-
szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...2023. 01. 29, 18:17 Urál‒Altaj
-
mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...2023. 01. 29, 18:06 Urál‒Altaj
-
Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...2023. 01. 29, 12:37 Urál‒Altaj
-
Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...2023. 01. 29, 12:29 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: Nemrég hivatkozásokat kértél mások állításai mellé. Erre most felsorolsz egy halo...2023. 01. 29, 11:05 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyarok – a nemzetközi átlaggal ellentétben – a keserű alapízhez társított dallamtípust a savanyú, míg a sós ízt katalizáló hangmintát az édeshez párosították.
Az Ízbontó címmel márciusban indult online játék során a közönségnek az ízek hangzó párjait kellett kiválasztaniuk. A felmérés eredményei szerint a magyarok – a nemzetközi átlaggal ellentétben – a keserű alapízhez társított dallamtípust a savanyú, míg a sós ízt katalizáló hangmintát az édeshez párosították.
A harmonikus zene jobban kiemeli az édes ízeket, míg a disszonáns hangok a savanyút – vélik az úgynevezett multisense tudományág szakértői, akik világszerte tanulmányozzák az érzékszervek közötti kapcsolatot. A magyar kísérlethez Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész és Dj Titusz szolgáltatta a zenei alapanyagot. A kísérlet egy weboldalon zajlott, itt a látogatók négy hangmintát hallgathattak végig, miközben egy alapízt kellett kóstolniuk. Ezután ki kellett választani, hogy melyik dallamnál érezték legintenzívebben az adott ízt. Az oldalon hallható alapíz-hangmintákat Oláh Dezső a multisense-tanulmányok által meghatározott „sorvezető” segítségével játszotta fel, amely többek között hangmagasság, tempó és hangszín szerint tett különbséget az alapízek között.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A zenészek közreműködésével elkészült az ország első „kóstolódala” is, amelynek hallgatása közben az édes és a savanyú ízek érzékelése válik intenzívebbé. Az online kísérletben 5000 magyar vett részt.
A multisense-kutatások célja, hogy kiderítse, bizonyos érzékszervek befolyásolása hatással van-e más érzékszervek működésére. A kutatások fő központjai az Egyesült Királyság és Argentína egyetemein vannak. Az oxfordi kutatók empirikus úton bizonyították, hogy a szaglás és a hallás is befolyásolja az ízlelést, az ízek befolyásolják a vizuális észlelést (más alapízekhez más geometriai formákat társítottak a kísérlet résztvevői), az elsősorban fizikusokból és egy matematikus-zongoristából álló argentin kutatócsapat pedig azt is megfigyelte, hogy a négy alapízt sokkal jobban érzékeljük bizonyos típusú dallamok hallgatása közben. Kimutatták, hogy az édes ízt a moll-jellegű, szelíd, hullámzó, a savanyút a gyors, disszonáns, a keserűt a legato, míg a sós ízt a staccato közben érzékeljük leginkább.