nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyar–kínai vagy kínai–magyar?

Mi dönti el, hogy a két nép vagy nyelv közötti különböző események, viszonyok jelölésekor melyik népnév kerüljön előre? Meghatározhatja-e ezt az udvariasság, a betűrend, a hatalmi viszonyok, az esemény helyszíne vagy valami más? Nos, esete válogatja.

nyest.hu | 2011. augusztus 8.
|  

Ágnes a következő kérdést küldte nekünk:

Kedves Nyest!

Meg tudná válaszolni nekem, hogy mi alapján (udvariasság, betűrend? nagyság? - szellemi vagy területi :-)))  lehet eldönteni ilyen a következő kapcsolatok írását? magyar-kínai, kínai-magyar, amerikai-magyar, amerikai-kínai stb., stb.

Ha szótárról van szó, egyértelmű, de mi van, ha mondjuk kereskedelmi, politikai stb. kapcsolatról.

Ha magyar vagyok, akkor kínai-magyar, mert udvarias vagyok? És ha kínai-amerikai kapcsolatról van szó? Mi a döntő szempont?

Kerestem, de nem bukkantam nyomára.

Ui: Ja, hosszú kötőjel illene közéjük, de e-mailben nálam nem működik.

AltGr

Sokan hiszik, hogy az AltGr az Alt Grey 'szürke Alt' rövidítése, valójában az Alt(ernate) Graph(ic) (kb. 'grafikus választó') rövidítése. Eredetileg olyan karakterek gépelésére szolgált, melyek segítségével kereteket lehetett rajzolni a karakteres képernyőkön.

Először is hadd áruljuk el olvasónknak, hogy a nagykötőjel, ill. gondolatjel gépelése könnyen megoldható. Ha Windowst használ, akkor csak az AltGr billentyű lenyomása mellett gépelje be a numerikus kiegészítő billenytűzeten a 0150 számsort. Ha linuxot használ, még egyszerűbb dolga lesz, mert a jelet könnyen telepítheti a billentyűzetére, és bármelyik alkalmazásból elérheti.

Éljen az ent–hobbit barátság! Vagy a hobbit–ent?
Éljen az ent–hobbit barátság! Vagy a hobbit–ent?
(Forrás: Wikimedia commons / TTThom / CC BY-SA 3.0)

Bár kérdezőnk nem mondja ki, rövid tanakodás után arra jutottunk, hogy a kérdés bizonyára a szavak sorrendjére vonatkozik. Amint azt olvasónk is említi, a szótárak esetében a sorrend kötött: a piréz–bergengóc szótárban a piréz szavak bergengóc megfelelőit kereshetjük ki, míg a bergengóc–piréz szótár a bergengóc szavak piréz megfelelőit tartalmazza. Hasonló szokás érvényesül a sportmérkőzések esetében: itt mindig a hazai csapat neve kerül előre, tehát a piréz–bergengóc válogatott mérkőzésről tudjuk, hogy Piréziában (de legalábbis nem Bergengóciában) játszották. (Ha a mérkőzést egy harmadik államban játszák, akkor más szabályok is meghatározhatják a sorrendet.) Természetesen ez a sorrend nem csupán nemzetközi mérkőzésk esetén érvényesül: mindig annak a csapatnak a neve van elöl, amelyik otthon játszik.

Kevésbé ismert, de szintén általánosan követett szabály, hogy a nemzetközi baráti társaságoknál az a népnév kerül előre, amely nemzetiségűek a tagjai, és az a második, amelyik népért rajonganak. A Piréz–Bergengóc Baráti Társaságot tehát bergengócbarát pirézek alkotják, míg a Bergengóc–Piréz Baráti Társaságot olyan bergengócok, akik odavannak a pirézekért.

A hasonló szerkezetekben számíthat a sorrend akkor, ha valamilyen irányról van szó. A Hogwarts–Roxfort expresszről tudjuk, hogy Hogwartsból indul Roxfortba, míg a Roxfort–Hogwarts expressz az ellenkező irányba közlekedik.

Más esetekben rögtönözhetünk is. Feltehetően Piréz–bergengóc összehasonlító nyelvtan címet adjuk művünknek, ha elsősorban a piréz szerkezetek bergengóc megfelelőivel szeretnénk foglalkozni: a cím azonban nem feltétlenül sugallja ezt, előfordulhat, hogy mindkét irányból vizsgáljuk a megfelelőket.

Ahogy levélírónk jelzi, elképzelhető, hogy a sorrendet éppen az udvariasság, a betűrend vagy éppen a szóban forgó nemzetek nagysága, politikai súlya határozza meg, erre azonban nincsen általános szabály. Ha a piréz–francia háborúról olvasunk, az nem jelenti sem azt, hogy a pirézek támadtak először, sem azt, hogy végül ők nyertek (vagy veszítettek). A piréz–francia kormányfői megbeszélésekről hallva sem gondolhatjuk, hogy e megbeszélések Piréziában folytak (de nem is zárhatjuk ki). Ezekre az esetekre nincs szokás, nincs szabály.

.

.

.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 LAttilaD 2011. augusztus 11. 22:58

Én eretnek számítok, ugye? Jelenleg Win-] kombinációval nyomom a – jelet, régebben pedig Ctrl-G-vel.

9 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 9. 07:12

@Ghanima:

Marx-Engels, nem fordítva Engels-Marx. ;)

8 Ghanima 2011. augusztus 9. 01:14

Kicsit tán idevág, hogy vajon miért írjuk mi idehaza (főleg?) a könnyűzenei szerzők nevének megadásánál elsőnek a zeneszerző nevét és utána a szövegíróét: Szörényi–Bródy, miközben az angolszászok épp fordítva teszik: Lennon–McCartney.

7 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 8. 12:05

@SyP: @IdegenNyelvŐr: Való igaz, javítottam.

6 El Mexicano 2011. augusztus 8. 10:09

@IdegenNyelvŐr: Igazad van, ez nekem is feltűnt.

5 IdegenNyelvŐr 2011. augusztus 8. 10:08

Szerintem a numerikus billentyűzettel bevitt karakterek mellé a 'sima' Alt-ot kell nyomni, nem az AltGr-t, tehát az Alt + 0150, nem az AltGr + 0150 eredményezi a nagykötőjelet, hiszen ez a beviteli módszer működik pl. angol billentyűzetkiosztással is, ahol az AltGr lenyomása eleve egyenértékű az Altéval.

4 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 8. 10:05

Google.com:

中匈: kb. 2.600.000 találat

匈中: kb. 2.550.000 találat

Figyelmen kívül hagyva, hogy lehet más jelentése is az írásjelpárnak, különösen a másodiknak.

Tetszés szerint lehet még reprodukálni kínai keresögépeken is, pl. soso.com, baidu.com, stb.

3 SyP 2011. augusztus 8. 10:04

Mentéséhez, nem tudom hol jár az eszem, szóval beírásához.

2 SyP 2011. augusztus 8. 10:04

A nagykötőjel mentéséhez épphogy nem az AltGR billentyűt kell használni, hanem a sima Alt-ot!

1 doncsecz 2011. augusztus 8. 08:42

Szerintem az ilyen oly mindegy. A népek különbözőképp írják: mi az írjuk magyar-török háborúk, a törökök meg török-magyar háborúk. Mindenki a saját nemzetét tartja előbbre.

Információ
X