nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Sultanus Constantinus: @Roland2: Szerintem a magyarázat sokkal egyszerűbb: egy szép lányt/nőt sokkal többen megné...
    2019. 09. 15, 11:30  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Sultanus Constantinus: Pedig hát: www.abbreviations.com/serp.php?st=PC&p=99999
    2019. 09. 14, 15:25  Anti-PC shaming
  • aspen: "gondolnunk kell azokra is, és vannak ilyenek, akik viszonylag szolgaian követik a tanköny...
    2019. 09. 14, 12:18  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lehet más a politika?
Menekültek, orosz beavatkozás
és alkotmányozás az 1870-es években

1875 és 1879 között jelentősen átalakult Európa, és benne a Balkán képe: a kortársak felkelésekről, diplomáciai csatározásokról, háborúról és új országokról olvastak. A korabeli élclapok karikatúráit nézegetve pedig azt láthatjuk, hogy e komoly kérdés vicces ábrázolásain orosz kozákok, turbános törökök, kalapos angolok és szimbolikus nőalakok figurái mesélik el nem kevés kritikával e néhány év történéseit az utókor számára is követhetően.

Horváth Krisztián | 2016. január 22.
|  

Korábban már láthattuk, a korszak népszerű élclapja, a Borsszem Jankó hogyan ábrázolja karikatúráin a magyarság és a nemzetiségek (olykor határokon átívelő) viszonyait a 19. század második felében. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogyan jelennek meg a keleti kérdés szereplői a lap karikatúráin 1875–1879 között.

Menekültek

1875 nyarán felkelés tör ki Hercegovinában a török uralom ellen – a keleti kérdés ezek után néhány évig állandóan napirenden van az európai diplomáciában és hazai élclapokban is. Annak ellenére, hogy a hercegovinai felkelés már hónapok óta zajlik, az európai nagyhatalmak eleinte nemigen látszanak bármit is tenni az ügyben: a Borsszem Jankó erre az összeurópai tétlenségre reflektál 1875. december 5-i számában, ahol a „Diplomácziai narkózis” címet viselő karikatúrán a diplomáciát szimbolizáló Dr. Diplo Máté alakja éppen teljesen elaltatni igyekszik a nőalak képében ábrázolt Európát, kinek ablaka alatt egy turbános és görbe szablyával hadonászó török és egy fezt viselő, handzsáros hercegovinai figura öli épp egymást, miközben a háttérben egy kozákforma orosz és egy kalapos angol alakja figyeli érdeklődve az eseményeket.

Dr. Diplo Máté: „Hm!.. Még mindig nem aludt el teljesen. Erősebb adaggal köll elkábítanom!”
Dr. Diplo Máté: „Hm!.. Még mindig nem aludt el teljesen. Erősebb adaggal köll elkábítanom!”
(Forrás: Borszem Jankó)

A felkelés idővel Boszniára is átterjedt; a konfliktus elől azonban sokan inkább a szomszédos Monarchiába menekültek (1877 elejére a boszniai menekültek számát egyes becslések 200 ezerre tették). Sajátosan emlékezik meg a Borsszem Jankó 1876. április 2-i címlapja a boszniai menekültek kérdéséről: a két részből álló karikatúra egyik részén a hatóságok a szegény magyar lakosságtól veszik el adó címén szinte mindenét, míg a kép másik részén az így elrekvirált javakat a fezt viselő, keleties ruházatú menekülteknek adják. A képek aláírása szerint:

Hogy a szegény magyartól adó fejében elszedik az utolsó párnát is, leakasztják a füstölt husát: isten neki, ha megmentenék vele az országot. De hogy azzal, amit a szegény magyar néptől elszednek, az idemenekült s hazatérni nem akaró renyhe bosnyák csőcseléket kényelembe helyezzék s hizlalják – már ez furcsa magyar politika!

Menekültkérdés 1876-ban
Menekültkérdés 1876-ban
(Forrás: Borsszem Jankó)

Úgy látszik, a háborús helyzet elől menekült bosnyákok kérdése erős visszhangra lelt a magyar társadalomban – a Borsszem Jankó karikatúrájából legalábbis erre következtethetünk. A keleti kérdés azonban még messze volt attól, hogy megoldottnak lehessen tekinteni. 1876 tavaszán a Balkán keleti fele is lángba borul: a bolgár területeken az áprilisi felkelés megtorlásaként a törökök olyan kegyetlenkedéseket követnek el, ami már Európát is felrázza.

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

1876 júniusában Szerbia és Montenegró hadat üzennek Törökországnak: a karikaturisták szerint a két kisállam bátorsága mögött az orosz támogatás sejthető. Az esemény ugyanis a Borsszem Jankó 1876. július 16-i számában is címlapot kap: a karikatúrán Milán szerb és Nikita montenegrói fejedelem a kozáknak öltözött Alexander Gorcsakov (orosz diplomata és 1856–1882 közt az orosz külügy vezetője) zenéjére ropja táncát. A keleti kérdés karikatúrákon történő ábrázolása során az újság az oroszokat (és Gorcsakovot is) számos alkalommal ábrázolja szőrös (és közönséges rablóként viselkedő) kozákként.

Orosz ritmus 1876-ban
Orosz ritmus 1876-ban
(Forrás: Borsszem Jankó)

Mivel Szerbia gyors vereséget szenved 1876 második felében, Oroszország a közvetlen beavatkozás mellett dönt. Az orosz csapatok 1877–1878 fordulóján egészen Konstantinápolyig nyomulnak, s csupán a határozott nemzetközi nyomásnak köszönhető, hogy itt megállnak: előbb fegyverszünetet, majd 1878 tavaszán békét kötnek. A megkötött San Stefanó-i béke egyebek közt megteremti a közel 160 ezer km² területű Nagy-Bulgáriát, ám a Monarchia és Anglia a békeszerződés felülvizsgálatát követeli az oroszoktól. A nyílt konfliktus elkerülése érdekében 1878 júniusában sor kerül a berlini kongresszus összehívására: a Borsszem Jankó 1878. június 23-i karikatúrája Benjamin Disraeli brit miniszterelnököt ábrázolja, amint hatalmas ollójával elvágja a zsákmányát, a San Stafanó-i tojást boldogan cipelő kozák „gatyája korczát”, aki elejti a zsákmányt...

A szemérmetes kozák elejti San Stefanó-i zsákmányát
A szemérmetes kozák elejti San Stefanó-i zsákmányát
(Forrás: Borsszem Jankó)

A berlini kongresszus teljesen átírta a San Stefanó-i békét: egyebek közt felszámolta Nagy-Bulgáriát, de – ahogy az lehetőségként már korábban is felmerült – Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar megszállás alá került.

A sávozott területek kerültek San Stefanóban Bulgáriához – Berlinben már csak a narancssárgával jelölt területeket tarthatták meg
A sávozott területek kerültek San Stefanóban Bulgáriához – Berlinben már csak a narancssárgával jelölt területeket tarthatták meg
(Forrás: Wikimedia Commons / TodorBozhinov / CC BY-SA 3.0)

A Borsszem Jankó 1878. július 14-i címlapján különös élcben emlékezik meg az eseményről. A képen Európa beteg – és immár halottként ábrázolt – emberének (Törökország) a „kongresszus” feliratú koporsóban fekvő turbános figurája mellett ott látható a sírásó lapátját kezében tartó, kozákként ábrázolt Gorcsakov, ahogy Andrássy Gyula is. Mögöttük Disraeli és Bismarck próbálják meg a „Bosnia” feliratú ágyba fektetni az Ausztriát jelképező nőalakot, Európa új beteg emberét.

„A beteg ember meghalt, éljen a beteg ember!”
„A beteg ember meghalt, éljen a beteg ember!”
(Forrás: Borszem Jankó)

A bolgár csoda

Miközben a Monarchia Bosznia-Hercegovina okkupációjával és az ezt követő belpolitikai feszültségekkel bajlódott, Oroszország mindent elkövetett, hogy a berlini kongresszus által biztosított 9 hónapos megszállási idő alatt megszervezze a maradék Bulgária közigazgatását. A Borsszem Jankó persze a Bulgáriában zajló orosz alkotmányozásnak is szentel némi figyelmet 1879. április 6-i számában. A két részből álló karikatúra nem kevés malíciával megfogalmazott aláírása szerint:

Ha egy szőke haju, fehér arczu babának szerecsen asszony a mamája, az korán sincs akkora csoda, mint mikor a leláncolt szegény muszka apának alkotmányos fiacskája születik.

Mi a csoda?
Mi a csoda?
(Forrás: Borsszem Jankó)

A kép arra utal, hogy a közismerten kevéssé alkotmányos berendezkedésű Oroszország az általa megszállt és igazgatott Bulgária számára 1878–1879 folyamán egy szervezeti szabályzat nevű dokumentumot készít elő, melyet az 1879 tavaszára összehívott bolgár alkotmányozó gyűlés átdolgozva és alkotmány néven 1879 áprilisában el is fogad. Minden orosz bábáskodás ellenére azonban az 1879-es tirnovói bolgár alkotmány a Balkánon és Európában is igen haladónak minősült a maga korában.

A fenti néhány példa képi világán keresztül jól látható a keleti kérdés kibontakozása 1875–1879 között – a bolgár alkotmányosság kérdése viszont már más történet. A tirnovói alkotmány – bármilyen haladó és gránitszilárdságú is volt – további története során két módosítást is elszenvedett, az államrend védelmére való hivatkozással még felfüggesztésére is volt példa, mígnem 1947-ben végleg leváltotta a Bolgár Népköztársaság szovjet típusú alkotmánya.

Források

Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1867–1918. Vince Kiadó, Budapest, 2001

Tamás Ágnes: Nemzetiségek görbe tükörben. 19. századi nemzetiségi sztereotípiák Magyarországon. Kalligram, Pozsony, 2014

Borsszem Jankó

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X