-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste.
Az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez vezette kutatócsoportjának módszerei segíthetnek más csillagászoknak, hogy további „napfivérekre” leljenek, így megérthessék, hogyan és hol született a Nap – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál az egyetem közleményére hivatkozva. A tanulmány a The Astrophysical Journal következő számában jelenik meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Ha megtaláljuk, hogy a galaxis melyik részében alakult ki a Nap, akkor további információhoz jutunk arról, milyen viszonyok uralkodhattak a korai Naprendszerben. Segíthet megérteni, miért vagyunk itt” – magyarázta Ramirez.
Hozzátette: van egy egészen kis esély arra, hogy a naptestvérek valamelyik bolygóján lehetséges az élet. Ahol ezek a testvércsillagok születtek, ütközések szakíthattak le nagy darabokat a bolygókról, és ezek a töredékek naprendszereken át utazhattak. Talán az egyik ilyen űrtörmelék számlájára írható, hogy elhozta az életet a Földre, de az is lehet, hogy a Földről leszakadt darabok szállították az életet a naptestvérek körül keringő bolygókra – vélte Ramirez.
Kutatócsoportja a 110 fényévnyire, a Herkules-csillagképben elhelyezkedő, HD 162826 jelű csillagot azonosította naptestvérként. A csillag szabad szemmel nem látható, de alacsony teljesítményű távcsővel már észlelhető a fényesen ragyogó Vega közelében.
A világ sok csillagásza kutat napfivérek után, eddig 30 lehetséges jelöltet azonosítottak. Ezek közül Ramirez és csoportja 23-at tanulmányozott a McDonald Obszervatórium teleszkópjával, a többit a chilei Las Campas Obszervatórium Clay Magellan űrtávcsövével. A csillagok kémiai összetételét nagy felbontású spektroszkóppal állapították meg.
A vegyi elemzés mellett szükségük volt adatokra a csillagok pályájáról is, vagyis arról, merre jártak és hová tartanak a Tejútrendszer központja körüli útjukon. A kétféle információ kombinálásával végül egyetlen csillagra szűkítették a keresést, ez volt a HD 162826.
Ramirez szerint egyetlen „napfivér” megtalálása is nagyon izgalmas, a projekt céljai ezen túlmutatnak. Útmutatót szeretnének készíteni arról, hogyan azonosíthatók a Nap további testvérei.