nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Munkálatok veszik kezdetét

Azt mondják, egy kép felér ezer szóval. Szerintem meg egy ilyen tábla minden mondata megér egy-egy külön tanulmányt. Pláne, ha még az angol verziónak is nekiveselkedik a szerző.

Leiter Jakab | 2016. június 29.
|  

Annától kaptuk ezt az elgondolkodtató képet (kattintásra nagyobb lesz):

Óbuda, Monostori út
Óbuda, Monostori út

Szívesen beszélgetnék a felirat készítőjével — de tényleg, őszintén érdekelne néhány döntésének a háttere. Persze nem személyesen azzal van bajom, aki ezt a konkrét valamit kirakta, mert rengeteg hasonlót látunk nap mint nap, és nyilván csak nagyon kis százalékuk végzi itt nálunk. A motiváció érdekelne, a fel nem tett kérdésekre adott válaszok. Gondolom, onnan indultunk, hogy „Sok itt a külföldi, nosza, rakjuk ki ezt a táblát angolul is!” — és itt maradhatott ki az a kérdés, hogy „Tudok én annyira angolul, hogy ezt elfogadható módon abszolváljam?”

Össze kellene állítani egy kérdéssort, onnan kezdve, mondjuk, hogy „Hajlandó lenne-e nyilvánosság előtt egyjegyű számok szorzását fejben elvégezni?”, majd fokozatosan nehezednének a feladatok. Érdekes lenne megfigyelni, hogy mikor áll meg, mikor mondja azt, hogy hát, ez bizony már nagyon sok szerencsével és baráti segítséggel sem sikerülhetne. Vagy bevállalná, hogy jobb kezével agyműtétet végez, miközben a ballal űrsiklót épít? Oké, ez talán egy picit nehezebb, mint a fenti szöveg lefordítása, de láthatóan ugyanannyira túl van alanyunk képességein.

Vagy tudta, hogy nem lesz jó, de nem érdekelte? Ezt a verziót a magyar eredeti minősége miatt vetném el. Mindenki olvashatja ugyanis, milyen borzalmasan mesterkélt, hivatalosnak látszani akaró, ám valójában csak erőltetett, kínos szöveg ez. A szerző próbált egy elképzelt elvárásnak megfelelni, tehát van fogalma arról, hogy léteznek minőségi követelmények egy nyilvánosságnak szánt szöveg esetén. Az más kérdés, hogy szinte állatorvosi ló lett az eredmény: annyira rossz mintákat követ, mintha szándékosan akarná felsorolni a hivataloskodó stílus minél több elemét: munkálatok veszik kezdetét? és ebből kifolyólag? meg használatba lesz véve? Biztosan nem viccel az úr?

De nézzük a fordítást... már ha nevezhetjük annak. Egyetlen érdeme, hogy kiváló szórakozást nyújt, annyira viccesen rossz. Illetve igazságtalan vagyok, mert még egy méltánylandó vonás igenis van ebben a fordításban: a dicséretesen bátor elrugaszkodás a forrásszövegtől. Nem iróniának szántam, tényleg jó, hogy nem szolgaian követte (mint oly gyakran látni) a magyar mondatok szerkezetét és szóválasztását. Az más kérdés, hogy így is nagyon rossz lett — nézzük közelebbről, miért.

Eleve nem szükséges a megszólítás, angol nyelvű feliratokban a legritkábban találkozni vele (ne tessenek ellenpéldákat hozni, tudom, hogy vannak). De ha már szükségét éreztük a megszólításnak, legalább ne tegyünk magyarosan felkiáltójelet utána (ki tudná megszámolni, hányszor írtuk már le ezt a mondatot? — gyakran visszatérő hiba ez, sajnos). Persze a szöveg összes többi felkiáltójele is hibás.

Tulajdonképpen nem is érdemes azon rugózni, hogy a will works mennyire rossz, mert helyette a nyelvtanilag helyes will work sem lenne igazán jó itt. Tényleg csak azért lehet megdicsérni a készítőt, mert nem azt írta, hogy Soon works will take their beginning on the building — bár igazságtalan vagyok ezzel a szándékosan még jobban elrontott mondattal, mert a magyarban legalább ilyen jellegű hiba nincs.

A második mondatban látszólag csak a hotel parking szó a rossz (car park vagy amerikaiul parking lot lett volna a 'parkoló'), de az talán még alapszinten is feltűnik, hogy a We want to use ugyan elragadóan őszinte és közvetlen, de talán mégsem a megfelelő stílus itt — bár magasan veri a magyar változat használatba lesz véve szerencsétlenkedését. De akkor sem lesz jó ez a mondat itt, ha nyelvtanilag meggyógyítjuk.

A harmadik mondat a negatív csúcs, mert ennek már egyáltalán nincs semmi értelme angolul, nem is érdemes hosszasabban elemezni, teljesen rossz. A megértést megköszönő utolsó mondat már majdnem jó: Thank you for your understanding lett volna az igazán nyerő.

Érdekességképpen: jelen poszt írása közben éppen egy amerikai barátunk járt nálunk (nem tud magyarul, nem túl régen van itt), és megmutattam neki ezt a táblát. Nem értette, hogy mit akarnak tőle. Itt fognak dolgozni és parkolni, oké, de mi ez a leave the entrance? És ez a legnagyobb baj: mert lehet bármilyen kínos fordítási hibát elkövetni, lehet bármilyen vicces elírást benne felejteni egy szövegben: ha attól még érthető marad, akkor a célját tulajdonképpen elérte. De ez a szöveg jó eséllyel tényleg nem közvetíti azt az üzenetet, amit szeretne.

Az már nem fordítási kérdés, hogy milyen képet mutat magáról egy szálloda azzal, hogy kézzel írt, nejlonba bugyolált papírt tesz ki a parkolója kerítésére.

De akkor mi lett volna a jó megoldás? Őszintén szólva én már a magyar szöveg bőbeszédűségét sem értettem. Kérjük, ne álljanak a kapubejáró elé — nem lett volna ennyi elég? Vagy bármi más, hasonló jelentésű, hagyják szabadon a kijáratot, mondjuk. De minek az egész, ha már úgyis ott van egy megállni tilos tábla? Az angolul is érthető (meg más nyelveken is). Ha meg mindenképpen szöveget akarunk: (Please) do not block the entrance. Vagy látni még Do not block gate változatban is (igen, táblákon is gyakran kihagyják a névelőket). Vagy No parking in front of gate. De ha még több változatot szeretnétek, innen is lehet válogatni.

Lájkoljatok és kövessetek minket a Facebookon (lásd lent), a talált félrefordításokat pedig a felrefordit@gmail.com címünkre küldjétek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
24 bm 2016. július 31. 15:38

@Sultanus Constantinus: Igen, ezt a "Please free" mondatot kár volt kihagyni a cikkből, mert ez is igen érdekes: én is a "feel free" nyomát érzem benne: valószínűleg valami "Please feel free" kezdetű "mintamondat" alapján próbálta megalkotni az udvarias mondatkezdést – anélkül, hogy különösebben értette volna az eredetinek ezt a részét –, és hát így sikerült. :-)

Tehát szerintem az csak véletlen egybeesés, amire Irgun Baklav utalt, vagyis az hogy "szabadon hagyni"-ban is benne van a szabad/free szó... :-) (sőt, akár a leave is lehet hagyni, bizonyos szituban)

23 aphelion 2016. július 18. 20:49

"For upcoming construction work, we will require use of the hotel's parking lot. Please help us by keeping the entrance clear. We appreciate your cooperation" -- how about this? ;)

22 aphelion 2016. július 18. 20:17

A "hotel parking" kifejezéshez mit szólt az amerikai kolléga? Szerintem ez nem hibás, teljesen bevett rövidítése annak hogy "the hotel's parking lot", bár persze én nem vagyok anyanyelvi beszélő.

21 Lobra 2016. július 8. 12:32

Kicsit más megközelítéssel: a magyar szöveg (megszólítással együtt) öt mondata közül a negyedik hordozza a közölni kívánt információ 96%-át, a másik négy csak 1-1%-ot. Fölöslegesek, el kellett volna hagyni őket. Merjünk egyszerűek lenni!

20 El Vaquero 2016. július 1. 04:07

@Sultanus Constantinus: jelent a to mind (meg)bánást is, de itt ilyen kifejezésekben inkább figyelj rá, vedd figyelembe értelmű. Nem csak ebben a Mind the gap kifejezésben, hanem pl. itt Angliában lépcsőknél gyakori a Mind your step felirat, tipikusan valami sárga háttérrel. Amerikában (USA és Kanada) inkább Watch the gap / Watch your step formában használják, de a mind-os szóhasználat sem veszi ki magát furcsán ott sem. Tipikusan a to mind is egy olyan ige, amit ha felcsapsz a szótárban, fél-egy oldalon sorakozik a rengeteg jelentése. Sok nyelvtanuló rontja el ezen a ponton, ismerik a szónak az egyik jelentését, és akkor azt hiszik, hogy csak azt jelenti. Pedig igazából magyarul is van jó pár olyan szó, amit ha megnézel egy értelmező szótárban, néha akár 9 jelentést, értelmet is sorol hozzá, az angol csak annyiban különbözik ettől, hogy jobban rágyúr erre a technikára, több szónál igénybe veszi, és még különböző vonzatokkal is rátromfol, de a német is szintén ezt teszi.

19 siposdr 2016. június 30. 11:49

@LvT: Köszönöm szépen az infót.

18 LvT 2016. június 30. 11:01

@siposdr: >> Tudomásom szerint a Žitný az nem búzás, hanem rozs(os). A búza az pšenica... <<

A 'Gabona-sziget' jobb fordítása lett volna a szlovák <Žitný ostrov>-nak, de a 'Búzás-sziget' sem feltétlenül rossz, mivel a <žito> 'gabona' szó nyugaton valóban a <pšenica> 'búza' szinonimája, keleten értenek alatta <raž> 'rozs'-t. A Csallóköz pedig a nyugati országfélre esik.

Egyébként népetimológiáról van szó, a német <Schüttinsel> 'Hordalék-sziget' értelmeződött át szlovák ajkon.

17 Sultanus Constantinus 2016. június 30. 08:26

@El Vaquero: Szerintem ez összességében igaz a kelet- vs. nyugat-európai kultúrák viszonylatában.

A spanyolok ugyanúgy körberöhögnék, ha valaki egy ilyen hivataloskodó szöveget lefordítana majdnem szó szerint.

"akármennyire is favorizálják a Rigó utcában"

Na igen, épp ez jutott eszembe megint a minap, amikor valaki a blogomon megkérdezte egy mondatról, hogy helyes-e, amit egy tankönyvben olvasott. Nagyon gyanús volt, hogy nem, rákerestem Google-ben, a mindössze 5 találat közül 4 magyar tankönyvből volt. Beírtam ugyanazt a megfelelő elöljárószót használva, egyből 40.000 találat lett az 5-ből. Ennyit megint a magyar nyelvoktatásról és a Rigó utcai félhülyékről. (Ráadásul nem is 100 éves tankönyvből volt a példa, hanem egy viszonylag újból, ami most a tanárok kedvence...)

16 Sultanus Constantinus 2016. június 30. 08:17

Egyébként az első magyar mondat nem csak körülményeskedő, hanem nyelvtanilag is hibás (legalábbis nekem): "Munkálatok veszik _kezdetét_" -- Minek a kezdetét? Nyilván "... veszik kezdetÜKET" lenne a helyes megoldás.

@MolnarErik: Én ezt "mind the..." kifejezést sosem értettem, BKV-járműveken is láttam hasonlót. Először azt hittem, hibás fordítás, mert az én szerény hunglish-tudásom szerint a "to mind" = 'megbán' valamit.

15 El Vaquero 2016. június 30. 05:03

@MolnarErik: ez kulturális különbség is, és a legtöbb magyar nem gondolja ezt fontosnak, pedig állati durva különbség. Egyszerűen az angolszász kultúra (ami nem véletlenül nem volt soha európai) szeret mindent a végletekig leegyszerűsíteni. Nem vakolják a házakat, sokszor egy szavas neveket kapnak az utcák (pl. Mason vagy Lincoln, még az sincs utána, hogy Road, Street, vagy akármi, mintha mi csak szimplán Kossuth-nak vagy Petőfinek keresztelnénk el valamit hivatalosan), nem használnak sorkizárást, elválasztást írásban, de pl. a fűszerezéssel sem nagyon variálnak sokat. Mindent nagyon egyszerűen oldanak meg, 1-3 szóból, semmi fetrengés, meg körülményeskedő körmondat, meg nyolcszoros írásjel, meg future perfect continuous/progressive, akármennyire is favorizálják a Rigó utcában. Még ha valaki jól le is fordítaná angolra ezt a körülményeskedő szíveskedjenek MÁV-maszlagot, egy angol anyanyelvűnek ledobná tőle az agya a láncot. Ugyanez jön elő már köszönéskor, ezt kívánok, azt kívánok, banánturmixot és mindenféle napszakot kívánok, kispajtások és elvtársak, aztán közben az angolszászok annyit mondanak, hogy Hello, vagy Hi, és kész. Ez a két kultúrából adódó markáns különbség különben a klasszikus Bud Spencer-filmeknek azt a sablonjelenetét idézi fel mindig bennem, mikor a rosszfiúk mindenféle látványos harcművészeti előadást, meg pörgőrugásos izmozást adnak elő, amire a jó öreg Bud csak levág nekik egyetlen szimpla nyaklevest, és egy tompa, puffanásos hangeffekt kíséretében annyi volt nekik az élménykedés. Kicsit olyan lehet egyébként egy angol anyanyelvűnek ez a magyar hivataloskodó, körülményeskedő fetrengés, mint mikor egy magyar szemlél japán embereket, akik csak szemérmesen és agyonalázkodva néznek lefelé (de nem egymásra, vagy egymás szemébe), meg hajlonganak és feszengenek összevissza, mikor egymással beszélnek, az nekünk is milyen furcsa már, vagy amikor ilyen polinéz bennszülött törzseket látunk fűszoknyában, énekelve tábortüzet körbetáncolni meg mindenféle szertartást és beavatást végezni, nekünk is teljesen misztikum vagy megdöbbentő adott esetben.

 

Egyébként az ilyen kulturális különbségeknek nem csak mi magyarok, de a többi nép sincs mindig tudatában, a felszínes szemlélőnek első blikkre általában nem tűnik nagynak, vagy nem feltűnő, főleg a mai globalizált világban. Nagyon szépen látszik itt az angliai lengyeleken és pakisztániakon például. Ugyanazt a keleti, modortalan, hangoskodó, durva, szájpörgetős, ordibáló, nyers szart nyomatják, amit otthon megszoktak (csak az egyik szlávot, a másik hindit), egyszerűen annyira idegen tőlük az angol kultúra, hogy fel sem tűnik nekik, hogy másmilyen. Nem az a baj, hogy nem tudnak jól angolul, és nem is akarnak megtanulni, de semmi cultural reference-ük nincs, csak úgy léteznek bele a levegőbe, elszigetelve az itteni kultúrától, zéró asszimiláció és beilleszkedés. Kb. mint mikor belefosik valaki egy nagy lavór vízbe, és a produktum csak ott úszkál benne, adott esetben még a habja sem merül le, csak úgy elvan, önálló életet él, semmi feloldódás vagy ilyesmi. A legnagyobb baj, hogy észre sem veszik, hogy nem otthon vannak, nem az otthoni szart kéne nyomni. Ugyanez vonatkozik a burkában vagy csadorban feszítő itteni életjelenségekre is, száguldoznak a bálna/luxusjárgányaikkal, meg fényűzőbben élnek adott esetben, mint sok angol, de az otthonról hozott dolgoktól nem lehet őket elszakítani, mert azonnal belehalnának az identitászavarba. Az angol persze nem szól nekik, mert már rég megszokta, hogy ezek itt gyökeresen másmilyen népek, meg illedelmességből nem akarja őket megbántani, de azért gáznak tartja természetesen. Hasonló hibába még én is beleesek, a velünk lakó főbérlő például egy fekete ghánai fószer (Fekete Pákót képzeljük el enyhébb és intelligensebb kiadásban), és eleinte alábecsültem a kulturális különbséget kettőnk között, pedig állati nagy szakadék. Nem tűnik elsőnek nagynak, meg sok a hasonlóság is, de ha az ember hosszabb időn keresztül él másik kultúrával együtt, akkor csak úgy halmozódik össze a sok apró eltérés, és csak egy idő után lesz világos, hogy a rengeteg különbség valójában mennyire nagyon más kultúrát takar, sokszor egyetlen elemben sem egyezik meg, és adott esetben még a nyelvi különbség a legkevesebb, persze önmagában az sem jelentéktelen.

14 hhgygy 2016. június 29. 20:17

@Irgun Baklav: Ami angolul: Mind the gap.

13 Irgun Baklav 2016. június 29. 19:40

@MolnarErik: Hát igen, a magyar szöveget olvasva lelki szemeim előtt már szinte megjelenik a mozdonyvezető ügyes hetedikes unokaöccsének Hunglish-ferdítése „We call our respected passengers' attention to increasingly watch out while getting on and off.” :-))

12 MolnarErik 2016. június 29. 19:16

A körülményeskedő magyar szöveg (jól) angolra fordítására a kedvenc példám a MÁV: Felhívjuk tisztel utasaink figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek a fel- és leszállásnál. Please, mind the gap! Zseniális, nem csak negyed olyan rövid, de a magyarral ellentétben meg is mondja, h mire kell ügyelni.

11 siposdr 2016. június 29. 18:58

Ha már félrefordításokról van szó.

A www.nyest.hu/hirek/mi-az-hogy-felvidek szerint "a szlovák Žitný ostrov (szó szerint Búzás sziget) a magyarul Csallóköznek nevezett terület magyar neve"

Tudomásom szerint a Žitný az nem búzás, hanem rozs(os). A búza az pšenica... Még annyit, hogy a rozst szokták átvitt értelemben kenyérként is emlegetni egyes szlovák nyelvekben.

10 pattila01 2016. június 29. 16:12

@Leiter Jakab: Én köszönöm! :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X