-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az emberek többnyire vita közben emelik fel a hangjukat, a koalák viszont éppen a konfrontáció elkerülése érdekében.
A koalák szerelmi életét kutató tudósok szerint a hím példányok hangos bömböléssel igyekeznek elkerülni az egymás közötti konfliktusokat párzási időszakban. Bill Ellis, a Queensland-i Egyetem kutatója és ausztrál, japán, valamint amerikai kollégái az ausztráliai Rockhampton közeli St. Bees-sziget vadon élő koaláinak eddig ismeretlen belső csoportszerkezetét vizsgálták, eredményeiket a PLOS ONE szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban jelentették meg – írta a phys.org internetes portál.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tudós elmondása szerint ellentétben az emberekkel, akik többnyire vita közben emelik fel a hangjukat, a hím koalák a konfrontáció elkerülése érdekében hangos bőgéssel tudatják vetélytársaikkal jelenlétüket szaporodási időszakban. Egymás hangjából ugyanis képesek megállapítani, melyikük a nagyobb, így a kisebbek tudják, kit érdemes elkerülniük. A bömbölést egyben arra is alkalmazzák, hogy elnyerjék a nőstények tetszését – magyarázta a kutató.
Bill Ellis szerint a koalák csoportjainak szerkezete, az állatok párkeresési viselkedése annak ellenére is kevéssé kutatott terület, hogy egyébként széles körben ismert, sokak figyelmét felkeltő, karizmatikus fajról van szó. „Azt gondoltuk, hogy a párzási időszakban a hím koalák többet fognak verekedni, ehelyett azt találtuk, hogy bőgéssel próbálják csökkenteni a társaikkal való fizikai konfrontáció lehetőségét” – hangsúlyozta a tudós.
A viselkedési forma segítségével elkerülhető a hímek közvetlen erőszakba torkolló versengése, miközben a nőstények odacsábításával nő a nemek közti találkozások aránya. A kutatók emellett azt is megfigyelték, hogy a nőstények több időt töltenek együtt a párzási időszakban a fák tetején, mint általában.
A tudósok műholdas nyomkövetővel ellátott nyakörvek segítségével figyelték a vadon élő koalák egymással való viselkedését. Olyan, egyébként nehezen követhető részleteket sikerült így megfigyelni, mint hogy a nőstény koalák az éjszaka közepén több száz métert tettek meg, hogy találkozzanak a hímekkel – mondta el Bill Ellis.
A kutató elmondása szerint arra jutottak, hogy a hímek közti közvetett versengés, a nőstények párválasztása és a nőstények közötti feltételezett verseny mind a koalák közti nemi szelekciót szolgálja. A következő lépés így az lehet, hogy megpróbálják a születő utódok vizsgálatával kideríteni, hogy mely párválasztással kapcsolatos viselkedési formák bizonyultak a legeredményesebbek.