nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mégsem szűnt meg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet

Legalábbis ezt lehet kiolvasni a jelekből, amelyeket viszont a Magyar Közlönyből lehet kiolvasni.

Kincse Szabolcs | 2016. június 15.
|  

Egyelőre nem szűnik meg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) – legalábbis a Magyar Közlöny június 13-ai számában megjelent és a megszűnő intézményeket hosszasan listázó kormányhatározat nem említi a megszüntetendő intézmények között. Annak ellenére sem, hogy Lázár János miniszter ezt előre jelezte januárban

Ahogy az intézet alapításával, úgy a megszűnésével kapcsolatban felröppent hírekről sem sikerült túl sok információhoz jutni. Az elmúlt időszak eredményei közé tartozik, hogy kiderült, kik lobbiztak az intézmény megalapításáért – ők hosszas hallgatás, tagadás után most kerültek elő, elmondásuk szerint azért, mert az intézet rosszul/nem/nem úgy működött. Ők Balázs Géza, Pomozi Péter és Pusztay János – részletesebben az erről szóló cikkben dolgoztuk fel az eredetileg néprajzos végzettségű Balázs és baráti köre ambícióit a nyelvművelésnek nevezett pszeudotudomány felemelését illetően.  

Márpedig többeket érdekelne – már most is – az a gyümölcs – a nyelvstratégiai intézet honlapjáról
Márpedig többeket érdekelne – már most is – az a gyümölcs – a nyelvstratégiai intézet honlapjáról

Az, hogy a Magyar Közlönyből most kimaradt a nyelvstratégiai intézet, az több dolgot is jelenthet. Tekintettel arra, hogy a közvélemény teljes kizárásával történik a lobbizás az éves szinten 120 millió forintos költségvetést behúzó intézet irányításáért, most nyugodtan engedjük meg magunknak a spekulációt: vegyük sorra, milyen végkifejletekre számíthatunk a közeljövőben. A fociőrület közepén esélylatolgatást rendezünk: kire tennénk tétjeinket?

Lecsusszant a listáról

Az egyik lehetséges olvasat szerint az intézetet egyszerűen kifelejtették a most bezárt intézetek listájáról, és egy következő körben szűnik majd meg. Ezt esetleg az támaszthatja alá, hogy Lázár János januári közleményében július elsejei megszűnést helyezett kilátásba, továbbá, hogy a felsorolt intézmények többsége lényegesen nagyobb költségvetésből gazdálkodik, mint az intézet.

Mégis, ennek a verziónak meglehetősen kicsi a valószínűsége. Több forrásunk is egybehangzóan állítja, hogy Orbán Viktor személyesen járt el az intézet alapítása érdekében. Ezt a tényt egyébként az intézményt alapító kormányhatározat is megerősíti, ami egyértelműen Orbán Viktor személyéhez köti az intézet alapítását. A miniszterelnökséghez közel álló forrásaink szerint Orbán számára presztízsveszteség lenne az intézet jogutód nélküli megszüntetése. 

Annak is kevés az esélye, hogy egy-két héten belül – újabb körben – zárna be intézeteket a kormány, külön kormányhatározat alapján. A fentiek miatt tehát arra juthatunk, hogy az intézet bezárásának van ugyan valószínűsége, de mi inkább arra fogadnánk, hogy mégsem zár be július elsején.

A nyelvművelők visszavágnak

Nem kizárt, hogy a Balázs Géza nevével fémjelzett, jellemzően nyelvművelői berkekben mozgó kör végül is megszerezheti az intézet vezetését. E változat szerint a  tudományban meglehetősen szokatlan módszerekkel kampányoló hármas (Balázs, Pomozi, Pusztay) egyike kerülne az igazgatói székbe. Ezt a vélekedést azok a pletykák is megerősítik, miszerint az intézet vezetését Bencze Lóránt csak korlátozott időre (egyesek szerint eredetileg csak egy évre) vállalta azzal, hogy ezt követően átadja a stafétát Balázs köreinek, ami természetesen nem történt meg. 

Ez a verzió meglehetősen érthető módon adná magát – azonban mielőtt nagyobb összeget tennénk rá, meg kell jegyeznünk, hogy Balázs Géza pozíciói több szempontból is meglehetősen rosszak a miniszterelnökségnél. Az egyik rossz pont, hogy Balázs igen jó kapcsolatokat ápolt a szocialista kormányzattal is – hogy mást ne mondjunk, Balázs a Manyszit is a szocialista kormányzat segítségével és idején alapította, sőt többször részt vett kormányzati pénzek odaítélésében is.

A fenti kilengésnél azonban van sokkal időszerűbb probléma is Balázzsal: többen ugyanis az eredetileg néprajzi doktorátussal rendelkező nyelvápolót teszik felelőssé azért, hogy Schmitt Pál nyelvi kereszteshadjárata finoman szólva sem volt sikeresnek nevezhető. Balázs Géza ugyanis Schmitt Pál nyelvi (nyelvstratégiai?) tanácsadójaként működött közre az álamfőnél. A nyelvi ügyekben történő államelnöki megnyilvánulások ugyanakkor meglehetősen széles körben okoztak vidám pillanatokat és indítottak mémcunamikat – ez pedig bizonyára nem jó ajánlólevél a kormányfőhöz közel álló köröknél. Még akkor sem, ha Schmitt nyelvi ügyekben történő pallérozása valószínűleg meglehetősen nagy kihívás lett volna egy komplett munkacsoport számára is.

Ami még elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldásként nem is a fenti trojka, hanem azok egy trójai falova foglalja el a pozíciót. Itt több ember is számba jöhet. Ez az ember kikerülhet mondjuk a Balázs Géza által irányított Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) vagy a szintén Balázshoz köthető Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagjai közül – ilyenek lehetnek például  Aczél Petra, Bódi Zoltán, Minya Károly, Pál Dániel Levente – ez utóbbi például a Magyar Idők rendszeres szerzője –, Rácz János, H. Varga Gyula, Zimányi Árpád és még sokan mások.

Ez esetben az igazgató jó eséllyel fajsúlytalan, a valódi (szellemi) vezető Balázs Géza lesz. Ez utóbbi verziónak persze igen csekély a valószínűsége, de nem zárhatjuk ki teljesen. Persze a felsorolt nevek csak puszta találgatások, Minya Károly, Rácz János vagy H. Varga Gyula például eleve vidékiek, nem biztos, hogy pont őket neveznék ki egy budapesti székhelyű intézmény élére.

Ráadásul minél fajsúlytalanabb emberek (nem kizárólag szakmai értelemben) kerülnének szóba, annál nagyobb volna az intézet marginalizálódásával, ellehetetlenülésével kapcsolatos kockázat is. Igaz, például Aczél Petra kevésbé szatellitfigura, a Corvinuson intézetigazgató, Balázs Gézával közös vállalkozása is van.

Mindenesetre ha nem Balázs Gézának hívják a Manysi vezetőjét, máris kevésbé érdekes a Schmitt Pállal való kapcsolat is. Mégis, csak akkor fogadjunk erre a verzióra, ha szeretünk nagyobb összeget nyerni egy kisebb összeg kockáztatásával.

A sci-fi belépő

Van egy negyedik lehetőség is, ami tudományos szempontból alapvetően skandullum, azonban érdemes megemlíteni, hiszen több forrásunk szerint is volt köze az intézet alapításához, sőt kormányzati szinten is meglehetősen jól álló személyhez köthető ez az elképzelés. Czakó Gábor íróról van szó, akinek több könyve is szól a magyar nyelvről, elsősorban a „gyöknyelvészettel”, a „magyar észjárással”, a „nyelvrégészettel” és a „szabir–magyar azonosítással” kapcsolatosan. 

A gyöknyelvészetről és annak tudományos tarthatatlanságáról már a nyest is beszámolt, ugyanakkor Czakó meglehetősen sikeresen kampányol romantikus elképzeléseivel. Az Eredeti magyar nyelvtan című könyvéről Balázs Géza is lényegében elismerően szólt

Czakó munkásságának taglalása meghaladja cikkünk kereteit, elég legyen annyi, hogy elképzelései a legkevésbé sem tudományosak – ha tehát a cél az intézet valamilyen szintű tudományos megalapozása, minden bizonnyal nem rá tennénk tétjeinket.

A legvalószínűbb befutó

Ami sokkal valószínűbb, hogy az intézet vezetését továbbra is az eddigi vezető, Bencze Lóránt látja majd el, vagy esetleg az intézet mellé szegődött szakértői bizottság a szakma által talán jobban elfogadott egyik vagy másik tagjának kinevezésével oldják meg a helyzetet. 

A tanácsadói testületben több konzervatív, keresztény szellemiségű tudós is részt vesz újabban. Egyáltalán nem kizárt, hogy Pomozi Péter emlékezetes kirohanását is ez a tény váltotta ki a Magyar Idők hasábjain – hiszen a tanácsadók között több, a kormányzat és a tudományos körök számára is – több-kevesebb kompromisszummal – elfogadható ember is megjelent. Ez pedig az ő pozícióikat gyengítette meglehetősen.

A tanácsadói bizottság tagjai között több olyan személy is található, akik kiváló nyelvészek, megbízható tudományos munkássággal, jó idézettséggel – bár egyesek szociolingvisztikai megállapításaival lehetnek bizonyos fenntartásaink. 

A nyest tippje tehát ez utóbbi verzió lenne: vagy marad a jelenlegi igazgató státusza, vagy a tanácsadó bizottság tagjai közül kerülhet ki a következő vezető. Mindenesetre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet története április elsejei megalapításától kezdve a meglepő fejleményekről szól – el kell hát ismernünk, hogy az ügyben minden elképzelhető, sőt annál egy kicsit talán több is.

Mindenesetre tegyük meg tétjeinket – jó estét, jó szurkolást!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
23 Untermensch4 2016. június 19. 18:12

@Sultanus Constantinus: a "befolyásos/vagyonos vállalkozó" és az "oligarcha" jelentése nem teljesen ugyanaz. Az más dolog hogy sok ember sok szónak nincs tisztában a jelentésével de ezen szavak egy része csak az érintettektől idegen, egyébként magyar. A reklámok érthetetlenségének meg külön örülök, kevesebb agymosás ("ionok vannak benne") :)

22 Untermensch4 2016. június 19. 18:03

@jan: Hát én használok archaikus igealakokat... :)

21 Túlképzett Tanyasi Troll 2016. június 19. 17:19

@Sultanus Constantinus: Mélységesen egyetértek! Vesszenek az oligarchák és az (un)ortodoxok (a zsidók, a görögkeletiek – meg az ellentettjeik is), sőt ha már itt tartunk, akkor utólag az Osztrák-Magyar Monarchiát is nevezzük át, mert abban is ugyanaz a csúnya ógörög morfém... akarom mondani szóelem van a végén. Vesszenek a görög-latin műveltségszavak, ezentúl mindenki beszéljen finnugorul!

20 hhgygy 2016. június 19. 15:10

@Sultanus Constantinus: Én biztos óriási tévedésben vagyok és idegen szavakkal károsítom a nyelvet, például, amikor kimondom azt a szót, hogy Magyar Nyelvstratégiai Intézet. LoL.

19 Sultanus Constantinus 2016. június 19. 12:18

@hhgygy: Óriási tévedésben vagy. Pontosan az a kevésbé művelt, aki azt hiszi, hogy attól lesz művelt, hogy minél több érthetetlen, idegen szót használ, amikor esetleg magam sem tudja, hogy mit jelentenek. És továbbra is tartom a véleményemet, miszerint igenis KÁROS az idegen szavak használata abban az esetben, amikor ez korlátozza a megértést és van rá sokkal többek által ismert magyar szó is.

Nem a szerverhosztingról és a hasonlókról beszélek, mert nyilván, akit az ilyen szolgáltatások érdekelnek, az tudja is, hogy miről van szó. Hanem pl. az oligarcházásról vagy az unortodoxozásról, mai politikai divatkifejezések, de állítom, hogy sokan fogalmuk sincs, hogy miről beszélnek, amikor ezeket hajtogatják. Mert ugye nem lenne egyszerűbb azt mondani, hogy "befolyásos/vagyonos vállalkozó" vagy "újító/rendhagyó", mert ezek magyarul vannak és talán mindenki értené is őket...

18 Túlképzett Tanyasi Troll 2016. június 19. 11:07

@hhgygy: Hogyisne! Hogy ilyen randa labanc meg ángílus szavakkal traktálj... akarom mondani tömjük a magyar fiatalság fejét? Hát nem mennek így is épp elegen labancföldre? (Gyere haza fiatal, heló!)

Kormányrendeletben kell kiadni, hogy mától az a szerverhoszting bizony kiszolgálóelhelyezés, esetleg –trollosabban – pincérelhelyezés, és punktum; aztán izzadhat a T-Rendszer meg a tsai, hogy a co-locationnel, a Software Defined Networkinggel meg a Network Function Virtualiziationnel mit csinálnak. Esetleg a rendeletben kötelező szakirodalomként nevesíthetnénk a TINTA Kiadó Magyarító szótárát a magyar megfelelők megtalálásához. (Ezzel amúgy mellékesen a magyar nyelvstratégiai könyvkiadásnak is újabb lendületet adhatnánk!)

17 hhgygy 2016. június 19. 09:29

@Sultanus Constantinus: Nem! A nyelvstratégia része lehetne az idegen szavak jelentésének megtanítása a kevésbé művelt emberfőknek és nem a nyelv féltése örvén bevezetett értelmetlen tiltása. (Hiába tiltod a szerverhoszting szolgáltatás reklámozását, ha egyszer arra van kereslet)

16 Sultanus Constantinus 2016. június 18. 22:04

A nyelvstratégia része lehetne például az idegen szavak használatának korlátozása a közérdekű tájékoztatásban, reklámokban stb., ami lehetővé tenné, hogy a lehető legszélesebb közönséghez jusson el a mondanivaló lényege. Pl. amit lehet magyarul mondani, arra ne használjanak felvágásból angol szót, amit esetleg az idősebb generáció nem ért.

Egy másik hasznos dolog lehetne a mai riportereket és bemondókat megtanítani normálisan magyarul beszélni, megfelelő hanglejtéssel és hangsúlyozással, ahogy 20-30 évvel ezelőtt még tudtak. Most meg sokszor mintha beszédszintetizátorokat hallanék, azok a kezdetleges számítógépes programok jutnak róluk eszembe, aminek megadtak egy szöveget és gépi hangon felolvasta.

Na az ilyesmire lenne jó a Nyelvstratégiai Intézet!

15 El Vaquero 2016. június 18. 17:21

@jan: részben igazad van, a helyesírás nem a nyelv, de azért gáznak tartom, hogy egy ilyen rossz író művel nyelvet. Egyébként biztosan van valami fogyatéka a fazonnak, mert a kézírásából nem csak a rengeteg és durva helyesírási hiba (és a túl magas hibaarány) a zavaró, hanem ilyen alsó tagozatos zsinórírással ír. Jó, de tegyük félre az írást. A nyelvművelők csak szeretnék művelni a nyelvet, ehelyett csak a szóhasználatba, nyelvtanba és a helyesírásba tudnak belekötni, csak a hagyományos írásbeli vagy ezzel összefüggő területeken, és ez a nyelvnek csak elég szűk része. Már általában innen látszik, hogy inkompetensek a témában. Mindezek ellenére megvan a hasznuk a nyelvművelőknek, lehet a magam fajta, meg El Cabezudo antinyelvművelő, lehet őket szivatni (modern igealakok, kötőszóval és háttal mondatkezdés). Még jó, hogy nem csak magyar nyelven lehet őket húzni, pl. az angol-amerikai nyelvművelők is hasonszőrű lények.

14 jan 2016. június 18. 11:09

@El Vaquero: hát a nyelvművelés szerintem a nyelvhasználattal foglalkozik elsősorban, és nem a helyesírással. Tehát attól, hogy valaki rossz helyesíró, még lehet lelkes nyelvművelő (archaikus igealakokat használ, háttal nem kezd mondatot stb.)

13 El Vaquero 2016. június 17. 17:25

@Cseresnyési László: egyre hülyébbek is szereznek sajnos tudományos fokozatot. Ha nincs valakinek az adott szakterületről PhD-ja vagy diplomája, az még semmit nem jelent. Annál inkább jelent valamit viszont, ha nincs publikációja vagy nem tett hozzá semmit a tudományághoz vagy annak oktatásához.

 

@jan: Meszásmit valószínűleg tényleg vagy diszgráfiás vagy diszlexiás, amiről nem tehet, viszont nem kellett volna nyelvművelő nézeteket kifejtenie, meg a saját írásait publikálnia. Én sem vagyok sportember, meg alacsony vagyok, ezért sem megyek el az NBA-ba kosarazni olyan két méter fölötti négerek közé, akik a pálya másik végéből dobálgatják a kosarakat. Pedig biztos jó lehet, jól fizet, de nem vagyok rá alkalmas. Az embernek ismernie kell a saját korlátait, reálisan felmérni azokat.

12 Cseresnyési László 2016. június 17. 01:16

@Fejes László (nyest.hu): Laci, egyre inkább világossá teszitek számomra, hogy ma már csak kolosszális elmék tudnak Magyarországon tudományos fokozatot szerezni. Ezért szinte sajnálom is, hogy én meg oly könnyűn visszaadtam az enyémet az Akadémiának (pontosabban alázatosan folyamodtam, hogy vegyék már vissza). A cikk egyébként kiváló, de félek, hogy a Balázs és Pomozi professzor urak közönségét semmi nem zökkenti ki a hitükből. Mert erős vár az.

11 Untermensch4 2016. június 17. 00:55

@jan: "Schmittet pont a rossz helyesírása miatt piszkálni igazán nem szép dolog, különösen a Nyesttől"

Ha "nyelvvédő" attitűdje van akkor de igen. A köztársasági elnök funkciói között hangsúlyos hogy "megtestesíti a nemzet egységét". Ha "rossz/ügyetlen" nyelvőrént próbál egységet megtestesíteni, az kudarc. Ha újságírói kérdésre nem tud védhető magyarázatkezdetet előadni a témáról (ezt pont láttam a tévében, megdöbbentett hogy nem azt mondta: "Ön szerint ugyanabból az adatsorból annyira eltérő következtetéseket kellene levonni ugyanabban a témában..?" vagy vmi hasonlót.) akkor halvány diplomáciai funkciójában is kudarc pedig állítólag sportdiplomata volt. De lehet hogy a sportja az ejtőernyőzés. Az viszont nem alkalmas a nemzet egységének megteremtésére (legfeljebb indirekt módon, viszonylag egységesen kinevetik, irigylik, utálják) mert mindenki nem lehet ejtőernyős.

10 Untermensch4 2016. június 17. 00:47

@Fejes László (nyest.hu): Akkor az "eredetileg néprajzos végzettségű" egy utalás arra hogy az illető nem abban a fázisban van hogy "még nem mászta meg a hegyet" hanem "már megpróbálta és nem sikerült".

9 Fejes László (nyest.hu) 2016. június 16. 20:21

@Cseresnyési László: Alapvetően mindez igaz, de ismereteim szerint BG nem véletlenül nem rendelkezik nyelvészetből tudományos fokozattal, hanem azért, mert nem tudta megszerezni. Ezért tért át a néprajzra, ahol sikerült fokozatot szereznie, bár ismereteim szerint néprajztudósként sem tartják számon.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X