-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A közmédia feladatairól, az elmúlt húsz évben megvalósult változásairól vitatkoztak A magyar közmédia küldetése és lehetőségei című konferencia résztvevői csütörtökön Budapesten. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PDHSZSZ) által szervezett rendezvény a többi között arra kereste a választ: ki határozhatja meg a közmédia feladatait.
Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke bevezetőjében elutasította azt a szemléletet, amely feladatorientált szférának tekinti a médiát. Szerinte a médiának egy demokratikus intézményrendszerben funkciója és nem feladata van, e funkció a véleményszabadság megtestesítése.
Mint mondta, a médiaalkotmány ezzel szemben feladatokat rendel a médiához, amely azt is maga után vonja, hogy az a feladat megalkotóinak van alárendelve. „A feladatkiosztás csábítása a közmédiát érinti, két évtizede ezért megy a harc” – fogalmazott a MÚOSZ elnöke.
Lázár András, a PHDSZSZ elnöke Tölgyessy Péter politikai elemző szavaira utalt, amelyek szerint a társadalom leggyengébben teljesítő alrendszere a nyilvánosság. A szakszervezeti vezető szerint arra kell választ találni, „hogyan sikerült a rendszerváltás egyik legnagyobb ígéretét, a szabad, független és normatív alapon finanszírozott közmédiát előbb többpárti, majd egypárti uralom alá vonni”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A PHDSZSZ elnöke, a konferencia egyik szervezőjeként – kifogásolva, hogy a közmédia vezetői meghívásuk ellenére távol maradtak az eseménytől – azt mondta: „a mai hatalom pontos terv szerint cselekszik, eltereli a társadalom figyelmét, közben leépít”.
Hammer Ferenc, az ELTE oktatója Eötvös Pállal ellentétben úgy vélte: a közpénzből fenntartott közszolgálati médiának vannak feladatai. Szerinte ezen feladat a piaci alapon működő médiumok mellett, az azok kínálatából kimaradó, előre meghatározott tartalmak megjelenítése. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy közszolgálati tartalmat már nem kizárólag közszolgálati médiumok sugároznak.
A pártatlan és hiteles tájékoztatás sosem volt ilyen fontos, mint manapság, amikor bárki előállíthat tartalmat – mondta a kutató, aki a közmédia egyik piaci kudarcaként említette a H1N1 vírussal szembeni védőoltás szükségességének hiteles bemutatását. Mint mondta, a kereskedelmi médiumoktól nem várható el olyan műsorok készítése, amelyek segítenek az embereknek döntést hozni ebben a kérdésben. Hammer Ferenc a közszolgálati médiumok feladatának tekintette a társadalmi összetartozás erősítését is.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója a média presztízsének elmúlt 22 évben végbement változását mutatta be. Az elemző a tömegtájékoztatást a rendszerváltás zászlóshajójaként értékelte, amely azonban folyamatosan veszített elfogadottságából, különösen az 1988-at követő hat-hét évben. A ’90-es évek közepe óta a média a többi intézményhez képest presztízsét tekintve a középmezőnyben foglal helyet, és elmondható, hogy megítélése az elmúlt 22 évben nem romlott az átlagosnál jobban.
Zsolt Péter szociológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a közmédiumok nézettségfogyásának okaira kereste a választ, ehhez azt tekintette át: megfeleltek-e a közszolgálati médiát meghatározó hat feltételnek a magyarországi intézmények. Ezen feltétek – szerinte – az általános földrajzi hozzáférés, a nemzeti identitásról és kultúráról való gondolkodás, a függetlenség az államtól és az üzleti érdekektől, a műsorok pártatlansága, sokszínűsége, valamint az előfizetői díjakból való finanszírozás.
A kutató azt mondta: a műsorszolgáltatás leginkább a lefedettség kritériumának felelt meg, legkevésbé pedig a független, előfizetői díjon alapuló finanszírozás elvárásának, bár ez utóbbi Európa többi részén is módosult. Az elemző csorbulni látta a függetlenséget, valamint a műsorok sokszínűségét, és azt mondta: a nemzeti identitás megjelenítéséről sem alakult ki konszenzus az elmúlt húsz évben.
A Heti Válasz főszerkesztője szerint is feladatokat kell szabni a közszolgálati médiumok számára, a kérdés csak az, hogy ezt ki és hogyan határozza meg. Borókai Gábor Hammer Ferenccel ellentétben úgy vélte: nem a piaci alapon szerveződő médiából kimaradó közösségi tartalmakat kell megjelenítenie a közszolgálatnak, hanem az államnak magának kell meghatároznia céljait, és azon gondolkodnia, hogy az így megszabott feladatok közül melyeket bízza a piacra.
Borókai Gábor kifogásolta, hogy a célok meghatározása máig nem történt meg, amelyeket emiatt a kétharmados felhatalmazással rendelkező kormány fog megfogalmazni. Hozzátette azonban: ez nem ad garanciát arra, hogy az emberek nézzék, hallgassák is ezeket a médiumokat. Szavai szerint erre egyetlen garancia a hitelesség.