nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Negyven éve felvételizhetnek anyanyelven

Tudományos konferenciával emlékeztek meg pénteken Beregszászon a kárpátaljai magyarok politikai beadványáról, amelyet 1972-ben küldtek az egykori Szovjetunió vezetésének, a magyar kisebbség sérelmeinek orvoslását sürgetve.

MTI | 2012. október 2.
|  

Negyven évvel ezelőtt több mint ezer kárpátaljai magyar értelmiségi fordult beadvánnyal a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságához és a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségéhez, amelyben kisebbségi jogaik biztosítását kérték, köztük az anyanyelvű oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának és a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgáknak a bevezetését. A hatalom a szervezőket – néhai Fodó Sándor ungvári egyetemi tanárt, későbbi kisebbségi politikust, Kovács Vilmos írót és S. Benedek András írót – meghurcolta, munkahelyükről elbocsátotta.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tudományos konferencián a múlt század 70-es éveinek szovjet viszonyait elemző előadásában Brenzovics László történész, főiskolai tanár a többi között rámutatott, hogy a magyar értelmiségiek beadványa épp abban az időszakban született, amikor a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió vezetése felgyorsította az oroszosítást, s a nemzetiségek identitásának megszüntetésére törekedett. Ennek tükrében van különösen nagy jelentősége, hogy a folyamodvány nyomán megtorpantak a kárpátaljai magyarság beolvasztására irányuló törekvések, sőt a szovjet hatalom több engedményt is tett a magyar kisebbségnek – tette hozzá.

Az 1972-es akcióban tevőleges részt vállaló felszólalók felidézték, hogy a beadvány hatására ugyanattól az évtől kezdve a szovjet oktatási hatóság engedélyezte a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek az anyanyelvű felvételizést a régió akkor egyetlen felsőoktatási intézményébe, az Ungvári Állami Egyetemre. Ennek köszönhetően magyar diákok százai szerezhettek egyetemi diplomát.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az 1972-es beadvány tekinthető a „kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalom” kezdetének. Az okmány megszövegezésében és az aláírásgyűjtésben szerepet vállaló értelmiségiek, közéleti személyiségek hozták létre ugyanis a peresztrojka idején, 1989-ben a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X