-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Képzeljük el: egy teljesen bénult testbe zárva feküdni, mégis mindent látni-hallani-érezni, ami körülöttünk zajlik. Anélkül, hogy akár egyetlen gondolatunkat meg tudnánk osztani másokkal. A Bostoni Egyetem kutatócsoportja azon dolgozik, hogy ezek a némaságra kárhoztatott betegek egyszer beszélni tudjanak.
Egy bénult ember, aki alapvetően egyetlen hangot sem tudott kiadni, képes volt kimondani három magánhangzót annak az agyba beépített hangszintetizáló berendezésnek köszönhetően, amelynek fejlesztésén a Bostoni Egyetem kutatói dolgoznak – számol be a New Scientist. Ha a jövőben több hanggal is bővül azoknak az agyjelzéseknek a repertoárja, amiket az implantátum képes lesz értelmezni, az forradalmasítaná a hasonló betegségben szenvedők kommunikációját.
Az olyan hagyományos módszerek, amik a megmaradt izomaktivitásra alapoznak – mint például a kacsintás – nem alkalmazhatók teljes mértékben lebénult betegeknél. Létezik egy másik út is – az agyjelzések elektródákkal történő vizsgálata –, ez azonban igen lassú: percenként csupán egy-két szó legépelését teszi lehetővé. „A mi megoldásunkkal reményeink szerint teljesen normális kommunikációt lehet majd folytatni” – állítja Frank Guenther, a kutatás vezetője.
Guenther és csapata az elmúlt 20 évet azzal töltötte, hogy feltérképezze a beszédért felelős neuronok pontos működését. Ez nem egyszerű feladat, mert egyetlen hang képzésében számos különböző neuron vesz részt: „Nincs olyan neuron, ami az „e” vagy az „a” hangért lenne felelős, az egész ennél sokkal bonyolultabb” – magyarázza a kutató.
Természetesen az, hogy a beteg képes három magánhangzót kimondani, még távolról sem teljes értékű kommunikáció. De, mint Guenther mondja, a technika olyan ütemben fejlődik, hogy 3-5 éven belül ki tudják fejleszteni a dekóder egy újabb generációját. A tervek szerint ez már sokkal több neuron működését lesz képes leolvasni, így képes lesz felfedni a mássalhangzók mögött rejlő agyi jelzéseket is.
Az új módszert többen azért kritizálják, mert az implantátum beépítéséhez fel kell nyitni az agyat. A kutatás vezetője szerint viszont: „Ez a sebészeti eljárás sokaknak meglehetősen drasztikusnak tűnhet, de az agy jelzéseit közvetlenül a neuronokról leolvasni az egyetlen lehetőség arra, hogy a neurodegeneratív betegségekkel küzdők valaha is természetesen tudjanak kommunikálni”.