nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nagyobb nem feltétlenül jobb – legalábbis ha az agyméretről van szó

Kutatók megállapították: az intelligencia távolról sem az agymérettől függ az állatvilágban.

nyest.hu | 2009. november 24.
|  

Akár egy televíziós vetélkedő becsapós kérdése is lehetne, hogy melyik az okosabb: egy rovar, ami alkalmasint elfér a tenyeremben vagy egy bálna, ami kilenc kilónyi aggyal büszkélkedhet? Lehet, hogy sokan gondolkodás nélkül rávágnák: természetesen az utóbbi. Pedig ez korántsem igaz.

Az intelligencia ugyanis egyáltalán nem agyméret függvénye: a Science Daily beszámolója szerint erre a megállapításra jutott a minap egy cambridge-i kutatócsoport. A méhek például tudnak számolni, hasonló tárgyakat kategorizálni, megértik, mi az „ugyanaz” és a „különböző”, valamint különbséget tudnak tenni szimmetrikus és aszimmetrikus formák között. Pedig agyuk mindössze 1 milligrammot nyom, és ez kevesebb, mint 1 milliónyi idegsejtet tartalmaz. A bálna viszont nem képes a fenti teljesítményre – noha agyának súlya vetekedhet három vaskos lexikonéval, és 200 milliárd agysejtet foglal magába.

Az ember agya – a mihez tartás végett – 1,25 és 1,45 kiló között változhat, és egy bálnához viszonyítva elenyésző számú, mindössze 85 milliárd agysejtet tartalmaz.

„Tudjuk, hogy a testtömeg alapján könnyű megjósolni egy állat agyméretét, de a népszerű tévhittel ellentétben az agytömeg alapján nem lehet megjósolni az intelligenciát” – magyarázza Lars Chittka, a kutatás vezetője.

Elismerendő ugyan, hogy az agy mérete nem teljesen független az intelligens viselkedésre való képességtől, de ez csak speciális agyterületek esetében igaz. Emiatt léteznek állatok igen kifinomult érzékeléssel (látással, hallással), vagy különlegesen precíz mozdulatokra való képességgel. Ez azonban persze nem jelent egyet az általános intelligenciával.

A kutatók szerint a nagyobb állatoknak egyszerűen csak azért van szükségük nagyobb agyra, hogy például nagyobb izmokat tudjanak mozgatni vele. „Nagyobb agyban gyakran nem találunk nagyobb összetettséget, csak ugyanannak a beidegződésnek a vég nélküli ismétlődését. Ez talán részletesebbé teszi a kép- és hangemlékeket, de komplexebbé nem formálja azokat. Hogy egy informatikai analógiával éljek: a nagyobb agy jelenthet nagyobb merevlemezt, de nem jelenthet nagyobb processzort.” Mindebből az következik, hogy a fejlett gondolkodás nem a neuronok mennyiségén múlik. A számítástechnikai fejlesztők ezek alapján azt remélik, még kisebb gépekbe még komplexebb képességeket tudnak majd „bezsúfolni”.

Információ
X