nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nesze β@zmЄg, kortárs színház!
Menő a trágárság a magyar színpadon?

„Te kurva jó fej vagy!” – mondja Cassio Jagónak a Vígszínház Othellójában. Van olyan színházbajáró, akinél ez a mondat már kiveri a biztosítékot, és a szünetben veszi a kabátját. Mások viszont ennél sokkal durvább színpadi kifejezéseket is helyénvalónak éreznek. Tény, hogy az alpáriság egyre megszokottabbá válik a színpadokon – csakúgy, mint a tévében, a rádióban és az iskolákban. Miért lenne kivétel pont a színház? És mit tehetnek azok, akiknek a káromkodás bántja a fülét?

Somfai Barbara | 2010. június 11.
|  

A színházak ruhatárosai, a közönség elégedettségének elsődleges szenzorai, az utóbbi időkben egyre többször tapasztalhatják azt a jelenséget, hogy a nézők már az első felvonás szünetében otthagyják az előadást – felháborodásukban. Ennek oka legtöbbször a színpadi trágárság. A közönség másik részének azonban, úgy tűnik, kifejezetten tetszik ugyanez. Ez jól mérhető az előadásokon: minden egyes altesti kifejezés után felhangzik némi röhögés. Statisztika azonban nem készült arról, kik vannak többen, nyer-e vagy veszít a színház akkor, ha darabjaiban megengedett a „csúnya” beszéd.

Jelenet a Csirkefej című előadásból (1986: Gobbi Hilda és Papp Zoltán)
Jelenet a Csirkefej című előadásból (1986: Gobbi Hilda és Papp Zoltán)
(Forrás: Ilovszky Béla/MTI)

Művészi?

Azt persze tudjuk, hogy káromkodni csúnya dolog, ám a színházi káromkodás védelmére könnyen hozhatunk művészetelméleti érveket. A mimézis fogalmát Platón, majd Arisztotelész nyomán használjuk, és egyszerűen a valóság művészi utánzását jelenti. Ha tehát a való világban mindenki (na jó, csak majdnem) káromkodik, akkor elméletileg ugyanennek kellene történni a színpadon.

Színpadi trágárság tekintetében Spiró György Csirkefej című előadása volt az egyik úttörő. A Katona József Színházban bemutatott, 1986-os előadásban elhangzó trágár szavak felháborodást keltettek, és széleskörű színházi szakmai vitát generáltak. Spiró a darab megírására készülvén állami gondozott fiatalokkal beszélgetett. A realista módszerrel megírt darab az ő szóhasználatukat „mímelte”, de a színház közönsége – bár hallott már ilyet – színpadon mégis megdöbbentőnek érezte az elhangzó szavakat. Sokan felforgatónak és felháborítónak ítélték a darabot.

Részlet Spiró György Csirkefej című darabjából

SRÁC Bazmeg.

HAVER Mi? Nincs még?

SRÁC A rohadt életbe.

HAVER Nincs itthon, mi?

Srác dörömböl, csönd.

Nincs itt senki, mi?

SRÁC Mér nincs itthon? Bazmeg. Mér nem jön?

HAVER Korán van.

SRÁC De mér nincs itthon? Hazajövök, akkor mér nincs itthon?

Dörömböl, rugdossa az ajtót.

HAVER Mér nincs kulcsod.

SRÁC Honnan lenne? Mi? Hülye.

HAVER Mér nem adtak?

SRÁC Mert nem adtak. Csába.

HAVER Nekem adott a fater.

SRÁC Jó van, bazmeg, neked adott. Leszarom, bazmeg.

HAVER Mér nem adott neked a faterod.

SRÁC Csába. Kussoljá má, bazmeg.

HAVER Na jó, akkor menjünk.

SRÁC Mi a francnak.

HAVER Most itt fogsz maj szobrozni, bazmeg?

SRÁC Zavar, bazmeg?

HAVER Maj visszajövünk.

SRÁC Csába! Én elképzeltem! Hazaérek, itthon van,

elképzeltem bent az egészet – jövök haza, és itt van Apu –

egy csomószor láttam, bazmeg, és jó volt – kurva jó volt,

bazmeg – elképzeltem, érted? Kimegyünk meccsre, sört

iszunk, minden.

HAVER Ma nincs is meccs, bazmeg.

SRÁC Elképzeltem, bazmeg, érted?

HAVER De ma sehol sincs meccs.

SRÁC Leszarom, bazmeg. Én elképzeltem – egy

csomószor – én mindenre emlékszek, bazmeg – mindenre –

mér nincs itthon?!

HAVER Maj visszajövünk.

SRÁC Üljél le a seggedre, bazmeg. Menjél a francba.

HAVER Most mi van? Most mi van? Mi a franc van?

SRÁC Semmi, bazmeg. Hülye fasz.

HAVER Mér, hát maj megjön.

SRÁC Fogjad be a pofádat, hülye.

Hatásvadász?

Eszenyi Enikő az Othello színreviteléhez új fordítást készíttetett. Márton László csengő rímeiben meglehetősen szókimondó és maira hangolt Shakespeare-változatot ismerhetünk meg. A klasszikus darabra számító közönséget így nem csak a „háziorvost” emlegető Jago, de a feleségét többször lekurvázó Othello is meglehetősen sokkolta. A színház fórumján egymást érik a felháborodott megszólalások. „Ezeket a jelenségeket, érzéseket Shakespeare nem úgy ábrázolta, mint ahogyan a Mónika-show és Joshi Bharat alanyai prezentálják.” „Aki a Vígszínház színpadával szemben foglal helyet, ezer forintokért, mást akar hallani, mint amit a körúti villamoson hallott” – írják, de a megszólalások tanúsága szerint van olyan is, aki úgy érzi, épp az ilyen módon maira hangolt szöveg hozza majd közel Shakespeare-t a gyerekeihez.

Erkölcsi újraértékelés – néhány példa?

A Bárka színházban ez év februárjától játsszák a Howard Barker Victory című előadását. A darab a 17. században, az angol polgárháború idején játszódik. Különleges a nyelvezete: mai és archaikus kifejezések, lírai, cizellált mondatok és a mocskos-alpári, obszcén beszéd keveredik benne egymással. „Az obszcenitás nem azért érdekel, mert ez uralkodik az utcán, ezt az érvet nem is tartom legitimnek. Az obszcenitás az erkölcsi újraértékelés talaja”– mondja a szerző. A darabban többek között a nyelvhasználat igazi feladat elé állítja a nézőket, akiknek ezt a sajátos nyelvet kell valahogy értelmezniük.

Az alpáriság miatt azonban – erkölcsi újraértékelés ide vagy oda – a színház nézőket veszít.  „Van olyan nézőnk, aki egyáltalán nem viseli el a trágárságot, mert azt mondja, épp eleget kénytelen hallgatni napközben.” Mondja Gombási Csilla, a Bárka Színház közönségszervezés vezetője. „Iskolai csoportokat is nagyon nehéz szervezni az ilyen előadásokra. Ha ugyanis a gyerek azzal megy haza, hogy ’bazmeg’, meg ’kurva’ volt a darabban, akkor a szülők a tanárt teszik hibássá, és érthető módon a tanárok ezt nemigen merik felvállalni.”

Jelenet a Victory című darabból
Jelenet a Victory című darabból
(Forrás: Bárka színház)

A Victory így korhatáros lett a Bárkában. A szervezők igyekeznek mindenkit még a darab előtt tájékoztatni a darab nyelvezetéről, és iskolai csoportoknak drámafoglalkozást is tartanak az előadások után. Ezenkívül egy rendhagyó programot is elindított a Bárka. Minden előadás után van ugyanis egy beszélgetés, amit Bérczes László, rendező és a Kritikus óra tagjai moderálnak. A beszélgetés célja, hogy mindenki elmondja, amit gondol. „Szeretnénk, ha senki nem vinné haza az esetleges ellenérzéseit, hanem még ott helyben kisülnének a feszültségek. A beszélgetésekben gyakran felmerül a káromkodás kérdése is. Aki kiakad, elmondhatja a kifogásait és esetleg egy beszélgetés közben változhat is a véleménye.” A közönségszervező úgy látja, a programot nagyon szeretik a nézők, és azok is kapnak valami pluszt belőle, akiknek pont a trágár beszéd miatt nem tetszett az előadás.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X