-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Magyar nyelv és kultúra a Kárpát-medencében címmel rendezett konferenciát pénteken Bécsben a Magyar Tudományos Akadémia és a felsőőri (Oberwart) székhelyű Imre Samu Nyelvi Intézet.
A szakmai találkozón magyarországi és határon túli szakemberek előadásai hangzottak el különféle nyelvészeti, irodalomtörténeti kérdésekről, a határon túli magyar nyelvű oktatás helyzetéről és a burgenlandi romák második világháború utáni történetéről.
A Maribori Egyetemen oktató Kolláth Anna többek között arról számolt be, hogy noha Szlovéniában jogi értelemben biztosított a kétnyelvűség a mintegy hétezer fős magyarság számára és a politikában pozitív diszkrimináció is érvényesül, a gyakorlatban egyre inkább tapasztalható a nyelvcsere jelensége, vagyis az, hogy a magyar nyelvről a szlovénra térnek át a magyar nemzetiségűek. Az oktatásban gondot jelent például, hogy bár a hivatalosan is kétnyelvűként elismert Muravidéken az óvodaitól a főiskolai szintig folyik kétnyelvű oktatás, a középiskola utolsó évfolyamán nincs a magyar nyelv anyanyelvi szintű használatára épülő tagozat. Így azok a diákok is, akik addig „magyar anyanyelvi” tagozatra jártak, az utolsó évfolyamon szlovén anyanyelvű csoportba kerülnek.
Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára az ukrajnai oktatáspolitikáról beszélve többek között felhívta a figyelmet arra, hogy miközben hiány van az ukránt nem anyanyelvként oktató tanárokból, kötelezővé tették a felsőoktatásba jelentkezők számára a felvételi vizsgaként is szolgáló emelt szintű érettségit ukrán nyelvből. Idén a magyar oktatási nyelvű középiskolákból érkező diákok 49 százaléka elbukott az ukrán nyelvből tett vizsgán, miközben a magyar nyelvű vizsgatárgyakból jól szerepeltek – mutatott rá.
A sokszínű programban a magyarországi és a határon túli nyelvhasználat különbségeire rámutató témák is helyet kaptak. A vajdasági nyelvhasználat sajátosságairól tartott előadást Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem tanszékvezetője, a burgenlandi tájszavakról Szoták Szilvia, az MTA-val együttműködő határon túli magyar nyelvi intézetek hálózatához (Termini) tartozó Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke.