nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Konferencia a magyar közmédia küldetéséről és lehetőségeiről

A közmédia feladatairól, az elmúlt húsz évben megvalósult változásairól vitatkoztak A magyar közmédia küldetése és lehetőségei című konferencia résztvevői csütörtökön Budapesten. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PDHSZSZ) által szervezett rendezvény a többi között arra kereste a választ: ki határozhatja meg a közmédia feladatait.

MTI | 2011. június 17.
|  

Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke bevezetőjében elutasította azt a szemléletet, amely feladatorientált szférának tekinti a médiát. Szerinte a médiának egy demokratikus intézményrendszerben funkciója és nem feladata van, e funkció a véleményszabadság megtestesítése.

Mint mondta, a médiaalkotmány ezzel szemben feladatokat rendel a médiához, amely azt is maga után vonja, hogy az a feladat megalkotóinak van alárendelve. „A feladatkiosztás csábítása a közmédiát érinti, két évtizede ezért megy a harc” – fogalmazott a MÚOSZ elnöke.

Lázár András, a PHDSZSZ elnöke Tölgyessy Péter politikai elemző szavaira utalt, amelyek szerint a társadalom leggyengébben teljesítő alrendszere a nyilvánosság. A szakszervezeti vezető szerint arra kell választ találni, „hogyan sikerült a rendszerváltás egyik legnagyobb ígéretét, a szabad, független és normatív alapon finanszírozott közmédiát előbb többpárti, majd egypárti uralom alá vonni”.

A PHDSZSZ elnöke, a konferencia egyik szervezőjeként – kifogásolva, hogy a közmédia vezetői meghívásuk ellenére távol maradtak az eseménytől – azt mondta: „a mai hatalom pontos terv szerint cselekszik, eltereli a társadalom figyelmét, közben leépít”.

Hammer Ferenc, az ELTE oktatója Eötvös Pállal ellentétben úgy vélte: a közpénzből fenntartott közszolgálati médiának vannak feladatai. Szerinte ezen feladat a piaci alapon működő médiumok mellett, az azok kínálatából kimaradó, előre meghatározott tartalmak megjelenítése. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy közszolgálati tartalmat már nem kizárólag közszolgálati médiumok sugároznak.

A pártatlan és hiteles tájékoztatás sosem volt ilyen fontos, mint manapság, amikor bárki előállíthat tartalmat – mondta a kutató, aki a közmédia egyik piaci kudarcaként említette a H1N1 vírussal szembeni védőoltás szükségességének hiteles bemutatását. Mint mondta, a kereskedelmi médiumoktól nem várható el olyan műsorok készítése, amelyek segítenek az embereknek döntést hozni ebben a kérdésben. Hammer Ferenc a közszolgálati médiumok feladatának tekintette a társadalmi összetartozás erősítését is.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója a média presztízsének elmúlt 22 évben végbement változását mutatta be. Az elemző a tömegtájékoztatást a rendszerváltás zászlóshajójaként értékelte, amely azonban folyamatosan veszített elfogadottságából, különösen az 1988-at követő hat-hét évben. A ’90-es évek közepe óta a média a többi intézményhez képest presztízsét tekintve a középmezőnyben foglal helyet, és elmondható, hogy megítélése az elmúlt 22 évben nem romlott az átlagosnál jobban.

Zsolt Péter szociológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a közmédiumok nézettségfogyásának okaira kereste a választ, ehhez azt tekintette át: megfeleltek-e a közszolgálati médiát meghatározó hat feltételnek a magyarországi intézmények. Ezen feltétek – szerinte – az általános földrajzi hozzáférés, a nemzeti identitásról és kultúráról való gondolkodás, a függetlenség az államtól és az üzleti érdekektől, a műsorok pártatlansága, sokszínűsége, valamint az előfizetői díjakból való finanszírozás.

A kutató azt mondta: a műsorszolgáltatás leginkább a lefedettség kritériumának felelt meg, legkevésbé pedig a független, előfizetői díjon alapuló finanszírozás elvárásának, bár ez utóbbi Európa többi részén is módosult. Az elemző csorbulni látta a függetlenséget, valamint a műsorok sokszínűségét, és azt mondta: a nemzeti identitás megjelenítéséről sem alakult ki konszenzus az elmúlt húsz évben.

A Heti Válasz főszerkesztője szerint is feladatokat kell szabni a közszolgálati médiumok számára, a kérdés csak az, hogy ezt ki és hogyan határozza meg. Borókai Gábor Hammer Ferenccel ellentétben úgy vélte: nem a piaci alapon szerveződő médiából kimaradó közösségi tartalmakat kell megjelenítenie a közszolgálatnak, hanem az államnak magának kell meghatároznia céljait, és azon gondolkodnia, hogy az így megszabott feladatok közül melyeket bízza a piacra.

Borókai Gábor kifogásolta, hogy a célok meghatározása máig nem történt meg, amelyeket emiatt a kétharmados felhatalmazással rendelkező kormány fog megfogalmazni. Hozzátette azonban: ez nem ad garanciát arra, hogy az emberek nézzék, hallgassák is ezeket a médiumokat. Szavai szerint erre egyetlen garancia a hitelesség.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X