
Formação de professores e programas televisivos introduzem português na Guiné-Equatorial
A 13 de maio chega ao fim período de transição do Acordo Ortográfico