nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Segédlet a tanári portfólióhoz 3.
Minősíthetetlen pedagógusminősítés?

A tanári portfólió értékelésének központi eleme a nyolc tanári kompetencia. Ismerkedjen meg az első néggyel, és tudja meg, hogy milyen módon minősítik a pedagógusokat. Kompetenciákon túl, indikátorlistán innen, következzenek a konkrét tanári kompetenciák.

Jánk István | 2015. február 24.
|  

Mikor tartjuk kielégítőnek egy pedagógus szaktárgyi tudását? Hogyan segíti a tanár a tanulók tanulását, fejlődését? Miért fontos, hogy a pedagógus célszerűen használja az online vagy digitális eszközöket? A választ a pedagógusoknak szóló portfólióhoz készített útmutató rejti – elvileg. Lássuk, hogyan igazolhatja a pedagógus a kompetenciáit!

Nyolc kompetencia
Nyolc kompetencia
(Forrás: Wikimedia Commons / Petey21)

Mi alapján értékelik a tanárokat?

Cikksorozatunk előző részében leírtuk, hogy mi a kompetencia, illetve, hogy mik azok a tanári kompetenciák, amelyeknek az igazolására a tanárok portfóliós értékelése szolgál. Most pedig részletesen szólunk a nyolc úgynevezett tanári kompetenciáról, amivel a legtöbb pedagógus – még ha nem is tud róla – rendelkezik. Viszont ezek bemutatása, igazolása nem is olyan egyszerű.

A pedagógusoknak szóló útmutató hosszasan tárgyalja a különböző fejlődési szinteket és pedagógiai sztenderdeket, ám ezzel nem megyünk túl sokra. Pontosabban: aki nem szeret hosszas mellébeszélésekből, körítésekből lényeget kihámozni, annak nem lesz túl nagy olvasói élmény ez a rész sem. Mindezekből kifolyólag ezt az egységet egy könnyed mozdulattal átlapozzuk. Kicsit trükközünk és a START helyett a CÉL-t, a pedagóguskompetenciák helyett az azokhoz tartozó, úgynevezett indikátorokat nézzük meg. Ha nem hallott még ezekről, akkor semmi baj, a lényeg, hogy megismerje őket.

Az indikátorok az egyes kompetenciák kisebb elemei, építőkövei. Olyan képességek, tevékenységek és megnyilvánulások, melyek egy bizonyos kompetenciába beletartoznak, és a külső szemlélő számára is megragadhatóak. Például a szaktárgyi tudás elnevezésű kompetenciához tíz indikátor tartozik. Ezek egyike az, hogy „tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli”. Tehát ez az egyik olyan építőköve a szaktárgyi tudásnak, ami ahhoz szükséges, hogy ez a kompetencia igazolva legyen – a tanári értékelést és minősítést végzők számára.

Az indikátorok a pedagógus II. fokozat sztenderdjére vonatkoznak, ám ezt használják a pedagógus I. minősítésénél is, de ott alacsonyabb pontszám is elég a fokozat megszerzéséhez. Pedagógus I.-nél a minimum 60 százalék, pedagógus II.-nél a minimum 75 százalék.

Ha ezeket ismeri a pedagógus, akkor nyert ügye van, hiszen nincs más dolga, mint ezekhez igazítani a dokumentumait, reflexióit. Lássuk hát az első négy pedagóguskompetenciát, illetve az azokhoz tartozó főbb dokumentumokat és indikátorokat!

Szaktárgyi tudás

A szaktárgyi tudás kompetencia lényegében arról szól, hogy mit csinál egy tanár. Röviden összefoglalva: megpróbálja a tananyagot úgy tanítani, hogy az a későbbiekben kedvező, használható legyen a diák számára. Ezen kívül képes a digitális eszközök alkalmazására, a tantárgyak közötti kapcsolatok kiaknázására, valamint a differenciált oktatásra. (Ez a mester- és kutatópedagógus fokozatban még kiegészül egyfajta magasabb szintű kutatói, szakértői tevékenységre való képességgel.)

Csoportprofil
Csoportprofil
(Forrás: Wikimedia Commons / JJ Harrison / CC BY-SA 3.0)

Ennél a tanári kompetenciánál egészen könnyű dolga van a tanárnak a dokumentumok kiválasztását illetően, ugyanis tulajdonképpen bármi elfogadható – természetesen megfelelő indoklással (reflexió) – ennek bemutatására, alátámasztására. Ezek közül néhány példa: tematikus terv, óra- vagy foglalkozásterv, tanítási segédanyag (pl. diasor, feladatlap, szemléltetőanyagok), csoportprofil, felhasznált források.

Az ehhez a kompetenciához tartozó indikátorok alapján nagyjából négy dologra kell ügyelnie egy pedagógusnak szaktárgyi tudásának bizonygatásánál. Az első az, hogy kitűnjön, hogy általában rendelkezik a megfelelő szakmai, szaktárgyi és módszertani tudással. Óriási rejtély, hogy ezt hogyan lehet megjeleníteni, de még ennél is nagyobb talány, hogy hogyan lehet ezt reálisan értékelni a portfólió alapján. Ha például nincs a csatolt óratervekben csoportmunka, IKT stb., akkor nem rendelkezik a tanár kellő szaktárgyi tudással?

A másik lényeges eleme (indikátora) ennek a kompetenciának, hogy a tanár képes-e építeni a tanulók előzetes, illetve más órákon szerzett tudására. Ezt legegyszerűbben úgy lehet bemutatni, hogy a tanár más tantárgyakhoz tartozó ismereteket villant fel az óravázlatban, reflexióban. Például történelmi és hétköznapi vonatkozásokról mesél Petőfi tanításánál vagy egy van Gogh festményt visz be biológiaórára, amikor a napraforgókról és egyéb haszonnövényekről magyaráz.

Van Gogh napraforgói
Van Gogh napraforgói
(Forrás: Wikimedia Commons)

A harmadik része a szaktárgyi tudás igazolásának, hogy a pedagógus lényegében az (általa ismert) pedagógiai munkaformákat, módszereket ismertesse. Az indikátorlista alapján érdemes nem kifelejteni a csoportmunkát és a digitális taneszközöket, ugyanis ezek kitüntetett szereppel bírnak, több indikátornál is szerepelnek. Emellett egy-két reflexió sem árt a digitális részhez (pl. jól használható segédanyag, de ezzel ki kellett egészítenem).

Végül a szaktárgyi tudás kompetenciájával rendelkező tanár a diákjait önálló és kritikus gondolkodásra neveli. Ezzel összefüggésben arról sem feledkezik meg, hogy a tanulók a tanultakat alkalmazzák is. Itt fontos szerepe lehet a tanári kérdések egyes típusainak az óravázlatokban (pl. miért...? hogyan gondolod?), illetve a gyakorlati feladatok alkalmazásának (pl. keresd ki az internetről, nézz utána!).

Tervezés és önreflexió

A következő kompetencia az előzőhöz szorosan kapcsolódik, bár itt nagyobb hangsúly esik a tervezés fázisára. Gyakorlatilag az előző kompetenciánál megjelenő szempontok miértjeire, indoklására kerül a hangsúly. Pozitívum, hogy a kompetencia egyszerűen kipipálható. Nem kell hozzá más, mint egy úgynevezett tematikus terv (azaz egy több tanórából álló tanulási egység vázlata), egy csoportprofil, illetve egy-két olyan óraterv, amely tartalmaz csoportmunkát. Ehhez aztán néhány megfelelő reflexiót kapcsolva máris teljesül a portfóliót megálmodók vágya, a pedagógus pedig nyugodtan léphet a következő tanári kompetenciára.

Az óratervek tartalmával kapcsolatban is előkerül a digitális taneszközök és a csoportmunka alkalmazása, így itt a portfóliókészítő két-három legyet is üthet egy csapásra. Ehhez még hozzájön a differenciálás, ami az egyénre szabottságot, az egyéni különbségek figyelembevételét jelenti (megfelelő módja lehet az igazolásának például differenciált, azaz egyénre szabott értékelés vagy csoportmunka).

Végezetül nem árt olyan reflexiókat is írni ennek kapcsán, amelyek a miértekre válaszolnak. Olyan kérdésekre, mint például, hogy miért az adott módszer vagy munkaforma mellett döntött a pedagógus, miért ezt vagy azt csinálta. Ugyanígy azt is meg lehet említeni, hogy mit csinálna másképp vagy mennyire tartotta eredményesnek az órákat és miért.

A tanulás támogatása

Röviden összefoglalva a tanulás támogatása elnevezésű kompetencia tartalmát, két dologra kell elsősorban ügyelnie a pedagógusnak. Az egyik az, hogy a jelenben, tehát az aktuális órákon a gyerek jól érezzék magukat, motiváltak legyenek, odafigyeljenek, és személyre szabottan foglalkozzon velük a tanár. A másik releváns dolog ennél a kompetenciánál az, hogy a jövőre nézve fontos, az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A life long learning az Európai Unió egyik sokat emlegetett fogalma, nem véletlen hát, hogy a pedagógusnak ezt is szem előtt kell tartania.

Az indikátorok igen nagy és tágan értelmezhető közhelyeket fogalmaznak meg, úgymint „épít a tanulók szükségleteire” vagy „figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát”. Aki tanított már valaha, az tudja, aki meg nem, az el tudja képzelni valószínűleg, hogy ez mennyire kivitelezhető egy 30 fős osztályban.

Egyénre szabva
Egyénre szabva
(Forrás: Wikimedia Commons / U. S. Navy)

Mindebből kifolyólag a kompetencia meglétének alátámasztására talán a legkézenfekvőbb mód, ha egyes szám első személybe alakítja a tanár az egyes indikátorokat, és reflexió vagy szakmai életutat tarkító megjegyzés gyanánt beszúrja őket a portfólióba. Továbbá ennél a pontnál egy esettanulmány is hasznos lehet, például az ilyen indikátorok miatt: „felismeri a tanulók tanulási problémáit”.

A tanuló személyiségének fejlesztése

Ennek a kompetenciának az a lényege, hogy a pedagógus legyen képes tekintettel lenni az egyéni különbségekre, és igyekezzen mindenkire személyre szabottan figyelni. Emellett persze azt se felejtse el, hogy nemcsak oktat, hanem nevel is, ezért különösen fontos, hogy a gyerekek személyiségét is fejlessze.

Mindezeknek az alátámasztására elsőként érdemes egy esettanulmányt készíteni az egyik tanulóról, akiről úgy véljük, hogy igencsak szüksége van valamiféle fejlesztésre. Ez lehet szaktárgyi (pl. versenyre való felkészítés, korrepetálás), de lehet módszertani jellegű is (pl. kiközösített tanuló, fegyelmezési gondok).

Az eset leírásánál először tényeket közlünk (pl. Pistike alszik az órán.), majd az eset értelmezése következik (pl. Lehet, hogy lusta, de az is lehet, hogy dolgoznia kell este vagy beteg.). Mindezek után a helyzet megoldására tett lépéseinket vázoljuk föl (pl. kommunikáció a szülőkkel). Végezetül a végkimenetelt, az eredményt (pl. kiderült, hogy krónikus fáradtságban szenved) írjuk le, illetve a további feladatokat határozzuk meg (pl. orvos bevonása).

Egy ilyen  eset leírásával a főbb indikátorok teljesülnek, ám ha nagyon precízek szeretnénk lenni, akkor nem árt még néhány reflexiót is hozzáfűznünk. Ezeket a dokumentumok között szereplő óratervekkel kapcsolatban érdemes megtenni. Érdemes megjegyezni az egyéni visszajelzéseket, differenciált értékelést vagy bármit, ami az egyénre szabott odafigyelést, nevelést mutatja.

Már csak azért is, mert a másik négy kompetencia közül legalább kettőben szintén van helyük ezeknek. Ám ezekkel csak a következő cikkünkben foglalkozunk, amiben a portfólió alapjairól, a csoportmunkáról, az IKT-ről és a differenciálásról lesz szó. No meg arról, hogy mi a baj a pedagógusminősítésnek ezzel az elemével.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X