A szellemesség, humor azt jelzi, hogy az illető rutinszerűen szokta megvizsgálni a jelenségeket "a másik / a mindenféle más" oldalról is. Intelligenciát, vitaképességet, az ellenvélemény átgondolásának képességét jelenti. Ez olyasmi, hogy most NEM ÉN gondolkozom el a történeten, hanem "akárki más" .

Amíg tanár voltam, igyekeztem elterjeszteni a valószínűségekben való gondolkodás elméletét.

Történt valami (számomra rossz).

Véletlenül? Az is lehetséges... s akkor nyalom a sebeimet. De általában nem véletlenül történnek a dolgok.

Én vagyok a hibás? Más a hibás? A más ezt szándékosan okozta? Saját magam, ugyan nem tudatosan, de mégis egy "nem-akarásom" miatt okoztam?

AZ NEM LEHET, hogy a testvérem (férjem, gyerekem, barátom, ált. egy embertársam - miért mindenkiről eleve feltételezem, hogy csakis rosszat akarhat? Igen, feltételezem.

Mi különbözteti meg ezt a szemléletet a PARANOIÁTÓL? Az, hogy valószínűséget adok a "gyanakvásnak". Tudatában vagyok, hogy további bizonyító érvek nélkül ez csak kis (1-10%) valószínűségű, de akkor is végigvezetem a gondolatot.

Mert csak így találhatok rá az okra... arra, hogy az illetőnek más volt a "túlélési érdeke", mint az enyém ... s akkor lehet ez a saját akárkim (a lista, mint fent... ) is.

A középiskolás tanítványaim ezt mindig megértették.

A történéseknek nem mindig, de GYAKRAN van kiváltó okuk - s ezért minden lehetőséget végig kell gondolnunk. Úgy, mintha semmi közünk nem volna az egészhez.

A humor azt jelzi a külvilág számára, hogy az illető képes gondolkozni:-).