nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi az a nem vagyoni kártérítés?

Van-e olyan szerkezet, amelyet magyarul szinte senki nem szokott „helyesen” leírni? Van bizony, ráadásul a „hiba” furcsa félreértésekhez is vezet. De vajon a helyesírásban van a hiba, vagy a nyelvben? Biztos, hogy mindenre van megoldás?

Fejes László | 2013. május 9.
|  

Gyakran olvashatjuk hírekben: a bíróság valakit ennyi és ennyi forint „nem vagyoni kártérítésre ítélt”. Sokan csodálkoznak, hogy ha a kártérítés nem vagyoni, akkor vajon mi lehet? Le kell mosni a kárvallott kocsiját, füvet kell nyírni a kertjében, vagy tortát kell sütni neki? És hogyan lehet az ilyen kártérítést forintosítani? Ha az illetőt állatkertbe viszem, beleszámolhatjuk a belépők és a vattacukor árát, de hogyan számoljuk az illetővel töltött időt?

Fűnyírás és gyerekfelügyelet együtt?
Fűnyírás és gyerekfelügyelet együtt?
(Forrás: Wikimedia Commons / Chris Nystrom / CC BY 2.0)

Természetesen a jogban kicsit is járatosak számára világos, hogy a nem vagyoni kártérítés esetében a kártérítés pénzben történik: ami nem vagyoni, az a kár, amit megtérítünk. Tulajdonképpen tehát amiről szó van, az a nem vagyoni kár megtérítése. Ha nyelvtanilag nézzük, szerkezet összetett szó,  ahogyan a kártérítés is az: csakhogy ebben az esetben az előtag nem egy szó (kár), hanem egy teljes szerkezet (nem vagyoni kár). A helyesírási szabályzat ilyen esetekben egy úgynevezett mozgószabály alkalmazását írja elő (139. b):

Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat.

A szabályzat szerint tehát a kapcsolat helyesen így írandó: nemvagyonikár-térítés. Valljuk be, van ebben logika: ha így látnánk leírva, aligha érthetnénk félre. Meglepődhetünk viszont, ha rákeresünk az alakra a Google-ben. Azt találjuk, hogy a helyesírási szabályzat által előírt alakban a kifejezés szinte soha nem fordul elő: az erre utaló néhány találat jelentős része éppen a kifejezés helyes írásmódjával foglalkozik. Mi ennek az oka?

Beláthatjuk, hogy a az olyan példákban, mint a szabályzatban szerepelnek, az előtag mindig egy (minőség)jelzős szerkezet, azaz egy melléknév (vagy melléknévi igenév) és egy főnév kapcsolata. Az ilyen kapcsolatokat természetesen külön ejtjük: azaz mindkét szó első szótagjára hangsúly esik (legalábbis elszigetelt helyzetben – bizonyos mondattani pozíciókban ez változhat). Ha egy ilyen  szerkezet szóösszetételbe kerül, akkor általában megváltozik a hangsúlyozása is változik: a használt autó szerkezetből a használtautó-kereskedés szerkezetben a jelzett szóról eltűnik a hangsúly, és az utótagon is csak fakultatívan, jelenik meg a mellékhangsúly.

Miért nem természetes akkor, hogy így írjuk le az ilyen szerkezeteket? Egyrészt erős az analógia hatása. Megszoktuk, hogy a forgalmi zavart külön írjuk, a zavarelhárítást pedig egybe, ezért – ha nem ismerjük a vonatkozó szabályt, vagy éppen nem figyelünk – hajlamosak vagyunk leírni a forgalmi zavarelhárítás szerkezetet a forgalmizavar-elhárítás helyett. Vannak, akik azonban érzik, hogy a forgalmi és a zavar ilyenkor  jobban összetartozik, mint a zavar és az elhárítás, ezért három szóban írják a szerkezetet: forgalmi zavar elhárítás.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy hivatalos helyeken sem követik a helyesírást
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy hivatalos helyeken sem követik a helyesírást
(Forrás: bkvfigyelo.blog.hu)

Ez utóbbi megoldásnak még egy oka lehet: sokan eleve a zavarelhárítást is különírnák: ennek is az analógia az oka: a zavar és az elhárítás szót általában szóközök közé írjuk. Az írásban kevésbé gyakorlottabbak különösen hajlamosak minden elemet, amit valaha is külön írhatunk, mindig külön írni.

A fentebb leírtakat azonban pontosítanunk kell. Előfordul, hogy az ilyen szerkezeteket mégsem azzal a hangsúlymintával halljuk, mint amelyet fentebb leírtunk. Sőt, időnként hallhatunk olyat is, hogy zavar elhárítás. Bizonyos esetekben ennek kézenfekvő a magyarázata. Ha rádióban, tévében halljuk, könnyen lehet, hogy a hírolvasó olyan szöveget olvas fel, melyben a szerkezetet hibásan írták le. Ilyenkor könnyen félreolvashatja a szöveget, ha nem ismeri fel azonnal, milyen szerkezetet lát. Természetesen ez visszahathat a hétköznapi beszélőkben és nyelvhasználatukra is.

Lehetséges azonban az is, hogy a helyzet fordított. A nyelvjárások kutatói ugyanis gyakran feljegyzik, hogy a népnyelvben gyakran „szószerkezetet” használnak ott, ahol az irodalmi nyelvben „összetett szó” található.  Az ilyen megállapítások aligha értelmezhetőek másként, mint hogy a szerkezetekben szereplő elemek (szavak) önálló hangsúlyt kapnak. Lehetséges, hogy az ilyen szerkezetek egybeírása valamiféle logikai okoskodáson alapult, és az írásképp hatott vissza a hangsúlyozásra. De az is lehet, hogy az ilyen szerkezetek hangsúlyozása mindig ingadozott: a használt autókereskedés hangsúlyozás sem lehet megtévesztő, hiszen tudjuk, hogy egy kereskedés nem használt, legfeljebb használt cikkeket árulnak benne. A forgalmi zavarelhárítás még ennyire sem problémás, hiszen olyan zavarelhárításról van szó, amely a forgalommal kapcsolatos.

Namármost a nemvagyonikár-térítés esetében az az igazi probléma, hogy a nemvagyonikár-térítés hangsúlyminta egyáltalán nem jellemző rá. Ha legalább néhányszor ebben a formában hallanánk a szerkezetet, valószínűleg véletlenül sem értenénk félre a fogalmat olyan módon, ahogyan a cikk bevezetőjében szereplő példákban fejtegettük. Ennek feltehetően az az oka, hogy a tagadószóval ellátott jelzős szerkezetek összetételi előtagként annyira ritkák, hogy nincs rájuk minta a nyelvben. Már a tagadószóval ellátott jelzős szerkezetek hangsúlyozása és írásmódja is bizonytalan: azt sem tudnánk megmondani, hogy a nem vagyoni kár vagy a nemvagyoni kár lenne-e a helyes írásmód. (Ez utóbbi szerkezet egyik általunk birtokolt helyesírási szótárban sem szerepel. A helyesírási szabályzat szótári részében egyáltalán nem szerepelnek ilyen szerkezetek, a szabályzat tagadószói előtagú összetételeket egyáltalán nem ismer. Az Osiris Helyesírás című kötete jó néhány egybe- és különírandó szerkezetet is felsorol – ha meg is tudnánk magyarázni, egyik vagy másik esetben a szerzők miért döntöttek így vagy úgy, a példák alapján újabb esetek eldöntésére nem vállalkoznánk.)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Sultanus Constantinus 2013. május 10. 10:07

@Xebulon: Hát ja, meg aztán az sem mindegy, hogy "színes fémtolvaj" vagy "színesfém-tolvaj". Bár nálunk általában mindkettő igaz. :D

5 Xebulon 2013. május 9. 22:41

"Műanyag palack gyűjtő", "Használt fénycső tartó" mindig szoktam röhögni ezeken.

4 Sultanus Constantinus 2013. május 9. 20:30

@El Vaquero: Ezzel csak az az egy óriási probléma van, hogy pont az a tudományág nem követi a helyesírási szabályokat és semmiféle logikát, amelynél rendkívül fontos lenne, hogy adott szöveget, szót hogy értelmezel. Ezért is olyanok a magyar jogszabályok, amilyenek. Sokszor a jogász kollégámmal napokat vitatkozunk, hogy vajon hogy a francba értette a mondatot a jogszabályalkotó, mert nagyon nem mindegy például, hogy egy felsorolásnak csak az egyik tagjára vonatkozik valamilyen jelző vagy az összes többire és hasonlók. Pontosan a jogalkotásban kellene a legszigorúbban betartani a helyesírási szabályokat, hogy mindenki számára csak EGYFÉLEKÉPPEN lehessen érteni azt, amit leírtak...

3 El Vaquero 2013. május 9. 19:38

Érdekes cikk, Laczkó koma most kap egy virtuális vállveregetést. Tőle olyasmi témákat vártam, hogy finnugor lányok bugyiját állították ki a franc tudja milyen nemzetközi kiállításon, aztán bekeményít mégis egy ilyen cikkel. Helyes!

Egyetértek a leírtakkal. Csak kiegészítést írnék: a jogi szaknyelv nem követi a magyar helyesírást. Műnyelvet használ, saját íráslogikával. Így a beadványokban, ítéletekben, határozatokban, jogszabályokban a "nem vagyon kártérítés"-t mindig 3 szóba írják, az "igazságügyminiszter"-t egybe, a "nemperes eljárások"-at 2 szóba. Nincs benne logika, nem követ mintát. Így kodifikálták, ez rá a hivatalos szaknyelvi elnevezés és kész. Persze írhatjuk ezeket az AkH. szerint is, akkor sem visz el senkit a rendőrség, legfeljebb egy rutinos jogász jót mosolyog rajta, hogy a laikus állampolgár a beadványban, kérelemben magyartanárnős helyesíróbajnokot játszott.

2 blogen 2013. május 9. 19:36

Ha az elmúlt évezredeket túlélte valahogy a magyar nyelv helyesírás nélkül, akkor az elkövetkezőkben is elleszünk nélküle.

1 Sultanus Constantinus 2013. május 9. 19:17

Ez sajnos egy önmagát gerjesztő folyamat (és nem csak a magyarban, más nyelvekből is tudnék rá példát):

(1) Az emberek nem ismerik a helyesírási szabályokat, mert nem tanulták meg az általános iskolában, ezért

(2) ami helyesen lenne leírva, az szerintük "hibás", mert "nem létezik, hogy ezt így kelljen leírni", "mert senki nem írja így" stb., következésképpen

(3) SENKI nem fogja a szabályt betartani, és ezt sajnos még az is gerjeszti, hogy a hivatalos hírszolgáltatások, közmédia sem követi a helyesírási szabályokat, azon kívül, hogy teljesen természetellenesen, mesterkélt hanglejtéssel és hangsúlyozással beszélnek...

Információ
X