-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az első irodai programcsomagokat sokan kinevették, és még olyan nagy cégek is belebuktak az irányváltásba, mint a Lotus. A Microsoft terve mégis bevált: a felhasználók a mai napig „az Office-ot” szeretnék a számítógépükre... de miért sírtak az esküdtek a Microsoft ellen folyó per tárgyalásán?
Az 1980-as évek vége felé közeledve olyan újítás jelent meg a szövegszerkesztő-piacon, amit ma teljesen magától értetődőnek találunk, de a maga korában értetlenség fogadta. Napjainkban mind a Microsoft Office, mind az OpenOffice, mind a LibreOffice és hasonló termékek szoftvercsomagok részeként jutnak el a felhasználókhoz. Természetes számunkra, hogy a szövegszerkesztőt, a táblázatkezelőt, a prezentációkészítőt ugyanattól a cégtől szerezzük be, és ezek a programok egymással is egybeépülnek. De ez nem mindig volt így, sőt mint azt látni fogjuk, az is a történelmi esetlegesség eredménye, hogy pontosan milyen jellegű szoftvereket szokás ma rakni az irodai programcsomagokba...
(Forrás: Wikimedia Commons / Victorgrigas / CC BY-SA 3.0)
Microsoft Office – jött, látott, győzött?
Az irodai programcsomag koncepciója az 1980-as évek második felében született meg. Vásárlói részről korábban fel se merült rá az igény: mire jó egy programcsomag, ha egyes alkotóelemei nem ütik meg a várt szintet? Lehet, hogy a táblázatkezelő szuper, de a szövegszerkesztő még döcög kicsit. Egyszerűbb mindenből külön-külön megvásárolni a legjobbat, hiszen a saját területükön piacvezető programokat általában különböző cégek fejlesztik.
Az ’iroda’ jelentésű Office nevet először csak a Microsoft használta – olyan más korabeli programcsomagok, mint a lejjebb részletezett Lotus Jazz vagy az AppleWorks, más elnevezéseket viseltek. Mára viszont az Office szó teljesen közhasználatúvá vált és mindenféle irodai programcsomagot így hívnak. A korábban piacvezető WordPerfect szövegszerkesztőre alapuló programcsomagot először WordPerfect Suite-nak nevezték, de mára már ezt is WordPerfect Office-nak hívják. A Microsoft az emberek fejében győzött: napjainkban a cég legnagyobb riválisai is a Microsoft szóhasználatát követik, mert a felhasználók „az Office-ot” keresik.
Mondhatnánk, hogy a programcsomagok esetében legalább az biztosított, hogy a különböző programok jól együtt fognak tudni működni egymással: ismerik és beolvassák egymás állományait, hasonló a menürendszerük, és így tovább. De kezdetben még ez sem volt feltétlenül igaz, mint azt hamarosan látni fogjuk...
Jazz? Mi az?
Az irodai programcsomagok születése nem ment zökkenőmentesen. 1985-ben jelent meg az Apple Macintoshra készült Lotus Jazz programcsomag, nagy felhajtás közepette. A Microsoftnál aggódtak, mi fog történni, de a Lotus Jazz hatalmasat bukott. Az ekkoriban a Wordön dolgozó Charles Simonyi elbeszélése szerint az a vicc járta, hogy a Jazzből többet vittek vissza a dühös vásárlók, mint amennyi egyáltalán elkelt belőle!
De miért vallott kudarcot a Jazz? Már az elnevezés maga is szerencsétlen volt: a Lotus ugyanis, mint az előző részben említettük, az 1-2-3 nevű táblázatkezelővel aratott nagy sikert. A felhasználók fejében nem kapcsolódott össze az új márkanév a régivel. A Jazz rendkívül drága volt, és mivel csak floppylemezről lehetett futtatni, a sebessége sem verdeste az egeket. A Lotus annyira tartott a kalózkodástól, hogy a felhasználóknak nem tette lehetővé, hogy a gép merevlemezére is felmásolhassák a programot!
Az Apple számítógépein nagyobb karriert futott be az 1984-ben indult AppleWorks irodai csomag, amelyet a Jazz-zel szemben maga az Apple fejlesztett, legalábbis eleinte. Egy idő után ugyanis kiszervezték a fejlesztést Claris nevű leányvállalatukhoz, és az ekkortól ClarisWorks néven futó terméket Windowsra is elkészítették. A ClarisWorks azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Apple újra magába olvasztotta leányvállalatát, a ClarisWorksből ismét AppleWorks lett, majd a program hosszú vergődés után, már a huszonegyedik században (!) végleg kimúlt. De ha minket inkább a nyolcvanas évek érdekelnek, a Youtube-on végignézhetünk egy hosszú-hosszú AppleWorks 2.0 oktatóvideót (ne hagyjuk ki 03:55 után a lelkes diákok kórusát):
A Microsoft megpróbált tanulni az esetekből: a Microsoft Works Jazz- és AppleWorks-szerű csomagnak készült, de messze nem aratott akkora sikert, mint az 1989-ben piacra került Microsoft Office. Pedig az Office korántsem volt tökéletes...
Kinek kellenek írásvetítő-fóliák?
A Microsoft Office első, 1989-es kiadásában csak annyi volt a plusz, hogy a csomag megvásárlásával időt lehetett spórolni, hiszen egyszerre benne volt minden. De az Office alkotóelemeinek eleinte semmi közük nem volt egymáshoz azon a koncepción kívül, hogy az irodában hasznosak lehetnek. Bill Gates és Charles Simonyi sokat vitatkoztak azon, mi a jobb: ha többet tudnak a Microsoft-szoftverek, vagy ha jobban egybeépülnek. Ahhoz ugyanis nem volt elég erőforrása a cégnek, hogy mindkettő egyszerre teljesüljön! Gates annyira az integráció pártját fogta, hogy még az sem tetszett neki, amikor a Microsoft által korábban megvásárolt PowerPoint prezentációkészítő bekerült a csomagba. Minek még egy extra vacak, amikor a meglévő programokat sem sikerült még tökélyre fejleszteni?
Az idő ebben az esetben a magyar fejlesztőt igazolta: az újítás gyorsan elterjedt, és gyakorlatilag iparági szabvánnyá vált. Napjainkban már az összes rivális cég programcsomagban kínálja irodai alkalmazásait, és ezeknek része a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és más egyebek mellett az eredetileg teljesen esetlegesen az Office-hoz csapott prezentációkészítő is.
A piacért mindent?
A Microsoft Office, csakúgy, mint az előző részben tárgyalt Microsoft Word, először MS-DOS alá készült el. Az első Windows-változat a Microsoft Office 3.0 verziószámot viselte, és 1992-ben látott napvilágot. Mi volt benne? A nevek a mai napig ismerősek – Word 2.0, PowerPoint 3.0 és Excel 4.0. A következő videóban végignézhetjük a programok telepítését, és a használatukba is bepillanthatunk:
Észrevehetjük, hogy a telepítő rendre felhívja a figyelmet a rivális termékekről való átállást segítő funkciókra. (A telepítés eredetileg jóval lassabb, de a videó modern számítógépen készült.) A Word a WordPerfect-felhasználók számára készült extra súgót és billentyűkombinációkat ajánlgatja, az Excel a Lotus 1-2-3 jellegű működésre hívja fel a figyelmet. Természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy „Haladó Microsoft Excel felhasználóknak nem ajánljuk a bekapcsolását”.
Elsősorban ez a fajta piacismeret tette lehetővé a Microsoftnak, hogy elsöpörje a vetélytársait. A cég ezen felül is minden létező üzleti taktikát bevetett, olykor a legalitás határán egyensúlyozva. Több nagy port felkavart perben is elmarasztalták őket, de ezek általában nem a szövegszerkesztéssel, hanem a szintén általuk készített Windows operációs rendszerrel voltak kapcsolatosak. Kivétel a jelenleg is zajló WordPerfect-per: a Novell, a WordPerfect egyik korábbi tulajdonosa azzal vádolja a Microsoftot, hogy szándékosan eltitkolt a Windows 95 működésére vonatkozó információkat, hogy így a WordPerfect hátrányba kerüljön a Microsoft Worddel szemben. A legutóbbi tárgyaláson, 2011 decemberében az esküdtszék három nap után sem tudott eredményre jutni, így a bíró megszüntette a pert, az esküdtek közül pedig a döntés hatására többen elsírták magukat. Ennek valószínűleg a nagy szellemi feszültség lehetett az oka: mint a Novell egyik jogásza elbeszélte, három napi megfeszített ülésezés után már csak egy esküdt volt a Microsoft pártján, és közelinek látszhatott az amerikai jogrend által megkívánt egyhangú döntés.A Novell várhatóan újra perel...
A Microsoft máig uralja a szövegszerkesztő-piacot, de aktuális kihívói egészen más stratégiát követnek. Hogyan terjedtek el az ingyenes, nyílt forráskódú szövegszerkesztők? A következő részből kiderül...
Felhasznált irodalom, további olvasmányok
Whatever happened to... Lotus Jazz
Microsoft-perek (angol Wikipédia)
Novell-Microsoft Trial Over WordPerfect Ends as Jurors Deadlock