nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @bm: "... valaki mondta lenne ..." :) ha nem segítesz, nem biztos hogy azonnal megértem. @...
    2019. 11. 22, 03:12  Indulj el egy úton...
  • aphelion: @Janika: Lenin egy ideig Londonban meg Svájcban élt, ha jól sejtem igazából a hírnevét is ...
    2019. 11. 21, 09:54  Orosz nevek magyar szövegben
  • Janika: @bm: Van ellenpélda. Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин nevének átírása. Lenyin helyett Lenin...
    2019. 11. 21, 07:42  Orosz nevek magyar szövegben
  • bm: @arafuraferi: mármint a múlt idejű feltételes mód segédigéjéé?... :-) (...amely mostanában...
    2019. 11. 20, 23:52  Indulj el egy úton...
  • bm: @KoolViews: seas3.elte.hu/olddelg/publications/moder...g/91.2_Pontossag.pdf Pontosság és g...
    2019. 11. 20, 23:45  Orosz nevek magyar szövegben
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogy a kecske és a káposzta is...
Kell-e nyelvvizsga a diplomához?

Sokan jórészt önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe: korábban nem volt lehetőségük nyelvtanulásra, vagy nem ismerték fel ennek fontosságát – most már nincs módjuk a nyelvtanulásra, gyakran nem is érzik szükségét. Az állam a diplomát a nyelvvizsgához kötő törvénnyel egyenesen negatív attitűdöt fejleszt ki a nyelvtanulás ellen. Másfelől hosszú távon gazdasági tragédiához is vezethet, ha Magyarországon nem növekedik rohamosan az idegen nyelvek ismeretének aránya.

nyest.hu | 2010. október 12.
|  

Idén az államvizsgázó hallgatók 20 százaléka nem vehette át diplomáját, mivel nem rendelkezett a szükséges nyelvvizsga-bizonyítványokkal. 1996 óta a főiskolákon alapfokú C (azaz szóbeli és írásbeli tudást egyaránt igazoló), az egyetemeken középfokú C nyelvvizsga az elvárás. Igaz, az egyes egyetemek ennél többet is elvárhatnak. A Nyelv és Tudomány október 20-án, 17.00 órai kezdettel nyílt vitaestet tart a kérdésről a budapesti Írók Boltjában, melyre várjuk a kérdésben érdekelt olvasóinkat.

A szülők alkotmánysértést emlegetnek

A törvény diszkriminatív és alkotmányt sért, mondja Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője, a 20-i vitanap egyik résztvevője. Szerintük már az is sérti a jog- és esélyegyenlőség elvét, hogy az emelt szintű nyelvi érettségiért többletpont jár. A MSZOE az alkotmány 70. §-ára hivatkozik: „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” Kérdés azonban, hogy a diplomához vagy a felsőoktatáshoz való jog emberi vagy állampolgári jog-e.

1947-ben még nem a nyelvoktatás állt a középpontban
1947-ben még nem a nyelvoktatás állt a középpontban
(Forrás: MTI)

Az államvizsgával igen, de nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóknak az egyetemek és főiskolák diplomát nem adnak ki. A MSZOE álláspontja szerint ilyenkor legalább valamilyen diplomát helyettesítő oklevelet ki kellene állítani, egy olyan végzettséget és szakképzettséget bizonyító igazolást, amellyel a végzősök el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Érvelésük szerint az általános és középiskolákat törvény kötelezi, hogy kiadják a bizonyítványokat, ezt ki kellene terjeszteni a felsőoktatási intézményekre is. Dux László, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár és dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin, az államtitkár titkárságának a kérdésben illetékes felelős főosztályvezetője (és a 20-án rendezett vitanap minisztériumot képviselő résztvevője) szerint ez törvényt sértene, a törvénybe pedig nem véletlenül került be a nyelvvizsga-kötelezettség: a végzett szakemberek nyelvtudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

Szűküljön a választék?

Erősen vitatható, milyen nyelvtudás tekinthető igazán hasznosnak, mely nyelvek ismerete tekinthető szakmailag is hasznosnak. Az angol mai helyzetéből akár az is következhetne, hogy az angol nyelvvizsga legyen követelmény. Tágabb körben csak néhány világnyelv jöhetne szóba. A szomszédos országok nyelveinek ismerete viszont szinte minden területen hasznos lehet, bár inkább már egy világnyelv ismerete mellett: ezek akkor jöhetnének szóba, ha az intézmény egy második nyelvvizsgát is követel. A lovári választása bizonyos szakmáknál – orvos, szociális munkás, pedagógus – szintén indokolt lehet.

Az MSZOE ezzel sem ért egyet: szerintük a szakirodalom tanulmányozásához nincs szükség román vagy észt nyelvtudásra. Valóban sokan választanak olyan nyelvet, melyen valóban alig érhető el a szaktudás fejlesztéséhez szükséges szakirodalom. Különösen az eszperantóról és a lováriról terjedt el, hogy könnyű nyelvek, és könnyen el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig. Valószínűbb azonban, hogy az egyes nyelveknél különbözik az elvárt tudásszint. Az MSZOE mégsem azt javasolja, hogy szűkítsék azon nyelvek körét, melyből a nyelvvizsgát elfogadják. Dux László véleménye szerint egyébként egyáltalán nem tragédia, ha egy jelentős roma kisebbséggel bíró ország értelmiségének egy része képes magát megértetni e kisebbség egyik nyelvén, így nem találja visszásnak a lovári nyelvvizsgázók relatíve nagy számát sem.

Szorult helyzetben

A diplomát nem szerzett végzősök igen nehéz helyzetbe kerülnek. A munkaerőpiacon és a szociális rendszerben helyzetük jelenleg nem különbözik a pusztán érettségizett munkavállaló helyzetétől. Nehezen kapnak állást, és akkor is alacsonyabb a bérük. Munka mellett kellene letenniük a nyelvvizsgát, de erre sokuknak már sem ideje, sem pénze nem marad. Hiába az internet, az eredeti nyelven nézhető filmek, a hangzó és írott tananyagot szinte ingyen kínáló könyvtárak, ha a munka és a család mellett erre nem jut idő, vagy ha a vizsgadíj összegének összespórolása is gondot jelent. Nyelvvizsga híján pedig nem tudják megszerezni diplomájukat. Az MSZOE szerint az ördögi körből a diplománál kevesebbet, de érettséginél többet érő bizonyítvány jelentene kiutat. Viszont ha a munkanélküli segély számításakor ezt figyelembe is vehetnék, egyáltalán nem biztos, hogy a munkaadók szemében jelentene valamit.

Sokan vélik úgy, hogy a piacra kellene bízni a döntést: az államvizsga után járjon a bizonyítvány, és döntse el a munkáltató, hogy elvárja-e a nyelvvizsgát. Mások viszont úgy gondolkodnak, hogy ha az állam előírhatja az írás-olvasás oktatását és az iskolakötelezettséget, akkor joga van a nyelvvizsgát is elvárni. Erre már csak azért is szükség van, mert Magyarországon az idegen nyelvek ismerete nagyon alacsony fokú. Ezzel szemben hangzik el az az érv, hogy a gyerekek oktatásába ugyan szóljon bele az állam, de a felnőttek döntsenek maguk: ha valaki maga nem érzi az idegen nyelvek ismeretének szükségét, akkor ne kényszerítsük nyelvtanulásra. A jelenlegi helyzetben sokan amúgy is csak a papír miatt tanulnak nyelveket, gyakorlati nyelvtudásra nem tesznek szert, vagy megszerzett tudásukat nem hasznosítják a gyakorlatban.

A bajok gyökere

Az MSZOE azt is kifogásolja, hogy a felsőoktatási intézmények elvárják a nyelvtudást, de nem biztosítják a nyelvoktatást. A hallgatók többségének tanfolyamokra, különórákra kell járnia, ami anyagi többletterheket jelent. Egyes vádak szerint a nyelviskolák lobbitevékenységének köszönhetően lett a diploma feltétele a nyelvvizsga. Több sajtóorgánum hozta azt a hírt, hogy Dux László szerint az jelentené a megoldást, ha a felsőoktatási intézmények újraindítanák saját lektorátusaikat, és maguk vizsgáztatnák diákjaikat. A helyettes államtitkár ezzel szemben lapunknak elmondta, hogy nem tett ilyen kategorikus kijelentést, a probléma oka szerinte egyebek mellett az is, hogy a média nem feltétlenül közvetíti helyesen, igényesen a vitázó felek kijelentéseit.

Jelenleg sokan a nyelvvizsgaközpontokat is hibáztatják: szerintük az ilyen intézmények gyakran alulértékelik a vizsgázó tudását, és az indokoltnál többször buktatnak, hiszen a vizsgadíj jelentős bevételi forrást jelent. Egy olvasónk levelében azt javasolta, hogy az állam állja az első nyelvvizsga költségét, vagy legalábbis annak jelentős részét, és a jelenlegi díjat csak azoknak kelljen megfizetniük, akik az első alkalommal megbuktak. Ez azonban aligha változtatna gyökeresen a helyzeten, hiszen a vizsgáztatók ugyanúgy a buktatásban lennének érdekeltek.

A Harry Potter-regényeket 76 nyelvre fordították le, pedig Roxford erőssége sem a nyelvoktatás volt
A Harry Potter-regényeket 76 nyelvre fordították le, pedig Roxford erőssége sem a nyelvoktatás volt

Olvasónk szerint a diploma feltételéül nem lenne szabad többet megkövetelni, mint a nyelvi érettségit. Az érettségi előtt a gyerekek legalább nyolc éven át tanultak egy nyelvet, ennyi idő alatt el kell tudni jutniuk egy jó társalgási szintre. Ma azonban a nyelvi érettségik színvonala alacsony, ezért önmagukban sehol semmit nem érnek. Abban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy az általános és középiskolai nyelvoktatás színvonalát emelni kell.

Két tűz között

Nincs könnyű dolguk az illetékeseknek. Egyfelől most sokan jórészt önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe: korábban nem volt lehetőségük nyelvtanulásra, vagy nem ismerték fel ennek fontosságát. Szakmájuk tanulásában azonban jelentős erőfeszítéseket tettek, ám ennek sem élvezhetik gyümölcsét. Most már nincs módjuk a nyelvtanulásra, gyakran nem is érzik szükségét, mégis nyelvtudásuk hiánya miatt vannak büntetve, gyakran nem is gyakorolhatják szakmájukat. Ennek következménye, hogy sem a nyelvtanuláshoz szükséges anyagi viszonyokat nem tudják megteremteni, sem munkájuk során nem jutnak olyan helyzetbe, mely a nyelvtanulásra ösztönözné őket. Az állam a törvénnyel nem csupán azt nem tudja elérni, hogy nyelvet tanuljanak, de egyenesen akadályozza őket ebben, sőt, egyenesen negatív attitűdöt fejleszt ki a nyelvtanulás ellen. Aki harminc-negyven éves koráig egyetlen idegen nyelvet sem volt képes megtanulni, az már erre aligha öszötnözhető.

Másfelől hosszú távon gazdasági tragédiához is vezethet, ha Magyarországon nem növekedik rohamosan az idegen nyelvek ismeretének aránya. Ma már nemcsak a munkaerőpiacon, de a mindennapok során (pl. külföldi nyaraláson) is elveszett ember az, aki nem képes idegen nyelven kommunikálni. Sipos Júlia, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára (és a nyilvános vita harmadik résztvevője) szerint nyelvvizsga híján nem diplomát nem szabad kapnia senkinek, hanem be sem lenne szabad jutnia a felsőoktatásba. Természetesen ehhez az iskolai nyelvoktatás megerősítésére lenne szükség, ezzel viszont elérhető lenne, hogy az érettségi középfokú nyelvvizsgaként is elfogadható lehessen. Ezzel az anyagi terheket is csökkenteni lehetne. Mindez azonban nem érhető el egyik napról a másikra.

Mondja el ön is véleményét!

A helyzet megoldásáról beszélget a nyest.hu szervezésében október 20-án, csütörtökön 18 órától a budapesti Írók boltjában Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke, dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin, a Nemzetierőforrás-minisztérium oktatásért felelős államtitkára titkárságának felelős főosztályvezetője és Sipos Júlia, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára. A beszélgetés nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Ha szeretné, hogy kérdéseit feltegyük, írja meg nekünk a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre, vagy tegye fel kérdését a cikkről nyitott fórumban (a hozzászóláshoz belépés és regisztráció szükséges)!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
34 Véleményalkotó 2010. december 14. 14:19

Kedves Mindenki!

Röviden szeretnék hozzászólni én is a témához. Nagyon nehéz kérdés egyébként mindez, amiről itt eszmét cserélünk, de mindenkinek megvan a maga felelőssége a kudarcban azt gondolom.

Elsőként a nagybetűs SZAKMÁNAK, aki elvárja a diplomához a nyelvvizsgát. Jogosan? Szeretném már most előre leszögezni, hogy nagy általánosságban fogok a következőkben a nyelvtanárokról és nyelvtanításról beszélni, hiszen mindig vannak kivételek. Tehát jogosan várja- e el az a szakma a nyelvvizsgát, aki maga sem tudott a rendszerváltás óta kitermelni magas nyelvi szinten beszélő tanárokat? Két évtizede nem tudják megtanítani a nyelvtanárokat sem a nyelvre sem a nyelvtanítás módszerére! De nem csoda, hiszen a nyelvi tanszékek többségén csak az orosz nyelv és irodalom táblát cserélték le angol nyelv és irodalomra és szóltak Manyikának, hogy holnaptól ne az orosz leíró nyelvtan könyvet hozza be a tanszékre, hanem az angolt vagy németet. Ma Magyarországon van olyan nyelvszak, ahol 3 egyetemről verbuválták össze tanárokat, hogy végre a MAB akkreditálni tudja a nyelvtanár képzést. Sorra dobta vissza a MAB a képzés akkreditációját, mivel kevés volt a minősítéssel rendelkező oktató. Az sem nagyon ártana, ha egy angol szakos oktatónak nem pedagógiából vagy ruszki irodalomból lenne a doktori fokozata egy angol tanszéken. De mindegy! Itt is végeznek nyelvtanárok és itt is tanítanak oktatók, akik utána majd véleményt formálnak arról, hogy levelező szakos közgazdász márpedig tegye le a B2-es nyelvvizsgát, mert hát az irtó fontos és egyszer még hálás lesz az egyetemnek, hogy ezt a papírt kérte.

De mit is takar az a papír, amit kérnek mindenkitől? A nyelvvizsga pro és kontra vitájához véleményem szerint alapvetően hozzátartozik a nyelvi preferencia rendszerek értelmezése, azaz mit is tud nyelvi szinten az, aki elmondhatja magáról, hogy B2-es nyelvi szinten beszél? Hát szomorú tény, de nem sokat!

Komolyan azt gondolja a SZAKMA, hogy 2010-ben egy B2-es szintű középfokú nyelvvizsgával valamire is megy valaki? A B2-es szint kiválóan jó arra, hogy külföldön kérjen egy csésze kávét valaki. A SZAKMA azt gondolja, hogy ezzel majd a végzett hallgató prezentálni fog a multi cég külföldi vezetői előtt? Vagy azt gondolja, hogy a B2-vel meg a C1-gyel az Európai Uniós állásokat a diplomázott végzősök be tudják tölteni? Nem, ezt a SZAKMA sem gondolja komolyan, vagy akkor hülye, de inkább pénzt kaszál! Tudják ők nagyon jól, hogy egy nyelvet nem olyan könnyű megtanulni, hiszen nekik sem ment már az Egyetemen.

Ezekkel a szintekkel például az EU versenyvizsga nyelvi részéről kihajítják az embert, mint macskát…. Arról nem is beszélve, hogy nem kéne elhitetni azt a diákkal, aki közben kikerül a munkaerő piacra, hogy ezzel érni fog valamit! Az, aki magas fokon nem beszéli a nyelvet, könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy a vezető azt kérdezi tőle: Mondja kérem, Önnek a nyelvi vagy a logikai képességeivel van gond, mert nem értjük azt, amit mond! És ami a legborzasztóbb, nem is várjuk meg, amíg kinyögi!

Azzal is jön a szakma, hogy majd ezzel a nyelvtudással fogja a végzett diák idegen nyelvű szakmai folyóiratokból képezni magát! Aki azt gondolja, hogy egy B2-vel elolvas egy szakmai lapot, az elnézést kókler! Egy biztos nem ért a nyelvhez és soha nem is olvasott idegen nyelvű szakmai cikket!

De nemcsak a szakma hibás, hibás itt a társadalom is. Állandóan azt szajkózták, hogy a „mi korosztályunk azért nem beszél angolul, mert még anno az orosz volt a kötelező”. Hát gyenge és demagóg ez az érv is, mert oroszul se beszélt senki anno és azóta se, hiába volt kötelező. Aztán jön a másik sokat emlegetett demagógia – biztosan kitalálta már mindenki – igen a hiányzó „nyelvérzék duma”. Ezzel aztán hátra lehet dőlni, mert hát annak híján van az egész ország. Na meg kell mondani, ilyen szerencsétlen ez a nép, nincsen neki az! Sajnos ezzel szemben az az igazság, hogy nyelvérzékkel vagy nélküle egy idegen nyelvet megtanulni, elsajátítani nagyon nehéz, szinte egy életre kitartó feladat. Nincsenek könnyű módszerek, becsukva a szemünket, könnyen és villám módon, KM módszer stb. Sajnos le kell ülni rendszeresen és meg kell tanulni a szavakat meg a grammatikai rendszert, fel kell fogni a passzív szerkezetet. Mindezzel több száz órát kell foglalkozni.

De ápolni sem könnyű ebben az országban a nyelvtudást! Ott van például a TV, mert hát ugye TV-t csak néz az ember!? De mi mindent leszinkronizálunk, mert úgy szeretjük nézni a filmet, mert ugye emlékszünk ez az az ország, ahol az embereknek nincsen nyelvérzéke, így szinkronizálni is kell, nehogy könnyebb legyen a dolga az embernek, vagy véletlenül ráragadjon pár szó.

Rá kéne ébredni, hogy a nyelvtanulás az nem annyi, hogy „tegyé’ má’ le egy középfokút!”. Igenis egy nagyon kemény meló tanárnak és diáknak egyaránt.

Az igazság meg valahol elveszett félúton, mindenki mondja a magáét. A nyelvtanulásnak egy nem kötelező, papírhoz kötött dolognak kellene lennie, hanem magától belülről fakadónak. A diáknak nyitottnak kellene lennie a nyelvekre és a világra, a tanárnak pedig meg kellene tanulni a nyelvtanítás művészetét.

Kérdem én ezen viszonyok között, miért is kell a diplomához B2? Mire megyünk vele? Hová jutunk akkor majd, ha mindenki elmondhatja magáról, hogy tudunk egy kávét kérni Bécsben, de arra képtelenek vagyunk, hogy egy hasonló gondolatmentet nemzetközi fórumon megosszunk idegen nyelven valakivel, mert ahhoz ez a diplomához lettet B2 édes kevés lesz!

33 boriska 2010. október 28. 09:14

Üdv mindenkinek!

Az én sztorim - a nyelvvizsga híján diploma témához - valós alapokon fekszik.

Kitűnő tanuló voltam az általános iskolában, többször vettem részt városi versenyen angol nyelvből, bekerültem közgazdasági szakközépiskolába és a lelkesedésem elmúlt.

A 4 év alatt a szavakból és egyedül a függő beszédből írtunk dolgozatot. A tanárunk okos volt, de alkoholizált, rendszeresen elmaradtak óráink. Ha meg volt tartva az óra, akkor sem tanultunk, mert a magán életi problémájáról beszélt. Jártam én külön tanárhoz, de nem élveztem a nyelvtanulást és amit megtanultunk, azt pár óra múlva már nem tudtam, szüleim sem tudták tovább finanszírozni a külön órákat, mert ott volt a két öcsém. Mindig jeles tanuló voltam, szerettem tanulni, főleg a matekot, a számvitelt, pénzügyet, közgazdaságtant. Tovább is mentem fősulira közgazdásznak. Annak ellenére, hogy élveztem a fősulis éveket, minden dogám elsőre meglett, hármasnál rosszabb jegyet soha nem kaptam, zh-k előtt tanultam meg mindent, elég volt elvasnom egyszer a tételeket és simán levizsgáztam. Az angolt oktatták a fősulin is, mivel kötelező a Pénzügyi szaknyelvi középfokú C a diploma kézhezvételéhez. Elég nehéz volt, mert hiányoztak az alapok, hiába tanultam, mumus volt az angol és most is az. Jött az államvizsga (közgé, info, számvitel, pénzügy....). Jeles lett és megdicsértek, hogy milyen jól átlátom a pénzügy világát, jól forog a fogaskerekem. Ennek már 3 éve. A munkahelyemen jó szakembernek tartanak, legyen az pályázat, közbeszerzés, könyvelés, minden kérdésre tudok válaszolni. A munkahelyemen nem kell az angolt használnom, szeretem a munkám, de dipoma híján csak érettségis fizut kapok, mert nem fogadják el a fősulis igazolásomat.

A nyelvvizsga díja is elég húzos, nekem nincs erre pénzem. Már voltam nyelvvizsgázni, de hiába tanulok napi szinten. Inkább leérettségiznék 10 X + letenném a jogsit 20 X + leállamvizsgáznék 30 X, csak ne kelljen nyelvvizsgára mennem, mert félek tőle. Minden vizsgára nyugodtan, mosolyogva mentem be, de a nyelvvizsgán rázott a hideg, melegen volt, fájt a fejem.

Jó szakembernek tartom magam és a nyelvet nem is használom. Szeretnék érvényesülni diplomásként, mert megdolgoztam érte.

Jó lenne, ha nyelvizsga híján megkapnánk a diplomát. Ha a nyelvvizsgája is megvan a diáknak, akkor kapjon emelt szintű diplomát.

32 Cashdog 2010. október 26. 09:58

@Máthé Elek:

Kedves Elek!

Az unokaöcsém nem túl rég nyelvvizsgázott.Nem sikerült neki az írásbeli.Majd a családja elkezdte furcsállni,és fellebbeztek.Érdekes módon előkerült néhány addig eltűnt kósza pontocska,amivel átment a vizsgán....na de nem érdekük megbuktatni a vizsgázókat...nah persze.Senkinek nem érdeke,hogy még több pénz ússzon be...nem is ilyen ez az ország.

31 Cashdog 2010. október 26. 09:54

Bírom,hogy itt nyelvtanárok és egyéb tanárok osztják az észt.Ha nyelvtanár lennék,talán én is megtenném.Évekig jártam a főiskolára levelezőn abban a reményben,hogy majd mellette elkezdek dolgozni.Senki nem adott munkát,mert nem tetszett nekik,hogy főiskolára járok.Aztán meglett az államvizsgám,és mái napig nincs állásom(legtöbb helyen azért mert túlképzett vagyok),de azt nem engedem meg senkinek,hogy tönkretegyék az idegeimet.Nincs pénzem nyelvet tanulni ha nincs állásom.A főiskolán is csak pénzért oktatták a nyelvet.Ha előadás szinten lett volna én lettem volna az első aki bejár.De nem.A minap könnyekkel küzdve vettem meg egy angol nyelvkönyvet,hogy legyen miből tanulnom.Iszonyat drága voltMagyarországon élni túlélés!!!

30 zsófia 2010. október 21. 22:59

Miért kell a nyelvvizsga? Lányom 38 évesen 4 gyermek háztartás és munka mellett végezte el a főiskolát. család segitségével biztatására, Jó munkaerőnek tartották ,nyugdijba menő vezető helyet kilátásba helyezték az Ő kinevezését. Aminek minden munkatársa nagyon

örült, mivel nagyon jó szakembernek és emberségesnek tartották.

Főiskolát jelesel végezte ! Igazgatói dicsértetet kapott! Dolgozatát az iskola évente megjelenő könyvében kiadták , olyan jól sikerült!

DE MIVEL NINCS NYELVIZSGA papirja , igy diplomát sem kapott. /amire SEM IDEJE SEM PÉNZE NINCS /, igy egy két éve végzett munkatársát neveztek ki vezetőnek!! Akit nagyon senki nem támogatott , nem volt gyakorlata nem látta át a dolgokat .Most le akar mondani vezetői posztjárol ,és a lányomat javasolta maga helyett: De nem tudják kinevezni mert a munkakör ellátásához diploma kell? MI LEHET ITT A MEGOLDÁS? Szakmát szereti . Keresen olyan munkát ahol nem kell a diploma?Az eddig megszerzett szakmai tudását dobja el? Hogyan juthat DIPLOMÁHOZ 40 éves korába ha nincsen nyelvvizsga. Segitségüket tanácsukat várom

29 BPE 2010. október 15. 23:02

Kicsit lecsúsztam a vitáról, de azért mindenképp kikívánkozik belőlem: vizsgáztatóként kikérem magamnak, hogy a vizsgarendszer célja a buktatás. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyelvtanulók egy jeletős része rettentően felülbecsüli a nyelvtudását. Úgy jönnek tucatjával angolból felsőfokúzni, hogy nem tudják az alanyt az állítmánnyal egyeztetni, az alap igék rendhagyó múltidejéről és az alap főnevek rendhagyó többesszámáról nem is beszélve. Ezek nem extrém példák, hanem rendszeresen előforduló esetek. Úgy jönnek középfokúzni százával, hogy egyetlen tőmondatot sem tud kinyögni hiba nélkül. Értem én, hogy nem önszántából jön vizsgázni, hanem a szülő/iskola kényszeríti, kell a felvételihez a plusszpont, kell a diplomához stb.

Ezen kívül valahogy zavart érzek a téma tárgyalásában több helyen is: 1) mintha a szerző nem tudná, hogy az állam visszatéríti a sikeres vizsga díját, ha az a dilopmához kellett;

2) az is elsikkadt valahol, hogy az emelt szintű érettségi a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű;

3) ma már kapnak az államvizsgázók valamiféle okmányt, hogy az egyetemi képzést elvégezték, csak nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg a diplomát..

Továbbá tapasztalati úton nem tudom megerősíteni, hogy azok, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át az oklevelet, technikailag érettségizetteknek számítanak. Nekem 3 barátom is ebben a helyzetben van, és felvették őket diplomás munkakörbe, középvezetői munkakörben dolgoznak a legkülönfélébb területeken. Igaz, mindez a válság előtt történt, de azóta sem vesztették el az állásukat, pedig azóta sincs diplomájuk.

28 agro 2010. október 13. 19:23

Kedves hozzászólók.

Szerencsésen hazaértem a napi mókuskerékből:) Végigolvastam a tegnap óta megjelent hozzászólásokat. Érdekes dolgok születtek. A hozzászólásokból kitűnik, hogy nem vagyok egyedül a problémával. Tény, hogy Magyarországon a nyelvoktatás irányvonala nem jó. Az írországi hozzászóló megerősítette ezt a tézist. Az oxfordi angolt pl. nem használják, nálunk viszont ezt oktatják.

A másik, hogy tényleg nem rögzül a tudás, ha nem használjuk.

A végén pedig megjegyzem, amit már tegnap is írtam: rengeteg pénzbe kerül, amit egy 5 tagú család képtelen kitermelni (vidéken)..

27 Annie 2010. október 13. 15:27

Szerintem ezt szakonként kellene eldönteni. Biztosan vannak olyan szakok, amiket el lehet végezni és el lehet helyezkedni vele nyelvtudás nélkül is, de van olyan is, ahol már a felvételihez meg kell követelni, mert egyszerűen az összes szakirodalom angol vagy német és el se lehet indulni nyelvismeret nélkül. (Persze felvételihez úgyse fogja megkövetelni az egyetem, mert ha valaki bekerül és kipereg az első félévben, az az egyetemnek jobban megéri, mint ha fel se veszik,)

A MSZOE egyébként egy félelmetesen hülye szervezet, abból is látszik, hogy egy írott szöveget képtelenek értelmezni. A "bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül”-ben hol szerepel, hogy nyelvtudás szerint is tilos diszkriminálni?

26 Lászlóné 2010. október 13. 13:06

Üdvözlet mindenkinek!

Végigolvastam az összes hozzászólást. Sok mindennel egyet értek, de azért azt be kell látni, hogy nyelvet csak úgy lehet eredményesen tanulni, ha azt közben használjuk is.

Én általános iskolában kezdtem az angolt tanulni, majd gimnáziumban folytattam 4 éven keresztül, ahol az orosz mellett ez volt a másik kötelező nyelv. Úgy érettségiztem mindkettőből 5-ösre, hogy megszólalni is alig tudtam. Ez igenis az oktatás hibája!

Aztán olyan helyen kezdtem dolgozni, ahol abszolút nem volt szükség nyelvtudásra (egy boltban), viszont, amikor bejött egy külföldi vevő, csak pislogtunk, hogy hogy kellene vele kommunikálni. Ekkor kezdtem angol tanfolyamra járni, önszorgalomból, nem kényszerből, kijártam 3 különböző nyelviskola tanfolyamát, de még csak egy alapfokú nyelvvizsgára való tudást se sikerült összeszednem, mert a tanfolyamon való részvételen kívül sehol nem volt lehetőségem használni a nyelvet.

Pár éve protekcióval bekerültem egy multi céghez, ahol a közvetlen főnököm nem tud magyarul, vele csak angolul lehet beszélni, és az összes partneremmel is, akikkel napi kapcsolatot tartok, kizárólag angolul tudom magam megértetni. A céges tanfolyamon hihetetlenül gyorsan és célratörően láttak el a szükséges alapokkal és a napi 8-10 órás munkaköri használat során már néhány hónap alatt olyan szintre jutottam, hogy össze se lehetett hasonlítani a kezdeti állapottal. Aztán persze kihasználva ezt a tudást, letettem a középfokú nyelvvizsgát is. De! Ha nem lettem volna rászorítva a nyelv használatára, nincs az az angoltanár, aki megtanít használni is a nyelvet! Ha nem használunk egy nyelvet, az bizony elsorvad. Sajnos Magyarországon viszonylag kevés olyan munkahely van, ahol napi szinten kell idegen nyelven kommunikálni, és főleg nem olyanok dolgoznak ott, akik még le se diplomáztak.

25 Bonyolító 2010. október 13. 12:56

Tisztelt Ordi! Tisztelt Máthé Elek Tisztelt hozzászólók!

Nagyon sok érdekes, és értékes hozzászólást olvashattam feljebb, melyek az alapprobléma továbbgondolására ösztönöztek.

Elvi alapon el tudom fogadni, hogy egy megugrandó akadályként jelentkezik a nyelvvizsga a diploma megszerzésére irányuló "harcban".

Azt nem tudom elfogadni - és itt most nem az előttem szólókat kívánom megcáfolni - hogy egy ilyen kis ország megengedhessen magának,pl. egy elsikkadó Einsteint. Én nem arra gondoltam, hogy akár ő, akár az anyák megmentője nem beszélt volna nyelveket, hanem arra, hogy az egyébként is értelmetlen, bürokratikus szabályozás miatt, egy nyelvvizsgát letenni képtelen tudóst elveszítsünk. Igen, megértettem, hogy nem túl nagy a követelmény,de akkor meg minek. Én szeretném a legjobban, ha hazánkban, több nyelvet beszélő, érdeklődő zsenik rohangálnának, de sem a magyar, sem a nemzetközi példa nem ezt mutatja, és nem mutatta ezt soha.De most ebbe az irányba ne menjünk el. Én nagyon nem kötném nyelvtudáshoz, főleg nem nyelvvizsgához a képesítések megszerzését - értsd a lehetőségét, hogy egy a társadalomra rendkívül hasznos ifjú tehetség kibontakozhasson, egyáltalában a rajtvonalhoz állhasson.

Most nem jövök ilyen közhelyekkel, hogy minden nép csak a maga nyelvén lehet próféta, mert ez pont egy olyan korban született, amikor pont a magyar nyelv létjogosultságáért küzdöttek. Szándékosan nem sorolom nagy magyarjainkat, akik nem voltak magyarok, származás, vagy nemzetiség szerint, sőt a magyar nyelvet sem igazán bírták. Elég csak Széchenyit kiragadni, aki élete végéig németül írta a naplóját. A legtitkosabb, legbizalmasabb gondolatait, nem magyarul vetette papírra, a legnagyobb magyar. Töröljük ki a történelmünkből azokat a prófétákat, akik nem tudtak nyelvvizsgázni magyarból? Költői a kérdés, és borítékolom a választ. Ez olyan lenne mint Az isteni színjátékban, a valahányadik bugyorban sínylődőket, akik azért ítéltettek kárhozatra, mert nem lehettek keresztények, hiszen a kereszténység előtt születtek.

Sokat gondolkodtam, miért nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket. Most nem jövök azzal, hogy mások sem beszélnek, mert ez újabb vitákat generálna. (csak zárójelben merem leírni elképedésemet, mikor holland diplomás munkatársam nem tudta a német szöveget elolvasni, és csak akkor értette meg ha felolvasták neki.Vagy a másik holland akinek annyi kombinációs készsége nem volt, hogy a hangzásában, és eredetében is germán szavakat megpróbálja kitalálni.Tény nekik nincsenek kommunikációs gátjaik, csak beszélnek, beszélnek - de nem mondanak semmit - és majd kibogozzuk mit akarnak.)

Miért nem beszélnek hát fiataljaink? Mert nincs rá igény. Ugyan emiatt nem képesek már problémamegoldásra sem, mert nem kell problémákat megoldaniuk, hiszen a technikai vívmányok segítenek,sőt már csak azok segítenek, hiszen akinek nincs igénye, az nem is tud beszélni, aki nem tud beszélni, annak emberi kapcsolatai leépülnek, feltéve ha voltak egyáltalán.

Nem kíváncsiak a világra, mert nem alakult bennük ki egy tapadási felület, amire a kultúra, a művészetek, vagy a tudományok ragadni tudnának, amire lehetne építeni.És mi hátrányuk van belőle? Semmi. Miért? Amit már említettem: egy átlagember diplomától függetlenül, nem érzi hiányát, hogy idegen nyelven kutasson, keressen, beszéljen. Ehhez azért még azt hozzátenném, hogy egyre nehezebb meghatározni azt a "kánont" amit minden művelt, diplomás embernek illene ismerni. Az elmúlt 20 év folyamatos erkölcsi, és szellemi romlása vezetett ide. Legkésőbb negyedik általánosra kiírtjuk a gyerekből, a kérdezni akarást. Beültetjük az agymosoda elé (tv) és utána csodálkozunk, hogy a beste kölyökben több vas (piercing) van, mint a MÉH-ben. :-)

Nincs igényük ismétlem. Arra sincs , hogy egyáltalán kommunikáljanak. Telefonja mindenkinek van,szókincse annál inkább. Nincs érdemi mondanivalójuk egymásnak. Néha elborzadok, hogy milyen mélységben leledznek. De ne csak a fiatalokat szapuljuk. Ők csak azt hordozzák magukban, amit a szülőktől ,nevelőktől, haveroktól (akik semmit nem tanultak a szüleiktől) hallanak, tanulnak. Vizuális világban élünk. Nem hallani, hanem látni kell, pontosabban látszani. Gazdagnak, szépnek,sikeresnek, coolnak.

Tanítványaimat azzal sem tudom nyelvvizsgázásra bírni, hogy saját költségvetésem terhére (fizetésem) egy-egy jelképes ajándékkal jutalmazom meg őket, úgy, hogy egyébként az egyik iskola ahol tanítok, nyelvvizsgát, és az arra való felkészülést is támogatja anyagilag. Mi kell még? Viccesen azt szoktam mondani, hogy ha valaki nyelveket beszél, akkor a párkapcsolat-fejlesztési lehetőségei is ugrásszerűen megnőnek. De semmi. Mindenki vár. Kivár, csak azt nem tudom mit. Hogy pl. mi majd kitalálunk valami megoldást, az ő életük menedzseléséhez.

Általában nem látják az ok-okozati összefüggéseket. És ami szörnyű nem is akarják megtudni. Képesek mindenkit okolni sikertelenségük, kudarcaik miatt, de a mélyre nem hatolnak le. Folytathatnám ezt az ömlengést, de senki idejét nem szeretném rabolni. Annyit jegyeznék még meg így végezetül, hogy ahol tinédzser, vagy fiatal felnőtt inkább nem néz meg egy fantasztikus filmet, mert nincs szinkronizálva, ott bevezethetünk bármilyen kényszert, abból csak nyögés lesz, tudás nem. Feltéve ha fontos a tudás......

Ha ezen a helyzeten segít a nyelvvizsga bizonyítvány szó szoros értelemben vett megszerzése, akkor fejet hajtok, a többségi akarat előtt.

24 Lavínia 2010. október 13. 11:18

Tisztelt Mindenki!

Látom, már elég későn kapcsolódtam be a hozzászólások láncolatába, mégis megjegyeznék pár dolgot.

Ne gondolja senki, hogy olyan könnyű manapság nyelvet tanulni. Az egyetemen folyó nyelvtanítás néhol színvonalon aluli; nem kommunikálni tanítják az embert, hanem csupán nyelvvizsgára készítenek fel, vagyis túlélési tippeket adnak nyelvvizsgához.

Az egyetemeken induló kurzusok javarészt fizetősek. Nem megfeledkezve arról, hogy vannak egyetemek, főiskolák, ahol nincs lehetőség helyben a nyelvtanulásra.

A nyelviskolák 60 órás tanfolyamai (vidéken) valahol 30 ezer forintnál kezdődnek, (ehhez hozzájön a nyelvvizsga díja, próbálozásonként min. 20-30 ezer forint). Na igen, egy komplett tanfolyam nem 60 óra)

Honnan veszi azt ma Magyarországon bárki is, hogy ezt az összeget - ha csak egyszer is kell befizetni - könnyű előteremteni. Sem egy önálló jövedelem nélküli egyetemistának, sem a szüleinek nem könnyű.

Manapság nagy baj van a közoktatásban is, nyelvoktatás tekintetében. Sok tanár - most főleg nyelvtanárokról beszélek - rátermettség és kellő szakmai ismeretek, kompetenciák hiányában nem alkalmas arra hogy közoktatásban tanítson. (Ez valószínűleg az egyetemeken folyó gyakorlati képzés hiányosságaira vezethető vissza.)

Felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy hazánkban a közoktatás színvonala iskolánkén és bizony földrajzi területenként változó. Mást várhatunk falun és mást egy budai elit gimnáziumban.

Egyébként a középiskolákban a kimeneti követelmény tényleg nem túl magas, leszámítva az emelt szintű érettségit. De ez még nem garancia arra, hogy a diák képes beszélgetést kezdeményezni és fenntartani egy külföldivel.

Akkor most csak a diákokon múlik, hogy a "beste kölke" nem képes egy, sok esetben kettő nyelvvizsgát összehozni az egyetem végéig?

23 ungnoemi 2010. október 13. 10:47

Sziasztok!

A főiskolát én 3 műszak mellett csináltam végig. Mire állam vizsgáztam addigra már terhes voltam az én kicsi lányommal. Az állam vizsgám meg van, de a nyelvizsgám nincs. Immár 5 éve tanulok naponta minimum 1 órát intenzíven angolul) mert közben már a második kismanóm is megszületett) Tehát ennyi időm van, persze van, hogy van napi 2 órám is rá, de átlagban egy órát számolok. Pénzem sincs időm sincs nyelvtanfolyamra. Most egy ingyenes tanfolyamot probálok végig vinni, már a 211 leckénél tartok. Mellékesen Íroszágban élünk, és így is nagyon nehezen megy a nyelv elsajátítása. Tehát az egészből csak annyit, hogy igen is van aki tanulja a nyelvet, és nehezen megy neki. A férjem nagyon jól beszél angolul, probál velem is beszélni, de így is nagyon nehéz...

A másik. Találkoztam kint élő magyarral, akinek meg van a középfokú nyelvizsgája, de egyszerűen, ha meg kell szólani, akkor nem nagyon megy neki...szóval valami baj lehet az oktatással is...bele akarják verni az emberbe a rengetek igeidőt de élőben kb 3 igeidőt használnak az írek is...miért nem arra hajtanak otthon, hogy az ember szeresse meg a nyelvet, és tudja használni? Attól, hogy valakinek papírja van róla attól még nem biztos, hogy tud is beszélni.

Csak ennyit szerettem volna.

22 ordi 2010. október 13. 08:15

Egyébként Einstein is megbukott matekból, aztán mégiscsak.... :)

21 Máthé Elek 2010. október 13. 08:08

@Bonyolító: Köszönöm, igazán kellemes perceket szerzett nekem ezzel a "vesszen inkább egy Semmelweis, egy Einstein"-érveléssel :). Ez persze azért hatalmas kapufa, mert mindketten beszéltek idegen nyelven... De én is el tudom vinni az abszurd humor irányába a dolgot: gaz nemzetvesztő mind, ki a nyelvtudás ellen szól, mert a haza felemelkedését veszélyezteti! Csak ez persze nem érvelés, hanem nettó hülyeség.

"Miért gondoljuk, hogy a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás szinonimái egymásnak?" - azért, mert aki ismeri a mai nyelvvizsgákat, az tudja, hogy mostanra (illetve már jó pár éve) szerencsére igaz az, hogy aki levizsgázik, az tényleg elboldogul az adott nyelven - és megfordítva: aki tud rendesen, az le is tud vizsgázni, mert a valós nyelvi készségeket mérik. Mert már nem a régi "Rigó utca"-féle nyelvvizsga van, hanem a KER: hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_Eur%C3%B3pai_Referenciakeret

Tessék megnézni a B2 szint leírását. Ez van. Az, hogy 20 évvel ezelőtt mit csinált a Rigó utca, mára irreleváns.

20 ordi 2010. október 13. 07:58

Tisztelt Bonyolító!

Sok dologban egyet értek Önnel. Főleg a hozzászólása második felével. Ma már mindenki diplomás akar lenni. Csak elfelejtik, hogy a diploma nem alanyi jogon jár, nem azért jár, mert beiratkozik valaki egy felsőoktatási intézménybe. Igenis tanulni kell, a követelményeket teljesíteni kell. Nem gondolom, hogy a harmadik évezredben olyan nagy követelmény egy nyelvvizsga, mikor óvodás korban elkezdik a nyelvtanulást a mai fiatalok. (régen nem így volt - tudjuk a magunk példáján, illetve nem adták meg a nyelvválasztás lehetőségét sem). Akár milyen is a nyelvoktatás nálunk, aki 3+8+4+4(5) év nyelvtanulás után nem tud letenni egy nyelvvizsgát, nos azt hiszem abban az esetben nem csak a nyelvoktatásunkkal van a baj.

Mindazonáltal, amiket én írtam a mai hallgatókról, nem általánosítások. Nap mint nap szembesülök velük. Sokszor napi 10 órában. És a nagy átlag olyan, olyan hozzáállású, amilyennek leírtam. Persze vannak kivételek, de az nagyon kevés.

Az írása elejéhez:

- Szerintem sok diplomás használja a nyelvet (mindegy mire, kutatás, vagy olvasás, tévé vagy utazás, konferenciák, mindegy), vagy ha nem, mindenesetre van olyan alapjuk, amihez nyúlni tudnak, ha szükségük lesz hirtelen, éles helyzetben a nyelvismeretre.

- A nyelvvizsga sok esetben bizonyosan nem tükrözi a nyelvtudást, de szerintem nem is ez a célja ma már. A nyelvvizsga egy bizonyítvány, hogy egy akadályt megugrottam, egy követelményt teljesítettem, egy feladatra alkalmas vagyok. Sokan vizsgáznak különböző tárgyakból életük során, de ha valamennyi idő után rákérdeznek ezzel kapcsolatos ismereteikre, nem biztos, hogy akár csak a tárgy tematikáját is fel tudják idézni évek múlva a megkérdezettek. Ez nem azt jelenti, hogy felesleges volt amit tanultak, vagy nem kapott használható tudást a hallgató. Csak beépül a tudatába, mindennapjaiba, átértékeli, átformálja, a gondolkodásának szemléletét, problémák megoldásához való viszonyulását megváltoztatja.

Valaki írta tegnap, és nagyon egyetértek vele: Az, hogy ma már mindenki tanulni akar, nem baj, hanem szükséges. De nem kell mindenkinek diplomásnak lennie. Egy jó szakemberre ugyanúgy szükség van a mai világban is. De mindenki diplomát akar, a piac telített. A munkaadóknak szelektálni kell valahogyan a zavarosból. Ezért ma már az sem mindegy, hogy hol, melyik intézményben szerzi meg valaki a diplomáját.

Sajnos, ha tetszik nekünk, ha nem, a piac határozza meg az életünket (egyre inkább). Hiába van nekem nagyon jó érzékem a kézművességhez, ha a gyöngyfűzésből nem tudok megélni, mert nincs rá kereslet.

Most is csak azt tudom mondani, hogy aki ebben a világban életben akar maradni, annak kell alkalmazkodni a körülményekhez, követelményekhez. Nem a követelményeket fogják a mi igényeinknek megfelelően változtatni.

Nyilván egy angol, francia vagy német anyanyelvű nincs annyira ráutalva a nyelvtanulásra, mint egy kis nemzet. Ha a világon 10 embert megkérdezek, biztos, hogy 7-8 beszéli az előbb említett nyelvek valamelyikét. Még ha nem is jól, de megérteti magát.

A diszgráfia, diszlexia speciális, és kezelt kérdés a diplomaszerzésnél a nyelvvizsga kapcsán. Tudom, mert van ilyen kollégám.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X