Alberti Gábor és Kilián Imre Vonzatkeretlisták helyett polaritásos hatáslánccsaládok — avagy a ReALIS σ függvénye című előadásából arról esett szó, hogyan érdemes kezelni a vonzatosságot a nyelvi anyagok számítógépes feldolgozásánál. Vonzatosságnak a nyelvi elemeknek azon tulajodonságát nevezzük, hogy adott formájú nyelvi elemeket kívánnak meg maguk mellett (fél: valaki valakitől, ad: valaki valamit valakinek, nagyobb: valami valaminél stb.). A vonzatok gyakran nem ugyanabban a mondatban jelennek meg: A kalózvezér elásatta a rabolt kincseket. Az emberei napokig küszködtek a fagyos földdel. Az emberei külön mondatban áll, de azonosítható, hogy hogy az elásat ige valakivel vonzata. Az ember számára ez az azonosítás nem okoz nehézséget, a számítógép számára annál inkább. Hogy miképp lehet megoldást találni e problémára, arra válaszol ez az előadás.

Nagy T. István és Farkas Richárd Személynév-egyértelműsítés a magyar weben című előadásában arról esett szó, hogy az interneten található szövegekben felbukkanó neveket hogyan lehet személyekhez kötni, azaz például megállapítani, hogy egy szövegben felbukkanó név két azonos nevű személy közül melyikhez tartozik. Ez a környezetében felbukkanó egyéb személynevek, intézménynevek, elérhetőségek (címek, telefonszámok) és hasonló információk alapján lehetséges.

Kuti Judit és Darja Fišer A Magyar WordNet felhasználhatósága lexikális jelentés-egyértelműsítésben címen adott elő. Igen bonyolult feladat eldönteni, hogy egy több jelentésű szó egy adott környezetben éppen milyen jelentésben fordul elő, de ennek megoldása elengedhetetlen a fordításhoz. Az előadás azt mutatta be, hogy lehet a feladat megoldásához felhasználni a WordNetet, illetve annak magyar változatát. A WordNet hibája, hogy túlságosan is részletezi a jelentéseket, az egyes jelentések gyakran átfedésben vannak. A fordításban azonban az UKB rendszer és a WordNet együttes használata sem hozott azonban olyan jó eredményt, mint a MetaMorpho szabályalapú fordítórendszer.

A záróelőadás Babarczy Anna, Bencze Ildikó, Fekete István és Simon Eszter kutatásait mutatta be A metaforikus nyelvhasználat korpuszalapú elemzése címen. Olyan szerkezetek számítógépes feldolgozsáról van szó, mint a pazarolja az időt, mely az idő pénz metafórára épül. Több nyelven vizsgáltak olyan szövegeket, melyben gyakran fordulnak elő ilyen metaforikus kifejezések. Megállapításuk szerint nem minden assziciáció vezet metaforához, csupán bizonyos szavak együttes előfordulása.

A konferenciához kapcsolódó kötet letölthető.