-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Jövő év szeptemberétől bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál: a mérésen nem lehet megbukni, akik gyengébben teljesítenek, azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek.
Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is, jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát. Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni – jelezte. Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény, annak rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani – közölte.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kitért arra is, hogy jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál. Az még kérdés, hogy minden területen lesz ilyen vagy csak pilot-jelleggel, a metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentős része ma is mér valamilyen képességet – jelezte. A mérésen nem lehet megbukni, akik gyengébben teljesítenek, azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.
Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg elég rendkívüli helyzetek is előfordulnak – mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövő év második felében, vagy 2016 elején léphetne életbe.
A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg. Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is – tette hozzá. Egyik új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák, hogy az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemeket és alkalmazott tudományok egyetemét, utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik-e őket, még folynak egyeztetések.
Nem értjük, milyen alapon nevezi az államtitkár a főiskola szót jelzőnek. A jelző mondatrészt jelölő terminus, önmagában egy szó nem mondatrész, mondatrészi szerepet csak egy-egy szerkezetben, tipikusan mondatban kaphat. Lehetséges, hogy a főiskolák elnevezéseiben előforduló főiskola szavakra gondolt (pl. Nyíregyházi Főiskola), de az ilyen szerkezetekben a szónak jelzője van, ő maga a jelzői szerkezet alaptagja, azaz jelzett szó. Mivel maga az elnevezés nem teljes mondat, önmagában mondatrészi szerepe nincs, mondatba kerülve viszont többféle szerepet is felvehet. A főiskola egyébként, mint főnév, igen ritkán kerül jelzői szerepbe, erre inkább a belőle képzett főiskolai vagy főiskolás mellékneveket használjuk.
A szerk.
A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma – fejtette ki az államtitkár, aki szerint a főiskola jelző nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.
Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.
Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett PPP-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, ezek lezárása elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt – mondta az államtitkár. Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, míg mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet működtetni munkásszállóként, szakképzési rendszer részeként. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül – jelezte.
A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban
kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél „cégként” működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni – jegyezte meg.
Elmondta, hogy jövő év közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenőrző funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területek a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni. Az államtitkár szerint elég intenzív évet zártak, de az, hogy sikerült a stratégiát ilyen szintű társadalmi egyeztetés mellett megalkotni, jelentős eredmény.