Szó szerint a nyelvvizsgáztatók arra mennek hogy mindenkit megbuktassanak. Az írásbelim rögtön sikerült, de a szóbeli labor feladaton már másodjára csúszom el. És miért is?? Mert a két magnós szövegből 1-et 15 vizsgázóból senki sem értett. Hol van az a hely ahol ezeket felül vizsgálják???

@anita76: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Hivatalához tartozó Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ www.nyak.hu/ az illetékes.

De azzal a legendával ideje lenne leszámolni, hogy egy nyelvvizsgaközpontnak érdeke buktatni. Mert nem érdeke. Verseny van, a nyelvvizsgák egymással állnak versenyben a vizsgázókért. Jól felfogott érdekük, hogy úgy szerezzenek minél több vizsgára jelentkezőt, hogy korrekt körülményeket biztosítva, jó élménnyel távozzon egy vizsgázó, és erről beszámoljon az összes barátjának és ismerősének. Ön nyilván nem fog ehhez a nyelvvizsgaközponthoz menni újra, ahol rossz élménye volt, sőt, elmeséli mindenkinek, hogy hol érte ilyen kellemetlenség. Ez nekik óriási veszteség, egy másik központnak meg nyereség, mert legközelebb oda fog befizetni.

www.nyest.hu/forum/diplomas-diploma-nelkul-a-nyelvvizsga-kovetelmeny

Ebben a cikkben ugyanaz van, amit most leírt a cikk írója. Hosszan-hosszan kivesézték már a hozzászólásaikkal a témát az érdeklődők. Mi értelme van ugyanazt a cikket gyakorlatilag változatlanul lehozni?

Ha nem tudnám, mi az a MSZOE, azt hinném, valami segélyszervezet. Miért kell magyarázatokat gyártani ahhoz, ha valakinek, olyan debil a gyereke, hogy nem fogja fel, hogy csak akkor jelentkezzen felsőoktatási intézménybe, ha nyelvvizsgát is tud tenni a végére. Ugyanis ott az a követelmény. Aki a képzést befejezi (abszolutóriumot szerez) az még nem teljesíti automatikusan a követelményeket is, csak a tanulmányi kötelezettségeinek tesz eleget. De a diplomához más is kell. Ugyanis az, aki teljesíti az összes előírt követelményt, az megkapja a diplomáját. Aki nem csinálja meg a nyelvvizsgát, noha az előírt követelmény a diplomához, akkor az nem teljesíti a feltételeket, azaz nem jár a diploma. Ilyen egyszerű.

Arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsga-követelmény nem zsákbamacska, mert azzal már akkor tisztában van a jelölt, mikor jelentkezik az intézménybe. Csak végigbulizzák a 4-5-6-10 évet, és a végén kapnak észbe.

Az én véleményem az, hogy nem kell nyelvvizsga, persze, nem kell. De akkor diploma se kelljen. Egy középfokú nyelvvizsga igen is elvárható egy fiatal diplomástól (40 év). Ez a siránkozás szánalmas számomra.

Egyszerűen arról van szó, hogy mint mindennek, a diplomának is megvannak a követelményei. Aki a követelményeket teljesíti az megkapja a diplomát, aki nem teljesíti az meg nem. A boltban is ha fizetek, elhozhatom az árut, ha nem fizetek, akkor nem.

Nem kell túlmisztifikálni ezt a nyelvvizsga-kérdést, és nem érzelmi alapon kell megközelíteni az egészet. Tanulni kell kedves fiatalok. Tanulni. A szülőknek pedig fegyelemre, kitartásra és kötelezettség tudatra kell(ene) nevelni a kölykeiket. Nem arra, hogy a fene nagy demokráciában a tanárnak legyen kisebbségi érzése, ha bemegy az órára, mert akkora arcuk van a mai fiataloknak. A fejükben meg csak egy nagy űr tátong.

Kedves ordi. Én a felsőfokú intézménybe 32 évesen iratkoztam be, mert addigra tudtam a családom anyagi helyzetét egyenesbe hozni annyira, hogy megtehessem. A családom 5 tagú, ebből kiszámolható, hogy 3 gyermekem van. A főiskolát levelezőn végeztem, munka mellett! A főiskolán nem volt lehetőség idegen nyelv tanulására. Sajnos azóta se tudok nyelvvizsgázni, mert se időm se energiám a nyelvtanulásra és igazából nincs nyelvérzékem se.Van aki pikk-pakk megtanul több nyelvet is, akár párhuzamosan is, nekem nem megy sajnos. A szakmai tudáshoz nincs köze annak, hogy valaki tud-e nyelvet vagy nem. Jelzem két abszolutóriumot szereztem, mindkettő kiváló rendű, mégse számítok felsőfokú végzettségűnek. Viszont, ha az önéletrajzba beírom, hogy 6 évet főiskolára jártam és elvégeztem két szakot,viszont nincs nyelvvizsgám, azonnal kirakják a pályázatomat. Az egyik helyen azért, mert elvileg túlképzett vagyok, a másikon meg azért, mert nincs a kezemben a diploma.

Ördögi kör és nincs kitörési pont. Egyébként pedig a törvénybeiktatás előtt diplomát szerzetteknek van nyelvvizsgája? Ha nincs, adják vissza a diplomát?

Kedves Argo!

Én nem a felnőtt fejjel tanulókról beszéltem, hanem a fiatalokról. Tudom, kissé erősen fogalmaztam, de higgye el, tudom mit beszélek. Felsőoktatásban, főiskolán tanítok.

Bár nem tartozik a témához, de 18 éves korom óta tanulok, mindent munka mellett levelezőn. 44 éves vagyok. Van 7 diplomám, mert mindig azt tanultam, amire éppen szükségem volt. Eddig egy nyelvvizsgám volt, mert én sem szeretek nyelvet tanulni. 2 éve elkezdtem a PhD képzést, és ott követelmény 2 nyelvvizsga. Nem várom meg, amíg a végére érek a képzésnek, hogy akkor sopánkodjak és nyavalyogjak, hogy jaj miért nincs másik nyelvvizsgám. A második évben (most újév után) nekiültem, teljesen egyedül, a nulláról, tanár nélkül, és 3 hónap alatt megcsináltam a nyelvvizsgát. Nagy áldozat volt igaz, nagy önfegyelmet igényelt. De megcsináltam, mert tudtam, hogy meg kell csinálnom, különben nem tudok előre lépni, nem szerzem meg a végzettséget igazoló papírt, és az a munkámba kerülhet.

Természetesen vannak kényszerítő, vagy befolyásoló körülmények a felnőttkori tanulásnál. De ne haragudjon meg, ha ezt mondom, mindenkinek fel kell mérnie a kezdetekkor, hogy tudja-e majd teljesíteni a feltételeket. Hiszen azokat előre tudja, nem államvizsga előtt két héttel mondják senkinek, hogy "jaj, te jövő hétre hozzál már be egy középfokút".

Aki a törvény megszületése előtt szerezte a diplomáját, és nem kellett neki nyelvvizsga, - nos annak nem kellett. Most már más a szabályozás, és aki a törvény életbelépése után kezdte tanulmányait, annak kell nyelvvizsga. Ez a szabály. A szabályok változnak. Nekünk kell alkalmazkodni hozzájuk. Már ha életben akarunk maradni ebben a világban.

Melyik diplomás szakma az, ahol a nyelvtudásnak nincs köze a szakmai tudáshoz?

Kedves ordi.

Valahol sejtettem, hogy tanárember. Tény, hogy nem két héttel az államvizsga előtt mondták meg. Én fizikai munkát végeztem abban az időszakban, vagyis a tananyag+ munka + 3 gyerek... Azt hiszem nem kell ragoznom. Egyébként nem kedvem nem volt, hiszen jártam is a nyelvtanfolyamra, de nem ragadt meg... Valami ötlete van?:) Tudom, Ön is leírta, a kényszer. De sajnos jelenleg, elvileg 2 diplomával, operátorként vagyok kénytelen dolgozni, mellette vállalkozást is kell vinnem, mivel férfiként 90-95 ezres fizetésből nem lehet eltartani egy ekkora családot. Visszautalva az előző írásomra, operátornak is csak protekcióval sikerült bejutnom!

Eleknek üzenem: agrármérnöknek a termelésben nem igazán kell a nyelv.

Kedves Mindenki!

Mélyen egyetértek ordi hozzászólásával. Igenis, nincs nyafogás, ha kérik a nyelvvizsgát, akkor legyen legalább egy B1-B2-es szintű. Én nyelvtanárként azt mondom, borzasztóan hiányos a mai fiatalok rálátása a nyelvekkel kapcsolatban. Képtelenek a logikus gondolkodásra, sőt, a legalapvetőbb probléma ott kezdődik, hogy a magyar nyelvet nem ismerik. Ezért jó, ha tanulnak idegen nyelvet, mert ezáltal a magyar nyelvtant is helyesebben alkalmazzák.

Egyébként az én meglátásom az, nem azt kell nézni, hogy az adott munkakörhöz szükséges-e idegen nyelv vagy sem, egész egyszerűen telített a piac évek óta, és naná, hogy a munkáltatók igyekeznek a "zavarosból" olyat kihalászni, akit több célra is alkalmazhatnak. Egyre több a külföldi befektető, szóval igenis kell min. 1 db idegen nyelv. Ez manapság már elvárható a mai fiataloktól, mint alapműveltség.

Továbbá ordi azon hozzászólását is támogatom, melyben ecseteli finoman, hogy az MSZOE lelkes képviselőinek talán nem azon kellene fennakadnia, hogy nyelvvizsga hiányában nincs diploma, hanem azon, hogy egyes gyerekek hogy viselkednek a mindennapi életben... tisztelet a kivételnek.

Kedves Sene.

Hol vagyok én már a fiataltól? Mellesleg a magyar nyelvet tökéletesen ismerem és alkalmazom!! Persze a nyelvtanár abból él, hogy fizetik a diákok a borsos óradíjat. Talán elkerülte a figyelmét, amit írtam. Mikor és miből tudnék letenni egy nyelvvizsgát??

Egyébiránt meglehetősen jó a felfogóképességem, nagyon könnyen tanulok, de Önnel ellentétben NINCS nyelvérzékem.

A külföldi befektetőkhöz csak annyit: biztos sok lóvárit vagy eszperantót beszélő befektető jön...

@agro: Van a nyelvtudománynak egy része, ami az írásunkban található mögöttes vagy rejtett üzenetekkel foglalkozik. Az egyik érdekes tétele ennek az, hogy árulkodó jelek nélkül nem tudunk leírni olyan mondatot, amiről magunk is tudjuk, hogy nem igaz. Az "agrármérnöknek a termelésben nem igazán kell a nyelv" mondat ilyen szempontból is érdekes. Mert nem azt írta, hogy "agrármérnöknek nem kell a nyelv" (ez lett volna a semleges megfogalmazás, és egyben a szándékolt üzenet). De nem ezt írta, hanem először szűkítette ("a termelésben"), majd belefűzte a "nem igazán" finomítást. Magyarul, ön is tudja, hogy dehogy nem kell.

Ötlet (ugyan nem tőlem kérte, hanem orditól, de talán nem haragszik meg): kérdezze körbe azon ismerőseit, barátait, akik levizsgáztak. Talán az a tanfolyam nem volt jó, amire járt. Talán van olyan ismerőse, aki ismer egy jó tanárt. De addig ne reméljen eredményt, amíg az időt rá nem tudja szánni a nyelvtanulásra, mert ez nagyon időigényes műfaj. Világos, hogy sokat dolgozik és nem kicsi a család sem, de el kell döntenie, hogy hagyja veszni a tanulással eltöltött éveket, vagy rászánja az időt a nyelvtanulásra.

A nyelvtanuláshoz tanár nem kell egyébként; több olyan komplett kurzus is elérhető, amit kifejezetten önálló tanulásra fejlesztettek. Nekem a második diplomámhoz két nyelvvizsga volt a feltétel, a németet így tanultam meg. A nyelvvizsgán szólaltam meg először németül, mert kezdetben ugyan a szobában egyedül ülve ismételtem a kazetta után (olyan régen volt, hogy kazettás magnót használtam), de aztán pár mondat után ezt nagyon furcsának találtam, és inkább csak fejben ismételtem.

A lényeg, hogy mindenkinek magának kell megtalálnia, neki mi a megfelelő módszer - ezt senki más nem fogja tudni megmondani magának.

Én is felnőtt fejjel, munka mellett kerültem főiskolára. (Közben lettem anyuka, de nem hagytam abba, végigcsináltam.) Még az idő alatt letettem egy középfokú nyelvvizsgát. Majd két pici gyerek, család, munka mellett még elmentem egyetemre is. Oda már két szakmai középfokút kérnek. A sima középfokúra az egyetem után tudtam tenni egy szakmait. De most hova kezdjek neki még egy nyelvnek?? Minimum 2 év!!!

(Ja, és akik most a bolognai rendszerben kapják ugyanezt a diplomát, azoknak elég egy sima C típusú nyelvvizsga.)

Már gondolkoztam azon, hogy még egyszer beiratkozom ugyanerre a szakra :)

..."nyelvvizsga híján nem diplomát nem szabad kapnia senkinek, hanem be sem lenne szabad jutnia a felsőoktatásba. "

Ezt azért írom külön hozzászólásként, hogy a szerkesztők tudják törölni, ha szükségét látják.

Szóval, izé... vannak olyan helyek a neten, ahonnan mindenféle dolgokat le lehet tölteni. Programokat, CD-ket, DVD-ket, könyveket, ilyesmit. Ingyen. (Állítólag ez sérti a szerzői jogokat, de én nem értek a joghoz, ezért ezt nem tudhatom. Hmm.) Szóval, ezekről a helyekről például nyelvi kurzusokat is le lehet tölteni. CD-k, DVD-k... Teljesen jók, boltban sok pénzért adják, és sokan veszik, hasznosak, sikeresek. Én persze soha nem jártam ilyen helyeken (ha mégis, akkor is nyilván csak véletlenül, tévedésből), de állítólag léteznek, és tényleg ingyenesek.

Persze, mint írtam, az időt ettől még rá kell szánni a tanulásra. Csak tanárra meg könyvre/CD-re nem kell költeni, ha az ember nem akar.

@agro: Kedves agro! Nem is értem, miért vette magára a soraimat, hisz folyamatosan a fiatalokat és az MSZOE képviselőit "minősítettem" :)

És az, hogy ki mennyit fizet a magán órákért/nyelvcsomagokért/online vagy interaktív kurzusokért, mindenkinek szuverén joga.

Ne rajtam akarja elverni mások porát :)

"Egyébiránt meglehetősen jó a felfogóképességem, nagyon könnyen tanulok, de Önnel ellentétben NINCS nyelvérzékem." Erre meg annyit mondok, ha hiszi, ha nem, első év első napján közölték velünk az adott nyelvszakon: "Nincs nyelvérzék, csak popsi!" :)

Elhiszem, hogy család mellett nem könnyű tanulni, és még nyelvet is tanulni+nyelvvizsgázni, de ha ezt vesszük alapul, család mellett dolgozni sem könnyű... :)

Változatlanul az a véleményem, min. 1 idegen nyelv ismerete igenis szükséges törvény ide vagy oda.

@Máthé Elek:

Igaza van, tényleg beletettem a termelést, de az nem volt véletlen. Agrármérnöki végzettség kell például az agrár szférában az input és output termékek forgalmazásához is. Ők nem a termelési szektorban vannak és ott leginkább a külföldi beszállítókkal kell tárgyalni. A nem igazán pedig annak szólt, hogy latint kellett tanulni és használni, de az más. Miért? Mert nem a nyelvet, a nyelvtant kell ismerni, hanem a növényt és a hozzátartozó nevet kell társítani.

A tanfolyammal kapcsolatban pedig nem tudom, hogy rossz volt-e, de akkor mind a kettő az volt.

Abban viszont biztos, hogy igaza van, hogy nincs időm rá egyenlőre.

Bár én nem nyelvtanár vagyok, de a nyelvtanulás szerintem nem "nyelvérzék" kérdése. Ha valakinek van nyelvérzéke, az csak segít a kiejtésben, nyelvtanban, stb... De ha nincs, attól még tud nyelvet tanulni, (végül is szabályokat kell megtanulni és alkalmazni a nyelvben is, mint akár milyen más tantárgyban) és egy bizonyos szinten el tudja sajátítani a nyelvet.

Másik példa: Sokan mondják, hogy hogy azért nem tudják a matematikát, mert nem olyan a "beállítódásuk", gondolkodásuk. Ezért nem tudják megtanulni. A fenét. Azért mert nem hajlandók leülni és megérteni, megtanulni. LEÜLNI, ÉS MEGTANULNI. IDŐT SZÁNNI RÁ, HOGY MEGÉRTSÉK. A mai felsőoktatás nagy részében (kivéve a matematikai spec. szakokat, még ha nem pont matematikának nevezik is) nem is matematikát tanítanak, hanem számtant. :( Olyan alapismereteket, amelyek ismerete elvárható egy diplomástól. Elrettentő, de igaz: a közgazdászképzésben, a hallgatók felháborodnak, hogy nekik miért kell matematikát tanulni... Nem hinném, ha nem velem történne meg nap mint nap. De közben nem tudja mi az a százalék, és hogyan kell kiszámolni. Arra viszont igénye van mára kis sz...-os elsősnek is, és fennen hangoztatja is, hogy ő majd ha végez, akkor vezető beosztásba kerül, és hiába nem tudja most a matekot, de kezdőként is sokkal többet fog keresni, mint én 26 éves munkaviszonnyal. (én ezen háborgok inkább, mint azon, hogy tanulnia kell a nyelvet a gyereknek)

Arról nem beszélve, hogy nyelvet tanulni nem akarnak, de ha a terveikről kérdezi őket az ember, 5-ből 3-4 külföldre akar menni dolgozni...

Az, hogy melyik felsőoktatási intézményben milyen nyelvet fogadnak el, ... nos az intézményfüggő bizonyos határok között valóban.

Szerintem a nyelvtanulásnak két titka van, ha az ember nem saját örömére tanulja a nyelvet, hanem mondjuk nyelvvizsgára. Ezek pedig a következők:

1. Nem heti 2x1 vagy 2x2 órában kell tanulni, hanem MINDEN NAP FOGLALKOZNI KELL VELE valamennyi időt. INTENZÍVEN.

2. A nyelvvizsgára való nyelvtanulás MÁS MÓDSZERŰ tanulás, mint a "saját-örömömre" nyelvtanulás. Más tematika szerint, más feladatokkal más rendszerben kell tanulni ilyenkor a nyelvet. Célirányosan.

Akinek nem megy egyedül, vagy nem tudja mi az a rendszer, mert még nem volt nyelvvizsgán, annak igenis szüksége lehet egy nyelvtanárra, aki csak vele foglalkozik, és nem egy csoporttal.

@Sene: Kedves Sene, igaza van, de én egy nyelvet ismerek:D

Nálunk a jog szemináriumon emlegették a popsit:)

Kedves Picur:

A fiatalabb évfolyamtársaim közül több lány szintén szült közben, de tőlük tudom, hogy mennyivel könnyebb volt nekik:) Elmondták, hogy amíg a pici aludt, ők nyomták a tudást a buksijukba:)

@seaman50:

teljesen egyetértek

Hány diplomás használja ma Magyarországon munkavégzése során a tanult idegen nyelvet? Kutatott-e már valaki idegen nyelven? Ha igen, a kutatáshoz szükséges szintet, hány év alatt, és milyen módszerekkel szerezte meg?

Kell-e egy angol állampolgárságú tanárnak hazájában más nyelvből nyelvvizsgát tennie? Ha nem, akkor egy magyartanárnak, milyen nyelven kell kutatnia a magyar nyelvet? Angliában pl. nem félnek attól, hogy az értelmiségiek megrekednek egy szinten mondjuk a francia nyelv ismerete nélkül? Vagy itt már az dönt, hogy az anyanyelvük világnyelv is? ( Nem véletlenül találták, és találják ki a mesterséges nyelveket, mint közvetítő nyelveket, hogy az esélyegyenlőséget valahogy helyrebillentsék.)

Miért nem az a téma, hogy magyartanár-jelölteknek "olvasásóra" van az egyetemen, mert gyakorlatilag írni, olvasni nem tudnak? (Ez más karokra is igaz) Miért nem szakmai követelményeket támasztanak, a felesleges, és használhatatlan diplomát ontó intézmények, és miért egy külső, tőlük független fékkel, próbálnak gátat vetni?(természetesen nem kívánnak, de valamiért, nem is tudom miért, minden egyetemen van nyelvi tanszék, ahol akár nyáron is várják a hallgatókat tárt kartokkal.)

Miért gondoljuk, hogy a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás szinonimái egymásnak?

Miért mondják ki az egyetemek, hogy vesszen inkább egy Semmelweis, egy Einstein stb. mert mondjuk tényleg képtelen használható nyelvtudást szerezni? Az ne legyen agysebész akinek pl. hangképzési problémái vannak? (Ja, hogy az csináljon egynyelvű írásbelit.) És a diszgráfiásak? Azoknak nem jár diploma?Használható nyelvtudást szerezni megtanítanak-e? Vagy csak egy öncélú nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, legyen az bármilyen nyelvből?

Ki az az átlagember - vagy diplomás - aki idegen nyelven néz televíziót, hallgat rádiót, olvas könyvet? Hányan lehetnek? Országos jelenség? (Még nem láttam demonstrálni senkit, hogy nem jön tisztán a BBC News)

Az évi 140-150 000 hallgató közül ki fog elhelyezkedni a szakmájában? És ha nem ennek milyen összefüggése van a nyelvvizsgával?

Aki ezekre a kérdésekre őszinte választ ad magának, de valóban őszinte választ, az rögtön rájön arra, hogy milyen álságos állapotok uralkodnak a felsőoktatásban. 3 diploma után kijelenthetem, hogy abból az örvényből, amibe az utolsó 20 évben kerültünk, kerültek hallgatóink, nem a nyelvtudás, hanem az egyenes beszéd, a gondolkodás, a problémák feltárása, és valós megoldásának hiánya, valamint a következetes nevelés hiánya vezetett. El lehet verni a port a fiatalokon, mert valóban lusták, és nem tanulnak, és csak nyekeregnek, és teszetoszák. De ezek is, mint a fentiek, mind általánosítások. Valamiért azok lettek. És erről mi, másként diplomázók is tehetünk. Én lennék a legboldogabb, ha nem életunt koravén 20 évesek ülnének a padokban, hanem valóban nyelveket, belső meggyőződésből elsajátító hallgatók keresnék a külföldi ösztöndíjakat, kutatási lehetőségeket. Én nem a nyelvvizsga bizonyítvány kivasalását látom, az egyedüli üdvözítő megoldásnak. Pályaalkalmassági vizsgálat. Ez lenne a lényeg. Egy szint felállítása, ami átmenetileg talán sok egyetem, sok oktató zsebére menne, de később visszaállna a tanulás presztízse. Mert aki tanulna, elhelyezkedne, és még meg is fizetnék, kiváló példa lehetne a többieknek, és egészséges versenyszellem alakulna ki. Merni kell felvállalni, hogy ne a piac önszabályozása döntse el, hány öntudatos, diplomás munkanélkülit termeljünk ki. A világon nincs szükség ennyi diplomásra, aki ha nem vigyázunk, még tényleg elhiszi magáról, hogy értelmiségi. Aki haladni szeretne, nemzetközi, tudományos kutatásokban részt venni, azt mérjék más mércével, de én nyugodtabban aludnék, ha egy falusi tanítónő magyarul tudna rendesen, mint mondjuk angolul (is) rosszul.

Tessék lehet engem megkövezni!

Tisztelt Bonyolító!

Sok dologban egyet értek Önnel. Főleg a hozzászólása második felével. Ma már mindenki diplomás akar lenni. Csak elfelejtik, hogy a diploma nem alanyi jogon jár, nem azért jár, mert beiratkozik valaki egy felsőoktatási intézménybe. Igenis tanulni kell, a követelményeket teljesíteni kell. Nem gondolom, hogy a harmadik évezredben olyan nagy követelmény egy nyelvvizsga, mikor óvodás korban elkezdik a nyelvtanulást a mai fiatalok. (régen nem így volt - tudjuk a magunk példáján, illetve nem adták meg a nyelvválasztás lehetőségét sem). Akár milyen is a nyelvoktatás nálunk, aki 3+8+4+4(5) év nyelvtanulás után nem tud letenni egy nyelvvizsgát, nos azt hiszem abban az esetben nem csak a nyelvoktatásunkkal van a baj.

Mindazonáltal, amiket én írtam a mai hallgatókról, nem általánosítások. Nap mint nap szembesülök velük. Sokszor napi 10 órában. És a nagy átlag olyan, olyan hozzáállású, amilyennek leírtam. Persze vannak kivételek, de az nagyon kevés.

Az írása elejéhez:

- Szerintem sok diplomás használja a nyelvet (mindegy mire, kutatás, vagy olvasás, tévé vagy utazás, konferenciák, mindegy), vagy ha nem, mindenesetre van olyan alapjuk, amihez nyúlni tudnak, ha szükségük lesz hirtelen, éles helyzetben a nyelvismeretre.

- A nyelvvizsga sok esetben bizonyosan nem tükrözi a nyelvtudást, de szerintem nem is ez a célja ma már. A nyelvvizsga egy bizonyítvány, hogy egy akadályt megugrottam, egy követelményt teljesítettem, egy feladatra alkalmas vagyok. Sokan vizsgáznak különböző tárgyakból életük során, de ha valamennyi idő után rákérdeznek ezzel kapcsolatos ismereteikre, nem biztos, hogy akár csak a tárgy tematikáját is fel tudják idézni évek múlva a megkérdezettek. Ez nem azt jelenti, hogy felesleges volt amit tanultak, vagy nem kapott használható tudást a hallgató. Csak beépül a tudatába, mindennapjaiba, átértékeli, átformálja, a gondolkodásának szemléletét, problémák megoldásához való viszonyulását megváltoztatja.

Valaki írta tegnap, és nagyon egyetértek vele: Az, hogy ma már mindenki tanulni akar, nem baj, hanem szükséges. De nem kell mindenkinek diplomásnak lennie. Egy jó szakemberre ugyanúgy szükség van a mai világban is. De mindenki diplomát akar, a piac telített. A munkaadóknak szelektálni kell valahogyan a zavarosból. Ezért ma már az sem mindegy, hogy hol, melyik intézményben szerzi meg valaki a diplomáját.

Sajnos, ha tetszik nekünk, ha nem, a piac határozza meg az életünket (egyre inkább). Hiába van nekem nagyon jó érzékem a kézművességhez, ha a gyöngyfűzésből nem tudok megélni, mert nincs rá kereslet.

Most is csak azt tudom mondani, hogy aki ebben a világban életben akar maradni, annak kell alkalmazkodni a körülményekhez, követelményekhez. Nem a követelményeket fogják a mi igényeinknek megfelelően változtatni.

Nyilván egy angol, francia vagy német anyanyelvű nincs annyira ráutalva a nyelvtanulásra, mint egy kis nemzet. Ha a világon 10 embert megkérdezek, biztos, hogy 7-8 beszéli az előbb említett nyelvek valamelyikét. Még ha nem is jól, de megérteti magát.

A diszgráfia, diszlexia speciális, és kezelt kérdés a diplomaszerzésnél a nyelvvizsga kapcsán. Tudom, mert van ilyen kollégám.

@Bonyolító: Köszönöm, igazán kellemes perceket szerzett nekem ezzel a "vesszen inkább egy Semmelweis, egy Einstein"-érveléssel :). Ez persze azért hatalmas kapufa, mert mindketten beszéltek idegen nyelven... De én is el tudom vinni az abszurd humor irányába a dolgot: gaz nemzetvesztő mind, ki a nyelvtudás ellen szól, mert a haza felemelkedését veszélyezteti! Csak ez persze nem érvelés, hanem nettó hülyeség.

"Miért gondoljuk, hogy a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás szinonimái egymásnak?" - azért, mert aki ismeri a mai nyelvvizsgákat, az tudja, hogy mostanra (illetve már jó pár éve) szerencsére igaz az, hogy aki levizsgázik, az tényleg elboldogul az adott nyelven - és megfordítva: aki tud rendesen, az le is tud vizsgázni, mert a valós nyelvi készségeket mérik. Mert már nem a régi "Rigó utca"-féle nyelvvizsga van, hanem a KER: hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_Eur%C3%B3pai_Referenciakeret

Tessék megnézni a B2 szint leírását. Ez van. Az, hogy 20 évvel ezelőtt mit csinált a Rigó utca, mára irreleváns.

Egyébként Einstein is megbukott matekból, aztán mégiscsak.... :)

Sziasztok!

A főiskolát én 3 műszak mellett csináltam végig. Mire állam vizsgáztam addigra már terhes voltam az én kicsi lányommal. Az állam vizsgám meg van, de a nyelvizsgám nincs. Immár 5 éve tanulok naponta minimum 1 órát intenzíven angolul) mert közben már a második kismanóm is megszületett) Tehát ennyi időm van, persze van, hogy van napi 2 órám is rá, de átlagban egy órát számolok. Pénzem sincs időm sincs nyelvtanfolyamra. Most egy ingyenes tanfolyamot probálok végig vinni, már a 211 leckénél tartok. Mellékesen Íroszágban élünk, és így is nagyon nehezen megy a nyelv elsajátítása. Tehát az egészből csak annyit, hogy igen is van aki tanulja a nyelvet, és nehezen megy neki. A férjem nagyon jól beszél angolul, probál velem is beszélni, de így is nagyon nehéz...

A másik. Találkoztam kint élő magyarral, akinek meg van a középfokú nyelvizsgája, de egyszerűen, ha meg kell szólani, akkor nem nagyon megy neki...szóval valami baj lehet az oktatással is...bele akarják verni az emberbe a rengetek igeidőt de élőben kb 3 igeidőt használnak az írek is...miért nem arra hajtanak otthon, hogy az ember szeresse meg a nyelvet, és tudja használni? Attól, hogy valakinek papírja van róla attól még nem biztos, hogy tud is beszélni.

Csak ennyit szerettem volna.

Tisztelt Mindenki!

Látom, már elég későn kapcsolódtam be a hozzászólások láncolatába, mégis megjegyeznék pár dolgot.

Ne gondolja senki, hogy olyan könnyű manapság nyelvet tanulni. Az egyetemen folyó nyelvtanítás néhol színvonalon aluli; nem kommunikálni tanítják az embert, hanem csupán nyelvvizsgára készítenek fel, vagyis túlélési tippeket adnak nyelvvizsgához.

Az egyetemeken induló kurzusok javarészt fizetősek. Nem megfeledkezve arról, hogy vannak egyetemek, főiskolák, ahol nincs lehetőség helyben a nyelvtanulásra.

A nyelviskolák 60 órás tanfolyamai (vidéken) valahol 30 ezer forintnál kezdődnek, (ehhez hozzájön a nyelvvizsga díja, próbálozásonként min. 20-30 ezer forint). Na igen, egy komplett tanfolyam nem 60 óra)

Honnan veszi azt ma Magyarországon bárki is, hogy ezt az összeget - ha csak egyszer is kell befizetni - könnyű előteremteni. Sem egy önálló jövedelem nélküli egyetemistának, sem a szüleinek nem könnyű.

Manapság nagy baj van a közoktatásban is, nyelvoktatás tekintetében. Sok tanár - most főleg nyelvtanárokról beszélek - rátermettség és kellő szakmai ismeretek, kompetenciák hiányában nem alkalmas arra hogy közoktatásban tanítson. (Ez valószínűleg az egyetemeken folyó gyakorlati képzés hiányosságaira vezethető vissza.)

Felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy hazánkban a közoktatás színvonala iskolánkén és bizony földrajzi területenként változó. Mást várhatunk falun és mást egy budai elit gimnáziumban.

Egyébként a középiskolákban a kimeneti követelmény tényleg nem túl magas, leszámítva az emelt szintű érettségit. De ez még nem garancia arra, hogy a diák képes beszélgetést kezdeményezni és fenntartani egy külföldivel.

Akkor most csak a diákokon múlik, hogy a "beste kölke" nem képes egy, sok esetben kettő nyelvvizsgát összehozni az egyetem végéig?

Tisztelt Ordi! Tisztelt Máthé Elek Tisztelt hozzászólók!

Nagyon sok érdekes, és értékes hozzászólást olvashattam feljebb, melyek az alapprobléma továbbgondolására ösztönöztek.

Elvi alapon el tudom fogadni, hogy egy megugrandó akadályként jelentkezik a nyelvvizsga a diploma megszerzésére irányuló "harcban".

Azt nem tudom elfogadni - és itt most nem az előttem szólókat kívánom megcáfolni - hogy egy ilyen kis ország megengedhessen magának,pl. egy elsikkadó Einsteint. Én nem arra gondoltam, hogy akár ő, akár az anyák megmentője nem beszélt volna nyelveket, hanem arra, hogy az egyébként is értelmetlen, bürokratikus szabályozás miatt, egy nyelvvizsgát letenni képtelen tudóst elveszítsünk. Igen, megértettem, hogy nem túl nagy a követelmény,de akkor meg minek. Én szeretném a legjobban, ha hazánkban, több nyelvet beszélő, érdeklődő zsenik rohangálnának, de sem a magyar, sem a nemzetközi példa nem ezt mutatja, és nem mutatta ezt soha.De most ebbe az irányba ne menjünk el. Én nagyon nem kötném nyelvtudáshoz, főleg nem nyelvvizsgához a képesítések megszerzését - értsd a lehetőségét, hogy egy a társadalomra rendkívül hasznos ifjú tehetség kibontakozhasson, egyáltalában a rajtvonalhoz állhasson.

Most nem jövök ilyen közhelyekkel, hogy minden nép csak a maga nyelvén lehet próféta, mert ez pont egy olyan korban született, amikor pont a magyar nyelv létjogosultságáért küzdöttek. Szándékosan nem sorolom nagy magyarjainkat, akik nem voltak magyarok, származás, vagy nemzetiség szerint, sőt a magyar nyelvet sem igazán bírták. Elég csak Széchenyit kiragadni, aki élete végéig németül írta a naplóját. A legtitkosabb, legbizalmasabb gondolatait, nem magyarul vetette papírra, a legnagyobb magyar. Töröljük ki a történelmünkből azokat a prófétákat, akik nem tudtak nyelvvizsgázni magyarból? Költői a kérdés, és borítékolom a választ. Ez olyan lenne mint Az isteni színjátékban, a valahányadik bugyorban sínylődőket, akik azért ítéltettek kárhozatra, mert nem lehettek keresztények, hiszen a kereszténység előtt születtek.

Sokat gondolkodtam, miért nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket. Most nem jövök azzal, hogy mások sem beszélnek, mert ez újabb vitákat generálna. (csak zárójelben merem leírni elképedésemet, mikor holland diplomás munkatársam nem tudta a német szöveget elolvasni, és csak akkor értette meg ha felolvasták neki.Vagy a másik holland akinek annyi kombinációs készsége nem volt, hogy a hangzásában, és eredetében is germán szavakat megpróbálja kitalálni.Tény nekik nincsenek kommunikációs gátjaik, csak beszélnek, beszélnek - de nem mondanak semmit - és majd kibogozzuk mit akarnak.)

Miért nem beszélnek hát fiataljaink? Mert nincs rá igény. Ugyan emiatt nem képesek már problémamegoldásra sem, mert nem kell problémákat megoldaniuk, hiszen a technikai vívmányok segítenek,sőt már csak azok segítenek, hiszen akinek nincs igénye, az nem is tud beszélni, aki nem tud beszélni, annak emberi kapcsolatai leépülnek, feltéve ha voltak egyáltalán.

Nem kíváncsiak a világra, mert nem alakult bennük ki egy tapadási felület, amire a kultúra, a művészetek, vagy a tudományok ragadni tudnának, amire lehetne építeni.És mi hátrányuk van belőle? Semmi. Miért? Amit már említettem: egy átlagember diplomától függetlenül, nem érzi hiányát, hogy idegen nyelven kutasson, keressen, beszéljen. Ehhez azért még azt hozzátenném, hogy egyre nehezebb meghatározni azt a "kánont" amit minden művelt, diplomás embernek illene ismerni. Az elmúlt 20 év folyamatos erkölcsi, és szellemi romlása vezetett ide. Legkésőbb negyedik általánosra kiírtjuk a gyerekből, a kérdezni akarást. Beültetjük az agymosoda elé (tv) és utána csodálkozunk, hogy a beste kölyökben több vas (piercing) van, mint a MÉH-ben. :-)

Nincs igényük ismétlem. Arra sincs , hogy egyáltalán kommunikáljanak. Telefonja mindenkinek van,szókincse annál inkább. Nincs érdemi mondanivalójuk egymásnak. Néha elborzadok, hogy milyen mélységben leledznek. De ne csak a fiatalokat szapuljuk. Ők csak azt hordozzák magukban, amit a szülőktől ,nevelőktől, haveroktól (akik semmit nem tanultak a szüleiktől) hallanak, tanulnak. Vizuális világban élünk. Nem hallani, hanem látni kell, pontosabban látszani. Gazdagnak, szépnek,sikeresnek, coolnak.

Tanítványaimat azzal sem tudom nyelvvizsgázásra bírni, hogy saját költségvetésem terhére (fizetésem) egy-egy jelképes ajándékkal jutalmazom meg őket, úgy, hogy egyébként az egyik iskola ahol tanítok, nyelvvizsgát, és az arra való felkészülést is támogatja anyagilag. Mi kell még? Viccesen azt szoktam mondani, hogy ha valaki nyelveket beszél, akkor a párkapcsolat-fejlesztési lehetőségei is ugrásszerűen megnőnek. De semmi. Mindenki vár. Kivár, csak azt nem tudom mit. Hogy pl. mi majd kitalálunk valami megoldást, az ő életük menedzseléséhez.

Általában nem látják az ok-okozati összefüggéseket. És ami szörnyű nem is akarják megtudni. Képesek mindenkit okolni sikertelenségük, kudarcaik miatt, de a mélyre nem hatolnak le. Folytathatnám ezt az ömlengést, de senki idejét nem szeretném rabolni. Annyit jegyeznék még meg így végezetül, hogy ahol tinédzser, vagy fiatal felnőtt inkább nem néz meg egy fantasztikus filmet, mert nincs szinkronizálva, ott bevezethetünk bármilyen kényszert, abból csak nyögés lesz, tudás nem. Feltéve ha fontos a tudás......

Ha ezen a helyzeten segít a nyelvvizsga bizonyítvány szó szoros értelemben vett megszerzése, akkor fejet hajtok, a többségi akarat előtt.

Üdvözlet mindenkinek!

Végigolvastam az összes hozzászólást. Sok mindennel egyet értek, de azért azt be kell látni, hogy nyelvet csak úgy lehet eredményesen tanulni, ha azt közben használjuk is.

Én általános iskolában kezdtem az angolt tanulni, majd gimnáziumban folytattam 4 éven keresztül, ahol az orosz mellett ez volt a másik kötelező nyelv. Úgy érettségiztem mindkettőből 5-ösre, hogy megszólalni is alig tudtam. Ez igenis az oktatás hibája!

Aztán olyan helyen kezdtem dolgozni, ahol abszolút nem volt szükség nyelvtudásra (egy boltban), viszont, amikor bejött egy külföldi vevő, csak pislogtunk, hogy hogy kellene vele kommunikálni. Ekkor kezdtem angol tanfolyamra járni, önszorgalomból, nem kényszerből, kijártam 3 különböző nyelviskola tanfolyamát, de még csak egy alapfokú nyelvvizsgára való tudást se sikerült összeszednem, mert a tanfolyamon való részvételen kívül sehol nem volt lehetőségem használni a nyelvet.

Pár éve protekcióval bekerültem egy multi céghez, ahol a közvetlen főnököm nem tud magyarul, vele csak angolul lehet beszélni, és az összes partneremmel is, akikkel napi kapcsolatot tartok, kizárólag angolul tudom magam megértetni. A céges tanfolyamon hihetetlenül gyorsan és célratörően láttak el a szükséges alapokkal és a napi 8-10 órás munkaköri használat során már néhány hónap alatt olyan szintre jutottam, hogy össze se lehetett hasonlítani a kezdeti állapottal. Aztán persze kihasználva ezt a tudást, letettem a középfokú nyelvvizsgát is. De! Ha nem lettem volna rászorítva a nyelv használatára, nincs az az angoltanár, aki megtanít használni is a nyelvet! Ha nem használunk egy nyelvet, az bizony elsorvad. Sajnos Magyarországon viszonylag kevés olyan munkahely van, ahol napi szinten kell idegen nyelven kommunikálni, és főleg nem olyanok dolgoznak ott, akik még le se diplomáztak.

Szerintem ezt szakonként kellene eldönteni. Biztosan vannak olyan szakok, amiket el lehet végezni és el lehet helyezkedni vele nyelvtudás nélkül is, de van olyan is, ahol már a felvételihez meg kell követelni, mert egyszerűen az összes szakirodalom angol vagy német és el se lehet indulni nyelvismeret nélkül. (Persze felvételihez úgyse fogja megkövetelni az egyetem, mert ha valaki bekerül és kipereg az első félévben, az az egyetemnek jobban megéri, mint ha fel se veszik,)

A MSZOE egyébként egy félelmetesen hülye szervezet, abból is látszik, hogy egy írott szöveget képtelenek értelmezni. A "bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül”-ben hol szerepel, hogy nyelvtudás szerint is tilos diszkriminálni?

Kedves hozzászólók.

Szerencsésen hazaértem a napi mókuskerékből:) Végigolvastam a tegnap óta megjelent hozzászólásokat. Érdekes dolgok születtek. A hozzászólásokból kitűnik, hogy nem vagyok egyedül a problémával. Tény, hogy Magyarországon a nyelvoktatás irányvonala nem jó. Az írországi hozzászóló megerősítette ezt a tézist. Az oxfordi angolt pl. nem használják, nálunk viszont ezt oktatják.

A másik, hogy tényleg nem rögzül a tudás, ha nem használjuk.

A végén pedig megjegyzem, amit már tegnap is írtam: rengeteg pénzbe kerül, amit egy 5 tagú család képtelen kitermelni (vidéken)..

Kicsit lecsúsztam a vitáról, de azért mindenképp kikívánkozik belőlem: vizsgáztatóként kikérem magamnak, hogy a vizsgarendszer célja a buktatás. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyelvtanulók egy jeletős része rettentően felülbecsüli a nyelvtudását. Úgy jönnek tucatjával angolból felsőfokúzni, hogy nem tudják az alanyt az állítmánnyal egyeztetni, az alap igék rendhagyó múltidejéről és az alap főnevek rendhagyó többesszámáról nem is beszélve. Ezek nem extrém példák, hanem rendszeresen előforduló esetek. Úgy jönnek középfokúzni százával, hogy egyetlen tőmondatot sem tud kinyögni hiba nélkül. Értem én, hogy nem önszántából jön vizsgázni, hanem a szülő/iskola kényszeríti, kell a felvételihez a plusszpont, kell a diplomához stb.

Ezen kívül valahogy zavart érzek a téma tárgyalásában több helyen is: 1) mintha a szerző nem tudná, hogy az állam visszatéríti a sikeres vizsga díját, ha az a dilopmához kellett;

2) az is elsikkadt valahol, hogy az emelt szintű érettségi a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű;

3) ma már kapnak az államvizsgázók valamiféle okmányt, hogy az egyetemi képzést elvégezték, csak nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg a diplomát..

Továbbá tapasztalati úton nem tudom megerősíteni, hogy azok, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át az oklevelet, technikailag érettségizetteknek számítanak. Nekem 3 barátom is ebben a helyzetben van, és felvették őket diplomás munkakörbe, középvezetői munkakörben dolgoznak a legkülönfélébb területeken. Igaz, mindez a válság előtt történt, de azóta sem vesztették el az állásukat, pedig azóta sincs diplomájuk.

Miért kell a nyelvvizsga? Lányom 38 évesen 4 gyermek háztartás és munka mellett végezte el a főiskolát. család segitségével biztatására, Jó munkaerőnek tartották ,nyugdijba menő vezető helyet kilátásba helyezték az Ő kinevezését. Aminek minden munkatársa nagyon

örült, mivel nagyon jó szakembernek és emberségesnek tartották.

Főiskolát jelesel végezte ! Igazgatói dicsértetet kapott! Dolgozatát az iskola évente megjelenő könyvében kiadták , olyan jól sikerült!

DE MIVEL NINCS NYELVIZSGA papirja , igy diplomát sem kapott. /amire SEM IDEJE SEM PÉNZE NINCS /, igy egy két éve végzett munkatársát neveztek ki vezetőnek!! Akit nagyon senki nem támogatott , nem volt gyakorlata nem látta át a dolgokat .Most le akar mondani vezetői posztjárol ,és a lányomat javasolta maga helyett: De nem tudják kinevezni mert a munkakör ellátásához diploma kell? MI LEHET ITT A MEGOLDÁS? Szakmát szereti . Keresen olyan munkát ahol nem kell a diploma?Az eddig megszerzett szakmai tudását dobja el? Hogyan juthat DIPLOMÁHOZ 40 éves korába ha nincsen nyelvvizsga. Segitségüket tanácsukat várom

Bírom,hogy itt nyelvtanárok és egyéb tanárok osztják az észt.Ha nyelvtanár lennék,talán én is megtenném.Évekig jártam a főiskolára levelezőn abban a reményben,hogy majd mellette elkezdek dolgozni.Senki nem adott munkát,mert nem tetszett nekik,hogy főiskolára járok.Aztán meglett az államvizsgám,és mái napig nincs állásom(legtöbb helyen azért mert túlképzett vagyok),de azt nem engedem meg senkinek,hogy tönkretegyék az idegeimet.Nincs pénzem nyelvet tanulni ha nincs állásom.A főiskolán is csak pénzért oktatták a nyelvet.Ha előadás szinten lett volna én lettem volna az első aki bejár.De nem.A minap könnyekkel küzdve vettem meg egy angol nyelvkönyvet,hogy legyen miből tanulnom.Iszonyat drága voltMagyarországon élni túlélés!!!

@Máthé Elek:

Kedves Elek!

Az unokaöcsém nem túl rég nyelvvizsgázott.Nem sikerült neki az írásbeli.Majd a családja elkezdte furcsállni,és fellebbeztek.Érdekes módon előkerült néhány addig eltűnt kósza pontocska,amivel átment a vizsgán....na de nem érdekük megbuktatni a vizsgázókat...nah persze.Senkinek nem érdeke,hogy még több pénz ússzon be...nem is ilyen ez az ország.

Üdv mindenkinek!

Az én sztorim - a nyelvvizsga híján diploma témához - valós alapokon fekszik.

Kitűnő tanuló voltam az általános iskolában, többször vettem részt városi versenyen angol nyelvből, bekerültem közgazdasági szakközépiskolába és a lelkesedésem elmúlt.

A 4 év alatt a szavakból és egyedül a függő beszédből írtunk dolgozatot. A tanárunk okos volt, de alkoholizált, rendszeresen elmaradtak óráink. Ha meg volt tartva az óra, akkor sem tanultunk, mert a magán életi problémájáról beszélt. Jártam én külön tanárhoz, de nem élveztem a nyelvtanulást és amit megtanultunk, azt pár óra múlva már nem tudtam, szüleim sem tudták tovább finanszírozni a külön órákat, mert ott volt a két öcsém. Mindig jeles tanuló voltam, szerettem tanulni, főleg a matekot, a számvitelt, pénzügyet, közgazdaságtant. Tovább is mentem fősulira közgazdásznak. Annak ellenére, hogy élveztem a fősulis éveket, minden dogám elsőre meglett, hármasnál rosszabb jegyet soha nem kaptam, zh-k előtt tanultam meg mindent, elég volt elvasnom egyszer a tételeket és simán levizsgáztam. Az angolt oktatták a fősulin is, mivel kötelező a Pénzügyi szaknyelvi középfokú C a diploma kézhezvételéhez. Elég nehéz volt, mert hiányoztak az alapok, hiába tanultam, mumus volt az angol és most is az. Jött az államvizsga (közgé, info, számvitel, pénzügy....). Jeles lett és megdicsértek, hogy milyen jól átlátom a pénzügy világát, jól forog a fogaskerekem. Ennek már 3 éve. A munkahelyemen jó szakembernek tartanak, legyen az pályázat, közbeszerzés, könyvelés, minden kérdésre tudok válaszolni. A munkahelyemen nem kell az angolt használnom, szeretem a munkám, de dipoma híján csak érettségis fizut kapok, mert nem fogadják el a fősulis igazolásomat.

A nyelvvizsga díja is elég húzos, nekem nincs erre pénzem. Már voltam nyelvvizsgázni, de hiába tanulok napi szinten. Inkább leérettségiznék 10 X + letenném a jogsit 20 X + leállamvizsgáznék 30 X, csak ne kelljen nyelvvizsgára mennem, mert félek tőle. Minden vizsgára nyugodtan, mosolyogva mentem be, de a nyelvvizsgán rázott a hideg, melegen volt, fájt a fejem.

Jó szakembernek tartom magam és a nyelvet nem is használom. Szeretnék érvényesülni diplomásként, mert megdolgoztam érte.

Jó lenne, ha nyelvizsga híján megkapnánk a diplomát. Ha a nyelvvizsgája is megvan a diáknak, akkor kapjon emelt szintű diplomát.

Kedves Mindenki!

Röviden szeretnék hozzászólni én is a témához. Nagyon nehéz kérdés egyébként mindez, amiről itt eszmét cserélünk, de mindenkinek megvan a maga felelőssége a kudarcban azt gondolom.

Elsőként a nagybetűs SZAKMÁNAK, aki elvárja a diplomához a nyelvvizsgát. Jogosan? Szeretném már most előre leszögezni, hogy nagy általánosságban fogok a következőkben a nyelvtanárokról és nyelvtanításról beszélni, hiszen mindig vannak kivételek. Tehát jogosan várja- e el az a szakma a nyelvvizsgát, aki maga sem tudott a rendszerváltás óta kitermelni magas nyelvi szinten beszélő tanárokat? Két évtizede nem tudják megtanítani a nyelvtanárokat sem a nyelvre sem a nyelvtanítás módszerére! De nem csoda, hiszen a nyelvi tanszékek többségén csak az orosz nyelv és irodalom táblát cserélték le angol nyelv és irodalomra és szóltak Manyikának, hogy holnaptól ne az orosz leíró nyelvtan könyvet hozza be a tanszékre, hanem az angolt vagy németet. Ma Magyarországon van olyan nyelvszak, ahol 3 egyetemről verbuválták össze tanárokat, hogy végre a MAB akkreditálni tudja a nyelvtanár képzést. Sorra dobta vissza a MAB a képzés akkreditációját, mivel kevés volt a minősítéssel rendelkező oktató. Az sem nagyon ártana, ha egy angol szakos oktatónak nem pedagógiából vagy ruszki irodalomból lenne a doktori fokozata egy angol tanszéken. De mindegy! Itt is végeznek nyelvtanárok és itt is tanítanak oktatók, akik utána majd véleményt formálnak arról, hogy levelező szakos közgazdász márpedig tegye le a B2-es nyelvvizsgát, mert hát az irtó fontos és egyszer még hálás lesz az egyetemnek, hogy ezt a papírt kérte.

De mit is takar az a papír, amit kérnek mindenkitől? A nyelvvizsga pro és kontra vitájához véleményem szerint alapvetően hozzátartozik a nyelvi preferencia rendszerek értelmezése, azaz mit is tud nyelvi szinten az, aki elmondhatja magáról, hogy B2-es nyelvi szinten beszél? Hát szomorú tény, de nem sokat!

Komolyan azt gondolja a SZAKMA, hogy 2010-ben egy B2-es szintű középfokú nyelvvizsgával valamire is megy valaki? A B2-es szint kiválóan jó arra, hogy külföldön kérjen egy csésze kávét valaki. A SZAKMA azt gondolja, hogy ezzel majd a végzett hallgató prezentálni fog a multi cég külföldi vezetői előtt? Vagy azt gondolja, hogy a B2-vel meg a C1-gyel az Európai Uniós állásokat a diplomázott végzősök be tudják tölteni? Nem, ezt a SZAKMA sem gondolja komolyan, vagy akkor hülye, de inkább pénzt kaszál! Tudják ők nagyon jól, hogy egy nyelvet nem olyan könnyű megtanulni, hiszen nekik sem ment már az Egyetemen.

Ezekkel a szintekkel például az EU versenyvizsga nyelvi részéről kihajítják az embert, mint macskát…. Arról nem is beszélve, hogy nem kéne elhitetni azt a diákkal, aki közben kikerül a munkaerő piacra, hogy ezzel érni fog valamit! Az, aki magas fokon nem beszéli a nyelvet, könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy a vezető azt kérdezi tőle: Mondja kérem, Önnek a nyelvi vagy a logikai képességeivel van gond, mert nem értjük azt, amit mond! És ami a legborzasztóbb, nem is várjuk meg, amíg kinyögi!

Azzal is jön a szakma, hogy majd ezzel a nyelvtudással fogja a végzett diák idegen nyelvű szakmai folyóiratokból képezni magát! Aki azt gondolja, hogy egy B2-vel elolvas egy szakmai lapot, az elnézést kókler! Egy biztos nem ért a nyelvhez és soha nem is olvasott idegen nyelvű szakmai cikket!

De nemcsak a szakma hibás, hibás itt a társadalom is. Állandóan azt szajkózták, hogy a „mi korosztályunk azért nem beszél angolul, mert még anno az orosz volt a kötelező”. Hát gyenge és demagóg ez az érv is, mert oroszul se beszélt senki anno és azóta se, hiába volt kötelező. Aztán jön a másik sokat emlegetett demagógia – biztosan kitalálta már mindenki – igen a hiányzó „nyelvérzék duma”. Ezzel aztán hátra lehet dőlni, mert hát annak híján van az egész ország. Na meg kell mondani, ilyen szerencsétlen ez a nép, nincsen neki az! Sajnos ezzel szemben az az igazság, hogy nyelvérzékkel vagy nélküle egy idegen nyelvet megtanulni, elsajátítani nagyon nehéz, szinte egy életre kitartó feladat. Nincsenek könnyű módszerek, becsukva a szemünket, könnyen és villám módon, KM módszer stb. Sajnos le kell ülni rendszeresen és meg kell tanulni a szavakat meg a grammatikai rendszert, fel kell fogni a passzív szerkezetet. Mindezzel több száz órát kell foglalkozni.

De ápolni sem könnyű ebben az országban a nyelvtudást! Ott van például a TV, mert hát ugye TV-t csak néz az ember!? De mi mindent leszinkronizálunk, mert úgy szeretjük nézni a filmet, mert ugye emlékszünk ez az az ország, ahol az embereknek nincsen nyelvérzéke, így szinkronizálni is kell, nehogy könnyebb legyen a dolga az embernek, vagy véletlenül ráragadjon pár szó.

Rá kéne ébredni, hogy a nyelvtanulás az nem annyi, hogy „tegyé’ má’ le egy középfokút!”. Igenis egy nagyon kemény meló tanárnak és diáknak egyaránt.

Az igazság meg valahol elveszett félúton, mindenki mondja a magáét. A nyelvtanulásnak egy nem kötelező, papírhoz kötött dolognak kellene lennie, hanem magától belülről fakadónak. A diáknak nyitottnak kellene lennie a nyelvekre és a világra, a tanárnak pedig meg kellene tanulni a nyelvtanítás művészetét.

Kérdem én ezen viszonyok között, miért is kell a diplomához B2? Mire megyünk vele? Hová jutunk akkor majd, ha mindenki elmondhatja magáról, hogy tudunk egy kávét kérni Bécsben, de arra képtelenek vagyunk, hogy egy hasonló gondolatmentet nemzetközi fórumon megosszunk idegen nyelven valakivel, mert ahhoz ez a diplomához lettet B2 édes kevés lesz!