-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutatók kiderítették, hogy a rhesusmajmok képesek akaratlagosan megszólalni vagy csöndben maradni.
„Most megszólaljak, vagy inkább maradjak csöndben?” – Kiderült, hogy az emberi faj nincs egyedül ezzel a dilemmával, ugyanis a hangok segítségével kommunikáló állatok ugyanígy döntési helyzetben vannak – számol be az új eredményekről a Science Daily. A tübingeni egyetem neurobiológusai, Dr. Steffen Hage és Prof. Andreas Nieder megmutatták, hogy mely agysejtek felelősek a „mondanivaló” hangokra fordításáért. Ez a folyamat az alapja annak, hogy szabályozni tudjuk, mikor szólalunk meg, és mikor maradunk csöndben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amikor beszélünk, céllal képzünk hangokat: vagy szándékosan kihangosítjuk, amit gondolunk, vagy épp ellenkezőleg, eltitkoljuk gondolatainkat. Az állatoknál azonban gyakori, hogy a hangadás az éppen átélt eseményekre adott alkalmi érzelmi reakció. Még a legközelebbi főemlős rokonaink esetében is a hangadás legtöbbször egy automatikus reakció a külvilág eseményeire. A tübingeni egyetem kutatói azonban most megmutatták, hogy a rhesusmajmok képesek megszólalni, illetve csöndben maradni parancsra. Ezek a majmok eszközként tudják használni a hangjukat valamilyen cél elérése érdekében, azaz szándékosan tudják irányítani a hangadásukat.
A kísérletben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az agysejtek hogyan valósítják meg a kontrollált hangadást. Ezért megtanították a majmokat arra, hogy akkor szólaljanak meg, amikor egy pontot látnak a számítógép képernyőjén. Aztán, amíg a majmok feladatokat oldottak meg, a kutatók mérték a prefrontális lebenyük sejtjeinek aktivitását, és érdekes reakciókat figyeltek meg. Az agysejtek mindannyiszor aktivizálódtak, amikor a pont megjelent a képernyőn – ez volt a kiváltója annak, hogy megszólaljanak. De ha a majom csak úgy, teljesen spontán hangot adott ki, akkor ezek a sejtek nem váltak aktívvá. Ezeknek az agysejteknek az aktivitása tehát nem pusztán a hangadáshoz kötődött, hanem a szándékos hangadáshoz.
„Vizsgálatunkban azokat az agyi mechanizmusokat akartuk megérteni, amelyek a szándékos hangadás hátterében állnak” – mondta el Hage. „Ennek megértése pedig azért nagyon fontos, mert ez a képesség kulcsszerepet játszhatott az evolúcióban és az emberi nyelvhasználat kialakulásában.” Ezt az is jól bizonyítja, hogy a prefrontális lebeny az emberben a beszédtevékenység egyik központja; ennek a területnek a sérülése súlyos nyelvi zavarokhoz, legrosszabb esetben a nyelvi képesség megszűnéséhez vezet.
Forrás
Neuroscientists Show That Monkeys Can Decide to Call out or Keep Silent