nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Székelyirtás
Mi az a Siculicidium?

Több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt ölt meg az osztrák katonaság: a vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába.

MTI | 2014. október 11.
|  

Konferenciával emlékeznek a madéfalvi veszedelemre a hét végén Bonyhádon, a közeli Kismányokon nagyszabású székely találkozót és zarándoklatot rendez a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a Siculicidium 250. évfordulója alkalmából. A pénteken rendezendő konferencián több bukovinai székely származású kutató – Rudolf László családfakutató, Lőrincz Etel textiltervező iparművész és Fazekas Tibor Hamburgban élő nyelvész – tart előadásokat a székely nyelvről, történelemről és népművészetről. A tanácskozáson Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Madéfalva emlékezetéről, Medvigy Endre irodalomtörténész Nyírő Józsefről, Csikány Tamás hadtörténész a székely határőrségről szólt.

Szintén pénteken felavatták a madéfalvi veszedelem emlékművét a bonyhádi székely emlékparkban; Szemcsuk István és Biszak Antal fafaragók madéfalvi jelképeket felhasználó alkotása két kopjafával és a közöttük elhelyezett felirattal idézi fel a történelmi eseményt – mondta Csibi Krisztina, a szövetség elnöke az MTI-nek.

Szombaton Kismányokon a bukovinai székelyek találkozójára több magyar településről, valamint most először a szerbiai Székelykevéről és Hertelendyfalváról is várnak résztvevőket. A program zarándoklattal kezdődik, amelyen az út a bonyhádi római katolikus templomtól a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomig vezet. A szövetség vezetője megemlítette: 25 éve a kismányoki templomot azért építették az ereklyeként tisztelt, Hadikfalváról származó Mária-szobor köré, hogy az a katolikus bukovinai székelyek zarándokhelye legyen. A mostani első zarándoklatból hagyományt szeretnének teremteni, a templomban hat székely pap mutat be misét – tette hozzá.

A találkozón székely hagyományőrző csoportok is bemutatkoznak, népviseletes felvonulásukon több mint ötszázan vesznek részt. Az alkalomból adják át a hagyományok ápolásáért 1995 óta odaítélt Sebestyén Ádám- és az öt éve alapított Gáspár Simon Antal-díjat. A község művelődési házában Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében készült bukovinai székely szőtteseket, valamint Lőrincz Gergely csátaljai festő a székelység történetéhez kapcsolódó képeit bemutató kiállítás nyílik.

A bukovinai székelyek az 1764. január 7-én történt madéfalvai tömegmészárlásra emlékeznek; a székelygyilkosság – Siculicidium – néven is ismert eseményen több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt ölt meg az osztrák katonaság. A vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, nagy részük tíz év elteltével Bukovinában telepedett le. Közülük 4500-an 1944-ben Bácskában, majd a második világháború után Tolna és Baranya megyei falvakban találtak új otthonra. A 250. évfordulóra ez év januárban Bonyhádon és Madéfalván is megemlékeztek, a csíki településen jelen voltak a bukovinai szövetség képviselői is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
32 istentudja 2014. október 13. 17:17

blogen+bloggerma77+1764 január 7!Nem tudnátok témánál maradni,cuncik?Tegyétek azt.

31 blogen 2014. október 13. 16:30

@bloggerman77: Érdekes volt igen. Gyakorlatban viszont a magyar kormányzat nem feszegette Fiume megszerzése miatt, ami viszont szintén soha nem volt korábban magyar terület, viszont fontosabbnak ítélték mindig a déli megyéknél.

30 bloggerman77 2014. október 13. 16:13

@blogen:

"A három délvidéki megyét pedig Fiuméért cserébe adtuk a Horvát-Szlavón királyságnak."

**

Érdekes csere lehetett, amit sem a horvátok, sem a magyarok nem ismertek el, hiszen Fiume Mo-hoz tartozását a horvátok sosem ismerték el, a három szerémségi vármegye pedig Mo. ötödik - fiktív - kerületeként volt nyilvántartva a négy létező (Dunántúli, Dunáninneni, Tiszáninneni, Tiszántúli) mellett.

29 blogen 2014. október 13. 09:32

@bloggerman77: Azt akarod mondani, hogy mondjuk létezett Regium Gubernium Styriae? :D

Olyan, hogy "magyar nemesi államszemlélet" nem létezett. Amit te annak nevezel, az az összeurópai államjog, amelynek a bomlása a francia forradalommal kezdődött, de amely részben máig uralkodik, hiszen nemzetközi szinten korunkban is elutasítjuk a népfelség érvényesítését az államjog terén.

A három délvidéki megyét pedig Fiuméért cserébe adtuk a Horvát-Szlavón királyságnak.

28 istentudja 2014. október 13. 08:52

labancos

27 istentudja 2014. október 13. 08:50
26 bloggerman77 2014. október 13. 01:23

@blogen:

A magyar nemesi államszemlélet szerint a Szent Korona Országának része volt Erdély, a Habsburgok meg úgy kormányozták, mint bármely már koronatartományukat.

A magyar nemesi államszemlélet pl. Magxarország integráns részének tekintette a három szerémségi vármegyét, meg az itteni határőrvidéket, de ez a Habsburgokat legkevésbbé sem zavarta, hogy Horvát-Szlavónországhoz csatolják a területet. És hiába yrkálta a magyar ogy. a feliratokat a királyokhoz, azok nem csatolták Mo-hoz, nem érdekelte őket, hogy 1526 előtt a Szerémség Mo. és nem a Szlavón Bánság része volt.

25 blogen 2014. október 12. 22:00

@istentudja: Nem lennének székelyek, ha ilyesmivel mondjuk az Árpád-házi királyok idején próbálkoznak. Anno a dél-erdélyi határon valami határvédő Német Lovagrend lázadozott aztán úgy kiűzték őket, hogy a Baltikumig meg se álltak. A Habsburgok egyik fő jellegzetessége uralkodóházaink között, hogy meglehetősen gyengekezűek voltak amikor az alattvalóik engedetlenségét kellett büntetni, mi több, szinte mindent meg lehetett velük beszélni végső soron.

24 istentudja 2014. október 12. 21:31

@blogen: "A székelyeknek nem volt semmilyen határuk. Ők a magyar király szolganépe voltak, akik megtagadták a szolgálatot. Akkor ott azt kapták amit érdemelnek az ilyenek."

"De facto például Magyarország jelenleg nem különbözik Kazahsztántól. Mi is egy abszolutista demokrácia vagyunk. Csak Kazahsztán az Eurázsiai, mi pedig az Európai unió tagjaként."

De facto,te egy seggfej vagy,fiam!

23 blogen 2014. október 12. 20:51

@bloggerman77: Amit írsz az értelmetlen, mert hiányzik belőle a releváns információ. Ez egy semmire alapozott különbségtétel. De facto például Magyarország jelenleg nem különbözik Kazahsztántól. Mi is egy abszolutista demokrácia vagyunk. Csak Kazahsztán az Eurázsiai, mi pedig az Európai unió tagjaként.

22 bloggerman77 2014. október 12. 19:55

@blogen:

Igen, jogilag. De facto viszont semmiben nem különbözött Erdély mondjuk Csehországtól. Egy önálló tartomány volt.

21 blogen 2014. október 12. 17:40

@bloggerman77: Az Erdélyi Nagyfejedelemség Szent István koronájának része volt és azt magyar királyként bírta apostoli uralkodónk: "Regium Gubernium Transylvanicum" volt az uralkodásának fő szerve.

20 blogen 2014. október 12. 17:37

@menasagh: A székelyeknek nem volt semmilyen határuk. Ők a magyar király szolganépe voltak, akik megtagadták a szolgálatot. Akkor ott azt kapták amit érdemelnek az ilyenek.

19 blogen 2014. október 12. 17:35

@bloggerman77: A határőrvidék a Szent István koronájának területe volt, mindössze a magyar királyságtól szakították el és lett egyenrangú része a Szentkoronának. Egyszerű hierarchia:

Szent István koronája:

- Magyar Királyság

- Horvát-Szlavón királyság

- Erdélyi Nagyfejedelemség

- Katonai Határőrvidék

Ez volt az oka annak, hogy a magyar királyi kormány semmilyen joghatóságot nem gyakorolt 48-ban a határőrvidék felett, mivel a magyar királyi kormány a Magyar Királyság és nem Szent István koronájának kormánya volt alapvetően az akkor kialakult helyzetben, így a határőrvidék hűséges marad a királyunkhoz, míg az országgyűlés már koncepcióban próbált gondolkodni.

18 MolnarErik 2014. október 12. 13:17

@bloggerman77: Mivel 2 horvát határőrezred a horvát bán (mint ezredes) parancsnoksága alatt állt, ez azért kicsit több volt mint elvi álláspont.

Ráadásul az, h a kiegyezés során ezen területek különösebb ellenvetés nélkül visszakerültek Magyarországhoz (a teljes betagolódás csak jóval később történt meg) utólag is ezt az álláspontot igazolja. Bosznia-Hercegovina, meg Dalmácia kapcsán hiába érveltek a magyarok uígy, az megmaradt birodalmi közös kormányzásnak.

A szerbeknek pedig nem az volt a bajuk, h Bécs alól a magyar állam alá kerültek, hanem hogy a magyarok megszüntették volna a határőrvidéket és ezzel az autonómiájukat.

Erdély különállást meg nem értem, miért kevered ide, én is határozottan különállóként írtam az erdélyi nagyfejedelemségről. Erdélyt külön, nagyfejedelmi jogon bírták a Habsburgok, a határőrvidéket (és Horvátországot) pedig magyar királyként.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X