nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi a baj Trianonnal?

A trianoni békeszerződés egy olyan történelmi esemény, amely még száz év után is képes érzelmeket kelteni és vitát szítani. Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést már számtalanszor közelítették meg történelmi, szociológiai, pszichológiai oldalról, de mi most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Putz Orsolya | 2020. június 4.
|  

Az 1990 és 2015 között a parlamentben elhangzó trianoni emlékbeszédek igen jól megjelenítik azt, amit a kortárs közélet a békeszerződésről gondol, így kutatásunk anyagaként (korpuszaként) ezeket választottuk. A cikkben idézett összes példa ezek közül való, és a szemléltetést szolgálja. Írásunk a parlamentben felszólaló politikusok (megnyilatkozók) Trianonnal kapcsolatos, kulturálisan mélyen beágyazott tudásának csak egy részletére fókuszál. Azt vizsgáljuk, hogy mi az, amit a politikusok problémának minősítenek Trianon kapcsán.

A Trianonnal kapcsolatos tudásunkA Trianonnal kapcsolatos tudásunk mentális reprezentációk (fogalmi keretek, kategóriák, metaforák, metonímiák) formájában tárolódik elménkben. Amikor beszélünk, ezek közül választjuk ki – nem tudatosan – a kommunikációs szándékunknak legmegfelelőbb fogalmi eszközöket. A mentális folyamatokhoz csak közvetve, a nyelv vizsgálatán keresztül férhet a kutató. A Trianonnal kapcsolatos megnyilatkozások vizsgálatával csak következtetni tudunk arra, hogyan gondolkodnak a megnyilatkozók a témáról

A korpusz az országgyűlés honlapján elérhető Országgyűlési Naplók 1990 és 2015 között, a trianoni békeszerződés kapcsán (június 4-e környékén) elhangzott emlékbeszédeket és az ezekhez kapcsolódó felszólalásokat tartalmazza

A kognitív nyelvészetben normális eseteben KIS KAPITÁLISSAL jelöljük a fogalmi keretek, fogalmi metaforák, fogalmi metonímiák, fogalmi kategóriák nevét, kurzívval a nyelvi kifejezéseket. Ebben a cikkben a kis kapitálist nagybetűkkel helyettesítjük. 

Több baj is van Trianonnal

A szövegek tanulmányozása során azt találtuk, hogy a parlamenti felszólalók más-más dolgot tartanak problémásnak Trianon kapcsán. Az alábbi eseteket azonosítottuk.

  1. Nem tudjuk pontosan, hogy mi a probléma, de biztos, hogy valami baj van Trianonnal. A probléma meglétéről a MEGOLDÁS fogalmi keretből következtethetünk.
  2. A probléma maga Trianon.
  3. A probléma az, hogy a békeszerződést nem dolgozta fel mentálisan és lelkileg a nemzet.
  4. A probléma az, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan.
  5. A probléma az, hogy Magyarországot kedvezőtlenül érintette a trianoni békeszerződés, de ezt senki sem mondja ki. Ez a fogalmi metaforákból következik.

A továbbiakban sorra vesszük és részletesen vizsgáljuk ezeket az eseteket.

Probléma van, de nem tudjuk mi az

Az 1. példa kiút kifejezése hallatán arra asszociálunk, hogy kiutat egy problémás helyzetből szoktunk keresni. Van egy probléma, ami a metafora szerint az útvesztő, és ennek sorra vesszük a lehetséges megoldásait, azaz a metafora szerint az alternatív kiutakat.

(1) „A kiutat – ahogy Tőkés László fogalmazott – nem az oly sokáig mesterségesen fenntartott kollektív feledékenység, hanem egyedül a múlttal és a mai valósággal való nyílt szembenézés, másfelől pedig Trianon káros következményeinek a lehetséges felszámolása jelentheti.” (Dr. Balsai István, MDF - 2002)

Miért nem fogalmazzák meg a honatyák magát a problémát?

Feltételezhetjük, hogy azért nem, mert úgy vélik, a hallgatóság számára egyértelmű annak miben léte. Mivel a Trianonról kialakult kulturálisan beágyazott tudás szerves részének tartják a probléma ismeretét, ezért feltételezik, hogy a hallgatóság osztozik velük ebben a tudáselemben. Elegendő tehát csak a probléma megoldásáról beszélni, hiszen mindenki tudja, mi a probléma Trianon kapcsán. De az sem kizárt, hogy azért nem fogalmazzák meg expliciten a problémát, mert nem akarják megmondani, hogy mi az.

A probléma maga Trianon

A Trianon többjelentésű fogalom, így az 2. példa trianoni probléma kifejezése több dologra is utalhat.

(1) „Tehát bár 92 éves a trianoni probléma Magyarországon, arról szabadon beszélni csak 22 éve lehet, addig mindig valamilyen doktrína határozta meg azt az irányt, ami mentén arról beszélni vagy ami mentén azt elhallgatni kellett.” (Dr. Rétvári Bence, Fidesz - 2012)

Fogalmi keret, fogalmi metafora, fogalmi metonímiaA fogalmi keret tudásunk rendszerbe foglalt, mentális kifejeződése. Azaz Fillmore (1982) nyomán olyan fogalomrendszert értünk alatta, amelyben csak úgy érthetünk meg egy bizonyos fogalmat, hogy ismerjük és értjük a teljes rendszert. Ahogy kimondjuk a rendszer egyik elemét, elménkben automatikusan aktiválódik a struktúra többi eleme. Tehát a megoldás fogalom hallatán például aktiválódik elménkben a fogalmi keret többi eleme, köztük a probléma is. 

A fogalmi keretek lehetővé teszik, hogy egy, a keret részét képező fogalom (közvetítő fogalom) egy másik elem vagy a teljes fogalmi keret (célfogalom) helyett álljon. Ezt a fogalmi helyettesíthetőséget fogalmi metonímiának nevezzük (Barcelona 2003). A Trianon fogalommal például utalhatunk a trianoni békeszerződésre (pl. Trianon máig ható következménye). Ilyenkor a MEGÁLLAPODÁS fogalmi keret helyszín eleme áll a megállapodás eseménye vagy dokumentuma helyett.

Egy fogalmi keret nemcsak a saját elemeihez biztosít hozzáférést, hanem más fogalmi keretekhez is. Amikor egy konkrétabb fogalmi tartományon keresztül (forrástartomány) érünk el egy elvontabbat (céltartomány), fogalmi metaforáról beszélünk (Kövecses 2010). A nemzetet például egy olyan tárgyként képezzük le, amelynek megszűnt az integritása, egysége, mert elszakítottak belőle részeket (pl. elszakított nemzetrészek).

A trianoni probléma metonimikus nyelvi kifejezésben nem határozható meg egyértelműen, hogy a Trianon közvetítő fogalom milyen célfogalom helyett áll. Helyettesítheti például a trianoni békeszerződést vagy annak következményeit vagy a trianoni békeszerződést megalkotó politikusokat. A Trianon fogalom a MEGÁLLAPODÁS fogalmi keret egyik eleme, mégpedig a megállapodás (trianoni békeszerződés) aláírásának helyszíne. A MEGÁLLAPODÁS fogalmi keret egy elemének (Trianon) megnevezése vagy a teljes MEGÁLLAPODÁS fogalmi keretet (a trianoni békekötés mint KOMPLEX ESEMÉNY) vagy annak egyszerre több elemét (pl. a trianoni békekötés következményei és az ahhoz kapcsolódó érzelmek) aktiválja elménkben. Tehát A MEGÁLLAPODÁS ALÁÍRÁSÁNAK HELY(SZÍN)E A MEGÁLLAPODÁS HELYETT fogalmi metonímia segítségével a megnyilatkozók  általánosítják a problémát. Ebből ismét arra következtethetünk, hogy a problémát vagy mindenki számára ismert tudáselemnek tartják, és ezért nem nevezik meg, vagy egyszerűen nem akarják elárulni, mi az.

A megnyilatkozók más esetekben nagyon is kimondják, hogy mi a gondjuk a Trianonnal: a nemzet aktuális problémáit a békeszerződés váltotta ki. Azt is konkretizálják, hogy a békeszerződés számos következményei közül éppen a területváltozást, a határon túli magyarok rossz helyzetét, a magyar nemzet és az utódállamok rossz kapcsolatát tartják kedvezőtlennek. A 2010-es magyar országgyűlésnek az volt az álláspontja, hogy a trianoni békeszerződés politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat okoz a magyar nemzetnek, amelyet a 2010-es összetartozás törvényben mondtak ki (3. példa).

(2)   „…számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával…” (nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény 2010)

Mentálisan és lelkileg beteg nemzet

A nemzetet tudattal és érzelmekkel rendelkező személyként képzeljük el, akinek az életében traumát okozott egy múltbeli esemény, méghozzá a trianoni békeszerződés. Ezt a traumát – ahogyan a 4. példában is olvashatjuk – a megnyilatkozás aktuális időpontjáig sem mentálisan, sem érzelmileg nem tudta feldolgozni a nemzet. 

(3)   „Arról, hogy nyolcvan éve hordozza a magyar nemzet ezt a mély sebet és arról, hogy nyolc évtizede keressük a választ, hogyan éljünk együtt ezzel a keserű emlékkel; s ami talán még ennél is fontosabb, hogy hogyan éljünk együtt Trianon realitásaival.” (Kovács László, MSZP - 2002)

Trianon igazságtalan

A megnyilatkozók a békeszerződést az IGAZSÁGTALANSÁG kategóriával minősítik (5. példa).

(4)   „A Jobbik a nemzeti érzelmű magyar emberek gyűjtőpártjaként teljes mellszélességgel áll ki elszakított testvéreink és az autonómiatörekvések mellett, valamint a trianoni igazságtalansággal szemben…” (Ferenczi Gábor, Jobbik - 2011)

Ehhez a kategóriához az alábbi gondolatot társítjuk: az igazságtalanság egy rossz, nem megfelelő állapot. Az IGAZSÁGTALANSÁG kategóriát az IGAZSÁGOSSÁG kategória alapján hozzuk létre, ahhoz viszonyítjuk. Ami nem igazságos, ami ellentétben áll az igazságossággal, azt igazságtalannak minősítjük.

Mi a baj Trianonnal?
Mi a baj Trianonnal?

Magyarország kedvezőtlen helyzetbe került

Trianonról csak fogalmi metaforákban vagyunk képesek gondolkodni és beszélni. Ezek egytől egyig a nemzet életében végbemenő változásokat rögzítik. A megnyilatkozók által használt metaforák szerint a trianoni békeszerződés hatására Magyarország és a magyarok egy ideálisabb, 1920 előtti állapotból egy kevésbé ideális állapotba kerültek 1920 után. A békekötés előtt Magyarország több lakossal rendelkezett, területe nem volt elszakítva, elcsatolva, megcsonkítva, mérete nagyobb volt. A teljes magyar lakosság a határokon belül élt. A magyar nemzet erős volt. Ezzel szemben a békekötés hatására Magyarország elvesztette lakosainak egy részét, területét elcsatolták, felszabdalták, elszakították, megcsonkították, területe csökkent. A nemzet egy része a határon túlra került. A nemzet meggyengült, az események áldozatává vált. A nemzetet megkárosították. A határon túli magyarokat a többségi nemzetek elnyomják. A nemzetnek fáj Trianon, gyászol.

Mi a baj Trianonnal?
Mi a baj Trianonnal?

Amikor arról beszélünk, hogy mi történt Magyarországgal, akkor a táblázatban szereplő fogalmi keretek segítségével implicit módon összehasonlítjuk az ország 1920 előtti és utáni helyzetét. Ezek a fogalmi keretek fogalmi metaforák forrástartományaként szolgálnak. A metaforák megfelelései és implikációi pedig negatív értékítéletet és érzelmeket közvetítenek. 

A megváltozott állapot kedvezőtlenebb, mint az eredeti, 1920 előtti, ami a metaforák alábbi implikációiból következik:

  • BIRTOKLÁS metafora: az ember nem szereti elveszteni a birtoka egy részét (6. példa).
  • BIRTOKLÁS metafora: negatívan értékeljük, ha akaratunk ellenére elvesznek tőlünk valamit (6. példa).
  • MÉRET metafora: nagyobb terület és több lakos felett rendelkezni több hatalmat jelent, ami preferáltabb, mint a kevesebb hatalom (6. példa).
  • INTEGRITÁS metafora: az egység megbontása a harmónia megbontása, amely kevésbé hatékony működést eredményez.
  • INTEGRITÁS metafora: a megcsonkítás durva külső beavatkozás, amely fájdalommal jár (7. példa).
  • ERŐ, ÁLDOZAT, SOKK, GYÁSZ, EGÉSZSÉG metafora: jobb erősnek, egészségesnek lenni, mint gyengének, áldozatnak, illetve mentálisan és lelkileg betegnek (7. példa).

(1)   „Arról az igazságtalan békeszerződésről beszélünk, s emlékezünk, mely gyakorlatilag felszámolta Európa hatodik legnagyobb államát, arról a magyar királyságról, melynek területe 325 411 km2 volt, arról a magyar királyságról, mely a területveszteségen túlmenően elvesztette lakóinak nagy részét és magyarul beszélő honfitársainkból 3,5 milliót.” (Dr. Varga István, MDF - 1996)

(2)   „A világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.” (Horváth Béla, FKgP - 1999)

A metafora konzerválja a problémát

A probléma mibenlétéről tehát eltérnek a vélemények, illetve a felsorolt álláspontok együttesen vannak jelen az 1990 és 2015 közötti politikai parlamenti diskurzusban. Ami az idő tényezőt illeti, a probléma elgondolása a rendszerváltozás óta állandóságot mutat, az évek során egyik álláspont sem kapott nagyobb hangsúlyt a többinél. Azaz a Trianonról szóló 1990 és 2015 közötti parlamenti diskurzus meghatározó és állandó eleme a probléma meglétének és természetének konceptualizálása. A mindenkori országgyűlés szerint a trianoni békeszerződés – közvetve vagy közvetlenül – aktuális problémát okoz a nemzetnek.

Azzal, hogy a 2010-es törvény szövege kimondja, azaz az országgyűlés hivatalos álláspontjává teszi, hogy a trianoni békeszerződés a jelenkori nemzetnek problémát okoz, illetve konkrétan megnevezi ezeket a problémákat (politikai, gazdasági, jogi és lélektani), a Trianonról szóló politikai diskurzus explicit elemévé teszi a probléma fogalmi kategóriát.

A probléma továbbá azért tartós és azért állandó része a gondolkodásunknak, mert a (fent bemutatott) fogalmi eszközök, amelyekkel Trianonról gondolkodunk, konzerválják. Láthattuk, hogy a trianoni békeszerződésről csak fogalmi metaforákban gondolkodunk és beszélünk. Amikor azt mondjuk például, hogy Magyarországtól területeket csatoltak el, vagy az ország elvesztette lakosainak egy részét, fogalmi metaforákat használunk. Az előbbi esetben az EGY ORSZÁG TERÜLETÉNEK CSÖKKENTÉSE EGY TÁRGY INTEGRITÁSÁNAK MEGSZŰNTETÉSE, az utóbbi esetben az EGY ORSZÁG TERÜLETÉNEK CSÖKKENTÉS EGY BIRTOKOLT TÁRGY ELVESZTÉSE metaforát. Az ország és a nemzet helyzetének 1920-as megváltozását tehát olyan a metaforákkal konceptualizáljuk, amelyeknek forrástartománya magában hordozza a problémát. Mivel már száz éve kizárólag ezekkel a metaforákkal beszélünk és gondolkodunk Trianonról, ezért a metaforák, valamint az általuk hordozott tudás mélyen beivódott gondolkodásunkba és beszédmódunkba.

Na de mi a megoldás?

Az ember a problémák megoldására szokott törekedni. A nem ideális állapotot igyekszik megváltoztatni. Ez a jelen esetben is igaz. A szövegek tanúsága alapján a megnyilatkozók szerint egyrészt az ország jelenlegi nem ideális helyzetének megváltoztatására kell törekedni, és el kell érni, hogy a nemzet jobb helyzetbe kerüljön. Másrészt a trianoni békeszerződés mint esemény  negatív értékelését meg kell változtatni, és egy elfogadhatóbb, pozitívabb képet kell kialakítani az emberekben.  Harmadrész a nemzet mentális és lelki problémáit kezelni kell, meg kell őket oldani. Azt, hogy az országgyűlés tagjai hogyan képzelik el ezeknek a céloknak az elérését, egy következő cikkünkben mutatjuk be.

Hivatkozások

Barcelona, Antonio 2003. Metonymy in cognitive linguistics. An analysis and a few modest proposals. In: Cuyckens, Hubert – Berg, Thomas – Dirven­, René – Panther, Klaus-Uwe (eds.): Motivation in language. Studies in honor of Günter Radden. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. 223–55.

Fillmore, Charkes J 1982. Frame semantics. In: The Linguistic Society of Corea (ed.): Linguistics in the morning calm. Seoul: Hanshin Publishing Company. 111–137.

Kövecses, Zoltán 2010. Metaphor. A practical introduction. 2nd ed. Oxford, New York: Oxford University Press.

Putz, Orsolya 2019. Metaphor and national identity. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 mederi 2020. június 11. 16:18

@cikk:

Édesanyám kislány korában is román kézben volt Erdély. Apácákhoz járt iskolába Gyergyószentmiklóson. Csak otthon volt szabad magyarul beszélni. Az iskolában, ha a gyerekek magyarul beszélek szünetben, pálcát kaptak a tenyerükbe..

Később, a "bécsi döntés" idején megint magyarok lehettek egy időre...

Erdély a második világháború után már nem tartozott Magyarországhoz, és ő Magyarországra jött férjhez. Családjától annyira "elszakíttatott", hogy hogy személyesen csak 1956 után ismerhettem meg a rokonaimat. Előtte a leveleinket is cenzúrázták..

Más:

-Egy kis székely gyerekkel úgy 6 évvel ezelőtt beszéltem, aki azt mondta, hogy a székelyek "bozgorok" (vagyis hazátlanok), ezért ő jobban szeret románul beszélni. "A magyar az ördög nyelve.." Erre tanítják a székely gyerekeket a román iskolában, vagy a piacon, vagy akárhol, nem kérdeztem meg.. Ehhez "csak" a magyar Himnuszból idéznék:

"Bújt az üldözött s felé

Kard nyúl barlangjában,

Szerte nézett s nem lelé

Honját a hazában,

Bércre hág és völgybe száll,

Bú s kétség mellette,

Vérözön lábainál,

S lángtenger felette."..

Az emberi nehéz sorsokat utólag semmilyen "megoldás" nem teszi semmissé..

Sajnos az alábbi véleményeddel nem tudok egyet érteni:

"Másrészt a trianoni békeszerződés mint esemény negatív értékelését meg kell változtatni, és egy elfogadhatóbb, pozitívabb képet kell kialakítani az emberekben."

A történelmet elfogadja mindenki azt hiszem, de a jövő soha sem látható előre...

Egyet értek azzal, hogy "el kell érni, hogy a nemzet jobb helyzetbe kerüljön.", hozzáteszem konfliktusmentesen, amennyire csak lehet.

2 deakt 2020. augusztus 15. 15:24

@mederi: Minden szlovák, román azt mondja amit Putz Orsolya írt le ide magyarul. Ezért kellene nekünk,magyaroknak is végre románul, szlovákul leírni nekik ezeket a dolgokat, hogy ők is értsék amit mi mondunk. Lásd Zuzana Falathova ügye.

Információ
X