nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lehet-e hivatalos nyelv az orosz Európában?

Az orosz nyelv hivatalos államnyelvvé emeléséről szavaznak február 18-án Lettországban, miután a rigai alkotmánybíróság január 20-i döntésében engedélyezte népszavazás kiírását az ezt célzó alkotmánymódosításról.

MTI | 2012. február 1.
|  

Elemzők szerint a népszavazás sikere valószínűtlen. A jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkező balti volt szovjetköztársaságban tavaly ősszel indult kampány a népszavazás kiírására, amely során 183 ezer aláírás gyűlt össze a kezdeményezés támogatására. A lett törvények szerint népszavazás kiírásához legalább a legutóbbi parlamenti választásokon szavazásra jogosultak tíz százalékának, jelenleg 154 ezer választópolgárnak az aláírása szükséges.

A népszavazási kezdeményezés rögös utat járt be, mígnem zöld utat kapott. Először hat független képviselő nyújtott be kérelmet a választási bizottsághoz a kérdés egyértelműbbé tételére vonatkozóan, mivel az eredeti szövegben nem szerepelt az alkotmánymódosítás tartalma, azaz az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítása.

Ezt követően harminc törvényhozó – többségükben a nacionalista Nemzeti Szövetség képviselői – a referendum megakadályozását, illetve a népszavazási törvény felülvizsgálatát kérelmezték az alkotmánybíróságtól. A referendum kezdeményezői válaszul utcai megmozdulásokat helyeztek kilátásba tervük meghiúsulásának esetére, a bíróság azonban nem gördített akadályt a népszavazás elé. Andris Bērziņš [andrisz bérzinys] államelnök szerint az alkotmánybíróság korrekt és történelmi jelentőségű döntést hozott, ugyanakkor egy további nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy a népszavazás „a nemzet egyetlen fontos problémáját sem fogja megoldani”. Az államfő múlt hónapban már a parlament elé terjesztett egy, az orosz második államnyelvvé nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot, a törvényhozás azonban leszavazta azt. Valdis Domborovskis [valdisz dombrovszkisz] miniszterelnök a kezdeményezés elutasítására szólította fel a választókat. Hasonlóan tett a nacionalista Nemzeti Szövetség párt is, amely tagja a kormánykoalíciónak.

A lett választóknak február 18-án arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a Lett Köztársaság alkotmányának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely biztosítaná az orosz nyelv számára a második hivatalos nyelv státusát. Az államnyelv megváltoztatása a lett alkotmány öt paragrafusának módosításával lehetséges. A negyedik paragrafus, amely a hivatalos nyelvről rendelkezik, csak referendummal írható át. A népszavazás sikeréhez legalább a választásra jogosultak felének, azaz 772 ezer polgárnak kell igennel szavaznia.

Népszámlálási adatok alapján a volt szovjetköztársaság kétmilliós lakosságának közel 27 százaléka orosz, a nyelvet ugyanakkor a népesség 44 százaléka beszéli – mutat rá a moszkvai RIA Novosztyi hírügynökség. A rigai oktatási minisztérium adatai szerint az ország diákjainak közel egyharmada orosz nyelvű iskolába jár.

A nyelvhasználat a Szovjetuniótól való függetlenség 1991-es kikiáltása óta kényes ügynek számít Lettországban. A szovjet vezetés által szorgalmazott betelepítések révén az oroszok lett lakosságon belüli részaránya a II. világháború és 1990 között négy és félszeresére nőtt. Az elmúlt két évtizedben ezzel szemben az orosz kisebbség panaszkodott hátrányos megkülönböztetésre. A nyelvhasználat ügye azután került ismét középpontba, hogy az orosz kisebbség érdekeit képviselő Harmónia Központ párt a parlamenti helyek 31 százalékát szerezte meg a szeptemberi választásokon – a koalíciós kormányból ugyanakkor kiszorult.

Politikai elemzők szerint a népszavazás sikerének kicsi az esélye. A kezdeményezés ellenzői úgy vélik, hogy a népszavazás a lett nemzeti összetartás próbája lesz az ország destabilizálására irányuló kísérletek fényében, míg annak egyes támogatói – köztük Nils Ušakovs [nilsz usakovsz] orosz származású rigai polgármester – amellett érvelnek, hogy a referendum valójában nem a nyelvi kérdésről, hanem a kormány gazdasági és társadalombiztosítási politikájáról szól.

A kezdeményezés sikere esetén az orosz nemcsak Lettország, hanem egyúttal az Európai Unió hivatalos nyelvévé is válna.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Nyenyi 2012. február 6. 21:37

Azon lehet elmélkedni, hogy jogos volt -e hogy pont az Uralt (a hegységet és a folyót), a Kaukázus gerincét és a Boszporuszt határozták meg Európa keleti határaként, de most már mindegy, évszázadok óta ez a hivatalos határ. Azon kívül meg hogy kulturálisan ki hogy érti, az már nem ilyen egzakt, önkényesen tologatható ide-oda ezért jobb ugyanúgy érteni a határait, mint a földrésznek.

Ez az egész félreértelmezés odavezetett, hogy a kilencvenes években elkezdték nekünk - Európa közepén! - magyarázni, hogy csatlakoznunk kell Európához. Sokan el is hitték.

A tradicionális Európának az EU meg teljesen az ellentéte, mostanára kulturális értelemben inkább igaz, hogy ami nem EU, az Európa.

10 arafuraferi 2012. február 4. 17:28

@arafuraferi: "(Eurázsia és a Szuezi-szorossal elválasztott Afrika, illetve Észak-Amerika és a Panama-szorossal elválasztott Dél-Amerika)" + Antarktisz, Ausztrália

9 arafuraferi 2012. február 4. 17:21

@siposdr: "orosz értelmiségi kör is gyakran úgy nyilatkozik"

Igen én is ezt a pletykát hallottam. Ha Oroszország nem akar Európa lenni, akkor ne legyen az. Ha pedig Oroszország Európa, akkor hadd legyen Vlagyivosztok is Európa.:-)

8 arafuraferi 2012. február 4. 17:16

@Roland2: "Balkán és Kelet-Európa eltérő kultúrális és történelmi fejlődésen mentek keresztül a Nyugat-hoz képest" Az Európaiak meg azt mondják, hogy ez nem akkora különbség, mint Ázsia és Európa esetében. Amúgy nyilván a Kelet-európai-síkság kultúrája nem különbözik nagyon a nyugat-szibériai kultúrától, dehát ez már legyen annak a baja, aki összevissza definiál.:-)

7 arafuraferi 2012. február 4. 17:09

@Fejes László (nyest.hu): Hát igen, sose jó, ha először kitalálunk egy kategóriát, és utána definiáljuk.:-)

Ha egy hegylánc és egy folyó lehet kontinenshatároló, akkor jóval több kontinensnek kellene lennie (főleg úgy, hogy az Urál hegységnél és folyónál jóval markánsabb hegységek és folyók is vannak).

Ha szigorúan földrajzi értelemben nézzük (tengerek határolják), és elfogadjuk azt, hogy egy kontinensnek bizonyos méret alatt nem nevezünk valamit, akkor négy földrész van, két hatalmas Afroeurázsia és Amerika) és két kisebb (Ausztrália, Antarktisz). A Szuezi-csatorna és a Panama-csatorna mesterséges, így nem valódi kontinenshatároló víztömeg.

Ha megengedőbbek vagyunk és azt mondjuk, hogy ha két földterület csak nagyon keskeny földszorossal kapcsolódik, akkor már tekinthető külön földrésznek, akkor hat földrész van. (Eurázsia és a Szuezi-szorossal elválasztott Afrika, illetve Észak-Amerika és a Panama-szorossal elválasztott Dél-Amerika).

A helyzetet bonyolítja, hogy a geológiát is belekeverik, azaz, a kőzetlemezeket csakhogy ez megint következetlen, hiszen akkor India szintén külön földrész, akárcsak Arábia. Arról nem is beszélve, hogy akkor csak egy óceán lenne, ha szigorúak vagyunk, hiszen csak a Csendes-óceán fekszik külön kőzetlemezen, az Indiai és Atlanti az a kontinenslemezek része.

A lényeg, hogy Európa mindenhogyan kilóg a kontinensek sorából. Geológiailag sem tekinthető annak, hiszen egy kőzetlemezen fekszik Eurázsiával, és földrajzilag meg pláne nem. A lehető legrosszabb kategorizálás pedig az a fajta hatföldrészes, ahol Amerika egybe van, Európa meg külön. Mert itt Európa földrészi volta mellett még egy következetlenség van. Ugyanis ha Amerika egynek számít, akkor Afrika és Eurázsia is egynek kell, hogy számítson.

A természet szerencsére nem definiál semmit, úgyhogy vannak a Földnek kőzetlemezei, vannak tengervízzel borított területei, illetve tengerrel körülvett szárazföldjei (amelyeken belül édesvizek is vannak, esetenként sósvizek).

6 Roland2 2012. február 4. 13:21

@arafuraferi: "Európa mindig is inkább kulturális fogalom volt" Ez is vitatható,ugyanis a Balkán és Kelet-Európa eltérő kultúrális és történelmi fejlődésen mentek keresztül a Nyugat-hoz képest.

5 siposdr 2012. február 4. 13:18

arafuraferinek igaza van. Európa alatt több fogalmat értünk.

Az egyik a földrajzi, amely ugyebár kb. az Urálig terjedő szárazföldet jelenti.

A másik a kulturális. Ezen aspektus tekintetében maga az orosz értelmiségi kör is gyakran úgy nyilatkozik, hogy Oroszország nem Európa.

A harmadik pedig a politikai, azaz az EU. Ehhez pedig engedtessék meg egy párhuzam: Amerika is egyidejűleg jelenti az amerikai kontinenst és az USA-t.

4 Fejes László (nyest.hu) 2012. február 4. 13:16
3 arafuraferi 2012. február 4. 11:36

@LAttilaD:

Európa mindig is inkább kulturális fogalom volt, földrajzilag elég önkényes kontinensnek nevezni, max. szubkontinens vagy félsziget. Tipikus példája annak, amikor az elnevezések következetlenek. Amúgy Európát emlegetve pedig egyre többször értik alatta az EU-t az EU közepén található államokkal együtt, Oroszország nélkül. Svájc pedig európai földrész nélkül sem marad földrésztelen, ott van neki Eurázsia.

2 Nyenyi 2012. február 4. 10:58

A címet látva lényegében ugyanazt akartam írni, amit LAttilaD már leírt. Ha már nyelvi portálról van szó. Mellesleg ha lakosságszámban nem is de területben Európának nagyobb része nem tartozik az EU-hoz.

1 LAttilaD 2012. február 1. 13:39

Az orosz már most is hivatalos nyelv Európában. Konkrétan Oroszországban, amely része Európának. Lásd hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa alatt, ahol Oroszországot több más országgal együtt a részben Európában fekvők között sorolják fel.

A cikkből gyanítható, hogy az Európai Unióra gondoltatok, de annak a neve nem Európa, hanem Európai Unió. Azért nevezték el így, hogy a kontinenstől megkülönböztethető legyen. Máskülönben nem lehetne eldönteni, hogy melyik földrészen található Svájc, amely teljes egészében Európában fekszik, de nem tagja az uniónak.

Információ
X