A román(iai) munkavállalók bevándorlását különböző európai országokba a helyi lakosság, illetve a hatóságok nem mindig fogadják örömmel. Bár kétségtelen, hogy ehhez egyes bevándorlók viselkedése is hozzájárul, azért valljuk be, kevés olyan esetet tudnánk felidézni, amikor jelentős bevándorlási hullámot a helyiek felhőtlen örömmel fogadtak volna. A brit kormány januárban egyenesen odáig merészkedett, hogy negatív kampányt tervezett indítani Romániában és Bulgáriában: ezekben a hangsúlyt a borzalmas időjárásra, a rettenetes és alulfizetett munkahelyekre helyezték volna a hangsúlyt. A románok azonban felvették a kesztyűt, és a Gândul című napilap turisztikai kampányt indított We may not like Britain, but you will love Romania. Why don’t you come over? ’Nekünk talán nem tetszene Britannia, de te imádni fogod Romániát. Miért nem jössz át?’ szlogennel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kampány a Facebookon és a brit utcákon egyaránt folyik. Egyes plakátok a román konyha változatosságára hívják fel a figyelmet (nem csak pite, kolbász és fish&chips – sült hal hasábburgonyával – van); mások a kedvező árakra (olcsóbb a csapolt sör, mint brit földön a palackozott víz – egy heti brit albérletnek megfelelő összegért pedig Romániában egy hónapig is ellehetünk: beleszámítva a kocsmai költségeket is); megint mások a kulturális különbségekből eredő előnyökre (Romániában kétszer ünneplik a Bálint-napot: egyszer a Gergely-naptár szerint, majd megint az ortodox naptár szerint). Persze nem maradhat ki a brit időjárással való viccelődés sem: a nyár Romániában három hónapig, nem három óráig tart – viszont a román légiirányítók számára a hó nem okoz meglepetést. A kampányban még a franciák felé is megengednek maguknak egy kis csipkelődést – bár abban nem vagyunk biztosak, hogy ez az állítás teljes mértékben igaz.

Mi jobban beszélünk angolul, mint bárhol Franciaországban, ahol eddig megfordultál
(Forrás: buzzfeed.com)

A Gândul olvasóit is bevonta a kampányba: sokan maguk találtak ki szlogeneket, illetve szállást ajánlottak az ország legkülönbözőbb területein. A kampánynak köszönhetően nem csak egyszerű brit állampolgárok látogattak az országba, hanem újságírók is, akik tapasztalataikat meg is írták. A britek Romániával és a románokkal szembeni előítéletei enyhültek, a kormány pedig elállt a negatív kampány tervétől.

Mi számunkra ebből a tanulság? Egyfelől tanulhatnánk a románoktól, és hasonlóan szellemes módon mi is javíthatnánk a rólunk kialakult képen. Másfelől tanulhatnánk a románokról is, például azáltal, hogy átruccanunk Romániába – és nem csupán a magyarok által lakott területekre. A magyarok románokkal kapcsolatos előítéleteit, a románok magyarokkal kapcsolatos előítéleteit is jelentősen enyhíthetné, ha több lenne a személyes kapcsolat, valódi tapasztalat.