-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Népszabadság dolgozói egyesülete a médiatörvény és a médiaalkotmány írott sajtót hátrányosan érintő rendelkezései miatt. Közben Bécsben is élénk vitával kísért pódiumbeszélgetést tartottak.
A napilap szerdai száma ismerteti, hogy az új médiaszabályozást 16 ponton támadó beadványt Vörös T. Károly főszerkesztő és Kelen Károly, a Népszabadság dolgozói egyesületének elnöke vitte be az Alkotmánybíróságra kedden.
A Népszabadság már december 2-án kilátásba helyezte, hogy ha a sajtószabadságot súlyosan fenyegető rendelkezések változatlanul hagyásával fogadja el az Országgyűlés a médiatörvényt, úgy az Alkotmánybíróságnál fogja kérni az alkotmányos alapjogokat legkirívóbban korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését.
A lap beadványa egyebek között a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására.
A lap ismerteti, hogy az indítványban az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában tér ki a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez a lap szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, mert jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást.
A médiatörvény kihirdetése és hatálybalépése között kirívóan rövid idő, egyetlen nap telt el, így a törvény hatályba léptető rendelkezése ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, nem biztosít elegendő felkészülési időt – írja a napilap, amely egy teljes oldalon közli a beadvány részleteit.
Élénk vita tárgya volt a médiatörvény egy bécsi rendezvényen
Élénk vitával kísért pódiumbeszélgetést tartottak kedden este a magyar médiatörvényről Bécsben.
Az Osztrák Újságíró Klub (ÖJC) rendezvényén Szalay-Bobrovnitzky Vince magyar nagykövet és Ernst Gelegs, az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) budapesti tudósítója cserélt eszmét a médiatörvényről mintegy negyven fős, zömében ausztriai magyarokból, kisebb részben osztrák újságírókból álló hallgatóság előtt. Az újságíró-szakmai, információs rendezvényként meghirdetett beszélgetésbe a hallgatóság is élénken bekapcsolódott.
Az ORF tudósítója annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány a választásokon megszerzett kétharmados többségével „másokra tekintet nélkül és érzéketlenül" jár el, és erőteljesen beavatkozik a demokratikus intézményrendszerbe. Ennek alátámasztására többek között a médiahatóság felállítását, a választójog nagy pártoknak kedvező módosítását, a költségvetési tanács feloszlatását említette. Mindezeket az intézkedéseket társadalmi, parlamenti vita nélkül fogadták el – mondta.
A nagykövet visszautasította Gelegs kijelentéseit. Magyarország demokratikus, nyitott ország, a médiában „szabadon lehet írni, tudósítani bármiről" – mondta. Kijelentette, hogy a Gelegs általi bírálatot, miszerint a törvény tág értelmezésre lehetőséget adó „gumiparagrafusai" öncenzúrához vezetnek, „gumi-kijelentésnek" találja. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a médiatörvény elfogadása a megfelelő időpontban történt, a várható bírálatok miatt az európai uniós elnökség utáni időszakra halasztani „nem lett volna őszinte" dolog, miután a szabályozási szándék megvolt.
Gelegs úgy vélekedett, hogy Magyarországon „természetesen nincs cenzúra", de a törvény „öncenzúrához vezet". A közszolgálati médiában – mondta – csupán „négy-öt perces rövid bejátszásokban" foglalkoztak azzal, hogy Tarr Béla filmrendező kritikusok által nagyra tartott új filmjét bemutatják a berlini filmszemlén. Gelegs utalt arra, hogy a rendező a médiatörvény ellen tiltakozó művészek közé tartozik.
A jelenlévő ausztriai magyarok közül számosan vitába szálltak az ORF munkatársával a médiatörvényről és az elmúlt évek magyarországi eseményeinek megítéléséről, de a parázs vita során az osztrák közszolgálati médiáról és médiaszabályozásról is szó esett. A vitát vezető Fred Turnher, az ÖJC elnöke a – helyenként érzelmektől fűtött – vita során többször felkérte a hallgatóságot, hogy a vitaest szabályait betartva „ne politikai állásfoglalásokat", hanem kérdéseket fogalmazzanak meg.
Egy hozzászóló az ORF vezetőinek kinevezési gyakorlatát, „a média és a hatalom összefonódását" bírálta, az osztrák kormánypártokat nyomásgyakorlással vádolva.
A felszólaló osztrák újságírók véleménye megoszlott a magyar médiatörvényről. Egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy egy budapesti megmozduláson a törvény, és nem a kormány ellen tüntettek. Egy másik annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény nem sérti a véleményszabadságot.
Az ÖJC és más ausztriai újságíró-szervezetek – köztük a Riporterek Határok Nélkül helyi szervezete – januárban közleményben tiltakoztak a magyar médiatörvény ellen, s társadalmi szervezetekkel közösen tüntetést tartottak a bécsi magyar nagykövetség épülete előtt.