Angela Friederici és munkatársai négy hónapos német babáknak játszottak le olasz mondatokat. EEG-vel (elektroenkefalográffal) végzett mérések szerint a kicsik agya kevesebb mint negyedóra alatt elraktározza a nyelvi elemek között fennálló szintaktikai kapcsolatokat és képes reagálni az így megtanult mintáktól való eltérésekre.

A nyelvészeket és a szülőket újra és újra ámulatba ejti a sebesség, amellyel a gyerekek képesek elsajátítani egy nyelvet, megtanulni új szavakat és felismerni a nyelvtan szabályait. Már a nagyon kicsik felismerik a szomszédos szótagok közötti kapcsolatokat, ha többször találkoznak velük. A nyelvtani szabályok viszont gyakran a mondatban egymástól távol eső elemekre vonatkoznak.

A nyelvészek korábban úgy vélték, hogy a tizennyolcadik hónap környékére fejlődnek ki a gyerekek ilyen irányú képességei.

A helytelen és helyes mondatok hallatán a kicsik kezdetben nagyon hasonló EEG-görbét produkáltak, egy negyedórás tanulási fázist követően azonban erősen különböző agyi aktivitást mutattak.

„Ebben a korban természetesen még nem képesek felfogni a tartalmi hibákat” – hangsúlyozta Friederici. Viszont jóval a szemantikai elvek felismerése előtt képesek a babák a nyelvtani szabályszerűségek felállítására. Az agy a hallott mondatokból automatikusan kiszűri a szintaktikai kapcsolatokat, és rövid időn belül képessé válik arra, hogy felismerje az eltéréseket.