nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Táncház
Ismét egy magyar örökség!

Felkerült a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága Bali szigeti ülésén magyar idő szerint pénteken reggel hozta meg a kedvező döntést.

MTI | 2011. november 27.
|  

Óriási jelentőségű, hogy a magyar modell felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára, hiszen a Magyarországon kibontakozott táncház mozgalom nyomán szerte Európában megalakultak a táncházak, mindenütt a saját hagyományt dolgozták fel, de mindenütt táncoltak magyar táncokat is, amelyeket tőlünk tanulták, és a táncház elismert hungarikummá vált” – mondta reagálásában Novák FerencTata” koreográfus pénteken az MTI-nek.

A 80 éves Kossuth-díjas művész részvételével illetve Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház, majd sorra szerveződtek az újabb és újabb magyar, illetve a közelebb-távolabb élő népek zenéjét-táncait bemutató, őrző táncházak.

Novák Ferenc az MTI-nek kifejtette: a rendszerváltást megelőzően már Erdélyben is alakulhattak táncházak, igaz, gyakran rendőri atrocitások mellett működtek.Itthon azonban felhőtlenül virágozhatott a mozgalom.”

 A rangos elismerés annak szól, hogy a magyar táncházmodell a negyven év alatt egészen kiteljesedett, feldolgozta a magyar hagyományt, az utóbbi másfél évtizedben pedig majdnem minden Kárpát-medencei tánc bekerült a táncrendbe, még a bolgár hagyomány is” – fejtette ki a koreográfus.

A UNESCO Szellemi Kulturális Örökség kormányközi bizottsága a Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe vette fel a táncházmódszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje” – tájékoztatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága pénteken az MTI-t.

Eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján, amely az idei ülésig 213 örökséget tartalmazott.A magyar táncházmódszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt szerepelt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között. Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint 80 elemet jelöltek a többi kategóriával együtt a tagországok. A nemzetközi szervezet illetékes kormányközi bizottsága november 22-től egy héten át ülésezik Bali indonéz szigeten.

Az UNESCO honlapja szerint az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 49 szokás, illetve hagyomány pályázott, köztük az indonéz sámántánc, a portugál fado és a mexikói mariachi zene.

Portugál fadoénekesek, 1946
Portugál fadoénekesek, 1946
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. Library of Congress; Toni Frissell / CC)

Hammerstein Judit, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkára korábban az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország tavaly márciusban terjesztette fel a táncház módszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek UNESCO-listájára. „Eddig a mohácsi busójárás szerepelt a magyar elemek közül az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján. A részes országoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell hozzá tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi” – magyarázta Hammerstein Judit.

A kulturális kormányzat idén tavasszal a magyar solymászatot és a matyó örökséget terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A két magyar felterjesztés a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az UNESCO reprezentatív listájára.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.

A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter idején a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).

Busójárás
Busójárás
(Forrás: Wikimedia Commons / Themightyquill / CC BY-SA 2.5)

A UNESCO Szellemi Kulturális Örökség kormányközi bizottsága csütörtökön 9 olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amelyeksürgős megóvást igényelnek. Az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség kategória UNESCO-listájára került fel mások mellett a Koredugaw mali titkos társaság szertartása, az északkelet-kínai hocsék (nanájok) elénekelt meséi, az iráni drámai előadásforma, a nakkali vagy az indonézekezer kéz tánca, sámántánca. Brazília a yaokwát, az enawene nawe amazóniai nép rítusát íratta fel.

A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 menasagh 2011. november 28. 17:58

@doncsecz:

Ilyen kecskefejes meg subás maskarázás a moldvai románoknál is divat, ők karácsonykor járják a falvakat.

4 doncsecz 2011. november 28. 17:01

@menasagh: A maskarázás több népnél is jellemző szokás, de a busójárás és annak öltözetei a sokác (délszláv) származék. Szlovéniában van a Stájervidéken a kurentovanje nevű szokás, megszólalásig hasonlít a busójárásra és majdhogynem egyidőben van.

3 menasagh 2011. november 28. 16:33

...a táncházról van szó, ami nem szláv....és a busójárás sem teljesen az, ugyanis a farsangi maszkurázás nekünk is megvan....csak helyenként kötődnek a helyi eseményekhez.

2 doncsecz 2011. november 28. 09:09

@Szajci: Hát ez való igaz, egy délszláv hagyományt tesznek magukévá. De a legjobb az, amikor mégis dumálnak arról, hogy állítólag ezt és ezt lopták el a magyaroktól a szlovákok (gondolok itt a Bartóki zenemű és a szlovák himnusz összecsengésére) és mégis most pedig a magyarság idézőjelben "lop." De mint tudjuk mást is "lopott" a szlávoktól :)

1 Szajci 2011. november 28. 07:56

ez a baj, hogy magyarként és magyarországi sokác elemként van ott a busójárás. Nagyon elszomorít, hogy a magyarok ennyire kisajátították ezt a hagyományt :( A legszebb, mikor magyar nacionalisták öltöznek busónak. fúúj!

Információ
X