nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kaspar, a mosolygó robot

A Szárnyas fejvadásztól az A. I. – Mesterséges értelem című filmen át a Terminátor – Sarah Connor krónikái című sorozatig számtalan regény, film és egyéb műalkotás szereplői ők, megítélésük pedig sosem egyértelmű. Van, amelyik pusztító szándékkal létezik, másokat segíteni alkottak. Kaspar, a kis robotfiú az utóbbiak közé tartozik.

nyest.hu | 2009. június 3.
|  

Az AuRoRa projekt 1998 óta dolgozik az autista gyermekek kommunikációjának és szociális készségeinek javításán. Módszere azonban viszonylag egyedülálló: a hagyományos és reformpedagógiai, illetve -pszichológiai irányzatok mellett a tudomány, egészen pontosan a robotika eredményeit is felhasználja.

A kísérletek célja, hogy az autista gyermekek a robotok mint játékok segítségével sajátítsák el az emberek közötti interakcióhoz elengedhetetlenül szükséges képességeket, így pl. az utánzást vagy a beszélgetés kezdeményezését, illetve javuljanak motoros készségeik.

Ehhez több – egészen pontosan öt – robotot, köztük a címben szereplő Kaspart is segítségül hívták. A robotok mindegyike más-más képesség fejlesztésére alkalmas, és számos érzékelővel (infravörös, hő-, fényérzékelő stb.) szerelhető fel.

Az ötből mindössze kettő „emberszabású” (Mel egy önjáró gördeszkára, Pekee egy guruló porszívóra emlékeztet, míg AIBO-ERS7 egy robotkutya). A Robota fantázianevű robotlánynak pedig a teste mozog, az arca nem – ő inkább játék babára hasonlít.

Kaspar azonban más. Akár igazi kisfiú is lehetne: az arca kifejező, a szája mozog, és még mosolyra is nyílik. A feje és nyaka nyolc, a keze és karja fokozatban mozgatható. A kutatók a bájos arcú fémgyermeket éppen egy újfajta mesterséges bőr kidolgozására használják, amely szintén az autizmussal járó érzékelési problémák csökkentését szolgálja majd.

A mesterséges bőr nemcsak a tapinthatóságot könnyíti meg, de a beleépített szenzorok segítségével azt is érzékelni tudja, hogy az autista gyerekek hogyan ragadják meg Kaspart, és hogyan játszanak vele.

A kutatás vezetője, Kerstin Dautenhahn professzor így nyilatkozott a kérdésben: „az autista gyermekeknek nem jó a tapintásuk – akár ők érintenek meg valamit, akár őket érintik meg. A robot bőrrel borítása igen fontos a szociális és kommunikációs fejlődésben, a tapintásérzékelők segítségével pedig a robot érzékelni tudja a különböző érintéseket, és erősíti vagy éppen visszaszorítja a különböző közeledésmódokat”.

A projektben több intézmény, így többek közt a Genovai és a Walesi Egyetem is részt vesz.

Információ
X