nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Segédlet a tanári portfólióhoz 1.
Ha már nincs értelme, legalább írjuk meg jól a tanári portfóliót!

A pedagógusok minősítési rendszerének egyik eleme a tanári portfólió, amely nem kevés fejtörést okoz a tanároknak, tanítóknak. Megpróbálunk segíteni nekik újonnan induló cikksorozatunkban: miután megnéztük, hogy mi az a portfólió és kitomboltuk magunkat az értelmetlenségén, megnézzük, hogy mit kell tartalmaznia, és hogyan kell megírni. Útmutató és útravaló portfólióíróknak.

Jánk István | 2015. január 6.
|  

A pedagógus-életpályamodell bevezetése számos, sok pedagógus számára kellemetlen változással járt. Többek között a pedagógusminősítések rendszere, valamint az ahhoz kapcsolódó portfólió váltott ki komoly felháborodást a tanárok és tanítók körében. Ez nem is csoda, hiszen a rendszer több pontja átgondolatlan és egyáltalán nem célravezető. De most elsősorban nem erről lesz szó, hanem a portfólióról és annak elkészítéséről. A cikksorozatban elsőként a dokumentumgyűjtemény fogalmát és tartalmi elemeit ismertetjük, valamint kitérünk arra, hogy miért gondoljuk sok pedagógussal egyetemben feleslegesnek, értelmetlennek jelenlegi formájában.

Mi az a portfólió?

A festőművész, a fényképész és újabban a tanár életében is meghatározó jelentőségű a portfólió szó, amely dokumentumgyűjteményt, szakértői dossziét jelent. A festőművész az elkészült festményei közül gyűjti össze a leginkább tetszetőseket, a fényképész pedig ugyanezt teszi a fényképeivel. De mit csinál a tanár portfóliókészítés címen?

A portfólió meghatározásából kiindulva elsőként igencsak tanácstalanul pisloghatunk, amikor Oktatási Hivatal honalapjáról letöltjük az erre vonatkozó útmutatót. Ez az úgynevezett e-portfólióra vonatkozó követelményeket foglalja össze, ami gyakorlatilag a hagyományos, papír alapú portfóliónak felel meg. Ennek a meghatározása a következő:

A pedagógus munkáját, nevelési-oktatási tevékenységét szemléltető dokumentumok és az ezekkel kapcsolatos reflexiók elektronikus gyűjteménye. Az e-portfólió legjellemzőbb típusai a munkaportfólió és az értékelési portfólió.

A munkaportfólió a pedagógus teljes munkáját tükröző, folyamatosan bővülő dokumentum- és reflexiógyűjtemény.

Az értékelési portfólió az adott minősítéshez és szempontrendszerhez igazodó, a pedagógus szakmai munkáját bemutató, válogatott dokumentum- és reflexiógyűjtemény.

A munkaportfólió borzalmasan sok dokumentumot tartalmaz. Az értékelési portfólió kevesebbet, mivel a sok dokumentumból szelektál
A munkaportfólió borzalmasan sok dokumentumot tartalmaz. Az értékelési portfólió kevesebbet, mivel a sok dokumentumból szelektál
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew Filer / CC BY-SA 2.0)

A munkaportfólió tehát a pedagógus összes iskolai tevékenységével kapcsolatos dokumentumot tartalmazza, míg az értékelési portfólió ennek szelektált változata. Az előbbi a rendszeres szakmai értékelés és ellenőrzés során információforrásként szolgálhat a szaktanácsadók, szakértők számára, az utóbbi pedig a az életpálya különböző szintjeire való pályázások alkalmával szükséges. Tehát a pedagógusoknak értékelési portfóliót kell beküldeniük, azaz a felhalmozott óravázlatokból, tanmenetekből, segédanyagokból stb. kell válogatniuk.

Tipp 1

Rendszerezzen! Próbáljon meg kialakítani egy olyan szempontrendszert, amelynek segítségével az a több száz oldal, amit összegyűjt, az Ön számára valamelyest áttekinthetővé válik. Például gyűjtheti külön mappába az óravázlatokat, a tanmeneteket, a foglalkozásnaplókat stb. vagy egyszerűen témakörönként, tananyagegységenként is csoportosíthat.

Mire jó – elméletileg – a portfólió?

A portfólió elvileg arra jó, hogy bemutassa a pedagógus meglévő kompetenciáit, illetve hogy azok megfelelő szinten állnak-e. Ezek a kompetenciák dióhéjban a következők:

  1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

  2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

  3. A tanulás támogatása

  4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése

  5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés

  6. Pedagógiai értékelés

  7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

  8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Jól jöhet, ha címkéket, jegyzeteket gyárt
Jól jöhet, ha címkéket, jegyzeteket gyárt
(Forrás: Wikimedia Commons / Cornelis Brizé (cca. 1622) )

A nyolc kompetencia mindegyikének illusztrálásához csatolni kell alapdokumentumokat és szabadon választható dokumentumokat. Ezekről az útmutató hosszasan ír, mi azonban ezeket csak cikksorozatunk további részeiben mutatjuk be.

Tipp 2

Jegyzeteljen, címkézzen! Óriási segítséget nyújthat a portfólió megírásához, ha a dokumentumait ellátja címkékkel, ugyanis a későbbiekben minden kompetenciára tud majd példákat, dokumentumokat hozni. Persze ehhez előbb tudnia kell, hogy mely kompetencia mit takar.

Milyen dokumentumokat tartalmaz a portfólió?

Alapvetően a portfólió hatféle dokumentumtípust kell, hogy tartalmazzon.

  1. Szakmai önéletrajz
  2. A nevelő-oktató munka alap- és szabadon választható dokumentumai
  3. A pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai
  4. Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai
  5. A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása
  6. A szakmai életút értékelése
Sok dokumentuma lesz, az egyszer biztos
Sok dokumentuma lesz, az egyszer biztos
(Forrás: Wikimedia Commons / Al Jazeera / CC BY-SA 2.0)

Ezek közül a a szakmai önéletrajz és az intézmény bemutatása nem számít bele az értékelésbe, csupán háttérinformációként szolgál. A többi dokumentum a hangsúlyos, mivel ezek képezik a portfólió értékelésének alapját. A portfólió gerincét a nevelő-oktató munka alap- és szabadon választható dokumentumai adják, mivel ezek támasztják alá a kijelentéseinket, ezekre hivatkozunk, ezeket hozzuk példának stb.

Fontos, hogy a pedagógusok egy jelentős részét a 3. és a 4. pont nem érinti. A pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai csak a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatban szükségesek, míg az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai csak bizonyos szakterületek (pl. alapfokú művészeti nevelés) esetén lényegesek.

Tipp 3

Készítsen reflektív munkanaplót! Reflexió minden csatolt dokumentumhoz, kompetenciabemutatáshoz szükséges. Éppen ezért sok időt spórolhat meg, ha bizonyos órákról feljegyzéseket készít, dátummal, óracímmel ellátva.

Miért nincs értelme a portfóliónak?

A portfóliós értékelés ötlete pedagógia szakemberektől, kutatóktól származik, de rendkívül lényeges, hogy az elméleti elgondolás több ponton is különbözik a pedagógusok mostani értékelési gyakorlatának megvalósítástól. A kidolgozásában közreműködő szakemberek – többek között Falus Iván – nem ilyen felfogásban képzelték el a portfóliókészítést. Két nagy különbség van a mostani gyakorlat és az elmélet között.

Az egyik, hogy nem visszamenőlegesen kell(ene) gyártani a dokumentumokat, mivel ezek – amennyiben a tanári, tanítói tevékenység mindennapi részei – a pedagógus valódi fejlődését szolgálják. A tanár az összegyűjtött dokumentumokból és az azokhoz tartozó reflexiókból következtetéseket vonhat le, tanulhat belőlük, ezáltal fejlődhet, fejlesztheti munkáját. Ám egyrészt ennek hazánkban semmiféle kultúrája, hagyománya nincsen, másrészt nincs is rá elég ideje a pedagógusnak. Így ez az elgondolás a gyakorlatban csak egy kötelező kör, szükséges rossz a legtöbb pedagógus szemében, nem pedig fejlődési lehetőség.

Csak győzze rendszerezni
Csak győzze rendszerezni
(Forrás: Wikimedia Comons / Marjory Collins (1912–1985))

A másik különbség az előzővel szorosan összefügg: nem meghatározott dokumentumokat kellene a pedagógusoknak legyártaniuk, hanem bármit összeszedhetnének, ami igazolja kompetenciáikat, tudásukat. A felkészültséget a portfólión keresztül legfeljebb a dokumentumkészítésben való jártasságra vonatkoztatva mérhetjük, a valós pedagógiai tudás felmérésére nem alkalmas. A portfólió messzemenően nem azt méri és értékeli, amire hivatott, és semmi köze a tanításhoz és a pedagógus minőségéhez. Olyan ez, mintha egy favágó szakmai teljesítményét a kivágott fákról és a fűrészeiről készült, jól sikerült fotósorozat és a azokhoz fűzött megjegyzések alapján értékelnénk. Majd besorolnánk favágó I. meg mesterfavágó kategóriákba.

Hogy mégis mi lenne a megoldás? Jóval több értelme lenne, ha más országok (pl. a távol-keleti országok) példáját követnénk, és nem a pedagógusgyártás lenne a célja a felsőoktatásnak, hanem a minőségi pedagógusképzés. Sok-sok és többkörös szűrő, alkalmassági vizsgák, magas követelmények (ehhez mérten nyilván magas fizetések), hogy a valóban jó tanárjelöltekből válhasson csak pedagógus.

De ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy a már a tanári pályán lévőket minősítsük, akkor inkább helyzetgyakorlatok, problémamegoldás, szakmai tevékenység és tanulók teljesítménye alapján tegyük. Talán úgy reálisabb képet kaphatnánk arról, hogy ki milyen tanár, és valamivel közelebb járnánk a minőségbiztosítás fogalmához. És nem kivágott fákról készült fényképeket nézegetnénk.

Tipp 4.

Tekintsen el az előbb leírtaktól és próbáljon minél kevesebbet rágódni a portfólióján! Valamint olvassa el a cikksorozat további részeit, amikben igyekszünk a lehető legegyszerűbben leírni az egyes egységek, elemek követelményeit, megvalósítási lehetőségeit.

Ki nyeri el a favágó vagy mesterfavágó címet, és ki marad favágó I-ben?
Ki nyeri el a favágó vagy mesterfavágó címet, és ki marad favágó I-ben?
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul M. Walsh / CC BY 2.0)

Felhasznált irodalom

Kotschy Beáta: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Második, javított változat

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 KJudit 2015. január 8. 20:56

@Jánk István:

Berakhat, de a legkevésbé se célszerű. Minél szélesebb körű, típusú dokumentumokat érdemes feltölteni, hogy minél több oldaláról mutassa be a pedagógust. Javaslatok bőven vannak az útmutatóban, de ide bármi jöhet. Pont azért hangsúlyozzák mostanában az oktatás helyett a nevelés szót, hogy kiemeljék, hogy a pedagógus munkája messze több, mint a szaktárgyi órák megtartása.

Hol állítottam én ...: 7-es hozzászólás: "én meg úgy vélem, hogy szakmai életút bemutatásához nem árt régebbi óravázlatok közül is szemezgetni."

A tanórákat természetesen többféle módon meg lehet valósítani, de azért a kollegáknak tanácsként megjegyzem, hogy a portfólióban erősen ajánlott pár -és csoportmunkás valamint IKT-s órát szerepeltetni, mert erre jár pont. Na, ezzel például nem értek egyet, tehát hogy külső elvárások alakítsák az illető tanár pedagógiai gyakorlatát. A központi cél nyilván a pedagógusok bizonyos elvárt szakmai irány felé terelése az ellenőrzés eszközével Megtörténhet, hogy kizárólag a portfólióban fog valaki ilyen módszereket szerepeltetni, vagyis hazugságra kényszerül a pontjaiért.

Az utolsó bekezdésre csak azt tudom mondani, hogy "bizonyára...". Jobban mondva: nem hiszem el.

12 Jánk István 2015. január 8. 19:02

@KJudit: Megpróbálok rövid lenni,

Hat tanóra: oké. De ki állította, hogy nem így lenne? Az egymásutániságról volt szó. A szabadon választható dokumentumok közé pedig miért ne rakhatnék korábbi hat órát?

Szakmai életút és óravázlat: Csúsztatok? Már megbocsásson, de hol állítottam én olyan badarságot, hogy a szakmai életútba bele kell rakni egy teljes óravázlatot?

Szakértők, indikátorok és naivitás: nem akartam megrágalmazni v. megbántani senkit sem. Csak vicces számomra ez a "Súlyos szakmai mulasztást követnének el a szakértők" rész, de mindegy. Elnézést, hogy ilyesmiket feltételeztem, bizonyára önmagamból és az eddigi pontozással, javítással kapcsolatos tapasztalataimból indultam ki.

"A portfólió megírását többféle módon meg lehet valósítani: Nem lehet." De a tanórákat sem?

"Érthető, jól szerkesztett segédanyag, amely minden szükséges információt tartalmaz" - akkor bizonyára én és a tanárismerőseim nem rendelkezünk kellően fejlett kompetenciákkal az írás és olvasás területén.

11 KJudit 2015. január 8. 18:09

@Jánk István:

Fenntartom, hogy nem ez a megfelelő fórum, mert például jó eséllyel senki nem olvassa, csak magánbeszélgetést folytatunk, azon kívül terjedelmi okok miatt. De reagálok sorrendben:

Hat tanóra: Egy hosszabb tematikus egységnél esetleg kimaradhat középről egy-egy óra, de maga a tematikus egység mindenképpen korlátozott, pl Török kor Magyarországon vagy Ázsia természetrajza, tehát nem összevissza múltbeli órákról van szó, hanem egy egységről, ami ha hat óránál hosszabb, akkor hatot kell belőle kiválasztani, esetleg egy-egy kihagyással.

Szakmai életút és óravázlat: Ön csúsztat. A "ld. óravázlat" meg Az óravázlat két külön dolog, egyik egy teljes dokumentum, másik egy kétszavas utalás. "Ld. óravázlat" természetesen lehet a szakmai életútban, de egyrészt eléggé fölösleges, mert külön felszólítás nélkül is látni fogja az olvasó a megfelelő fül alatt, másrészt a szakmai életút értékelése vagyis a pedagógusi munka lényegesen több, mint a tanórák megtartása, és ez a fejezet sokminden egyébről is szól, a tanítási órákról pedig a külön dokumentumban elhelyezett óravázlatokból lehet képet kapni.

Szakértők, indikátorok és naivitás: Ön itt megrágalmazott 5-6 ezer ismeretlen, munkáját még meg sem kezdett szakértőt, mellesleg köztük engem is azzal, hogy nem tesznek eleget az állam által rájuk bízott és kifizetett feladatnak. Egyrészt ne rágalmazzunk ok nélkül, holmi feltételezések alapján; majd ha konkrét mulasztásról lesz tudomása, azzal természetesen egyenesen kötelessége lesz a nyilvánosság elé állni, másrészt ha véletlenül valakinek megfordult volna az a gondolat a fejében, hogy sehogy vagy hasraütésszerűen pontozzon, az se tudná megvalósítani, ugyanis a 77 indikátor értékelését külön a portfólióra és külön az órákra vonatkozóan fel kell tölteni egy erre a célra kialakított excel táblázatban egy OH által működtetett felületre. Az értékelést megkapja az iskola és a pedagógus, és ha az nem felel meg a valóságnak, bíróságon kérheti a törlését. Önnek pusztán feltételezései vannak a minősítési folyamatról, ismeretei nincsenek.

"A portfólió megírását többféle módon meg lehet valósítani": Nem lehet. Rendkívül kötött. Csak a 4 szabadon választottban van némi szabadság.

"Az útmutató inkább összezavarja". Korántsem. Érthető, jól szerkesztett segédanyag, amely minden szükséges információt tartalmaz, és amely alapján már vagy tízezer, de inkább több pedagógus sikeresen megírta a portfólióját.

10 Jánk István 2015. január 8. 14:35

@Jánk István: Megkaptam az e-mailt, köszönöm. Nem értek egyet azzal, hogy a felület nem praktikus a vita szempontjából, illetve azzal, hogy kétszemélyes privát vita egy nyilvános fórumhoz nem illik. Sőt, éppen az ellenkezőjét gondolom: kifejezetten fontosnak tartom, hogy nyilvános legyen ez a beszélgetés, mert így jut el másokhoz is, esetleg más pedagógusok is elmondhatják véleményüket, tapasztalataikat.

Az idézett rész így folytatódik: "6 óránál

hosszabb egység esetén a teljes tematikus egység tervezete és

6, a pedagógus által kiválasztott óra-/foglalkozásterv

szükséges." Vagyis az egymásutániság csak lehetőség.

"A szakmai életút értékelésében nincs helye óravázlatnak." - ön szerint. Szerintem meg van. Mondjuk mint hivatkozási alap, pl. véleményem szerint a szociális kompetencia fejlesztése a tanulóknál nagyon fontos számomra, ezért mindig nagy hangsúlyt fektetek a csoportmunkára (lásd: x. óravázlat)

"Súlyos szakmai mulasztást követnének el a szakértők, ha csak átfutnák a portfóliót [...]A szakértők a kompetenciákon belül 77 indikátorra (ezek a kompetenciák konkrétumai) egyenként adnak 0-1-2 vagy 3 pontot, ehhez valózínűleg nem is egyszer kell elolvasniuk a portfóliót" Nem tudom eldönteni, hogy ez naivitás vagy álnaivitás. Bízok benne, hogy az utóbbi.

"A cikk kiváló példája annak, hogy aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja". Nem, kedves Judit. Az ön hozzászólása a példa. Én lehetőségekről beszélek, ön egyetlen lehetőségről. Csakhogy a portfólió megírását többféleképpen is meg lehet valósítani, akárcsak egy-egy tanórát.

Nem arról van szó, hogy a pedagógusnak a szájába kell rágni a szöveget. Hanem arról, hogy sok-sok pedagógusnak fogalma sincs a portfólióról, és ha még nem csinált ilyet, az útmutató inkább összezavarja, és még inkább megrémíti. A cikksorozat segíteni szeretne, megnyugtatni a tanárokat, összeszedni a portfólió lényegét, és mankókat nyújtani, mintákat, lehetőségeket megmutatni. És semmiképp sem elrémíteni, félrevezetni.

9 KJudit 2015. január 8. 07:18

@Jánk István: És még néhány gondolat kikívánkozik. Súlyos szakmai mulasztást követnének el a szakértők, ha csak átfutnák a portfóliót, hiszen a portfólió és annak ún. védése (digitális bemutató és előre megkapott kérdésekre válasz) képezi a pedagógusminősítés 50%-át. A szakértők a kompetenciákon belül 77 indikátorra (ezek a kompetenciák konkrétumai) egyenként adnak 0-1-2 vagy 3 pontot, ehhez valózínűleg nem is egyszer kell elolvasniuk a portfóliót.

A cikk kiváló példája annak, hogy aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja. Az itt is felhasznált Útmutató megfelelő jogszerű és szakszerű eligazítást ad a portfólió készítésére, a cikkíró sem tud másból dolgozni, mint ebből. Azt meg talán mégse kell feltételeznünk, a pedagógusnak a szájába kell rágni a szöveget, mert különben nem tudja értelmezni.

A cikk időzítése is furcsa, hiszen a pedagógusminősítés jelentkezési határideje közel négy hónap múlva lesz, a jelentkezés elfogadásáról újabb két hónap múlva értesítik az érintettet, a portfólió feltöltésének végső dátuma pedig november 30.

8 KJudit 2015. január 7. 23:35

@Jánk István:

- Nem szerintem nem nem kell feltölteni 6-nál több óravázlatot, hanem tényszerűen nem kell. A szakmai életút értékelésében nincs helye óravázlatnak. Rövidke szakaszról senki nem beszélt.

A 6 óra egymásutániságára a tematikus terv utal, a 6 óra egy tematikus egység része, módosított útmutató 63. oldal "6 órás tanulási-tanítási egység esetén 1 tematikus terv és 1 csoportprofil szükséges."

Amit írtam, azt kizárólag gyakorlati, nem pedig elméleti szempontból írtam. Én sem tartom megfelelő mérési módszernek a portfóliót, éppen ezért hozzászólásomban nem ezt vitattam, hanem a tárgyi pontatlanságokat. (Magánmegjegyzés: írtam önnek e-mailt, mert ez a felület szerintem vitákra nem praktikus, és a kétszemélyes privát vita egy nyilvános fórumhoz nem illik..)

7 Jánk István 2015. január 7. 19:55

@KJudit: Továbbra sem értem, hogy miért nem állja meg a helyét. A pedagógus rengeteg dokumentummal rendelkezik a portfóliótól függetlenül, nem? Értem én, hogy ön szerint nem kell feltölteni, csak a kötelező 6 óravázlatot, de én meg úgy vélem, hogy szakmai életút bemutatásához nem árt régebbi óravázlatok közül is szemezgetni. Többek között ezért:

"Összefüggő írásműben mutassa be szakmai életútját! Az egyes állomások bemutatása során

pedagóguskompetenciái _fejlődését_ tartsa szem előtt." (74. o.)

A fejlődés hogyan mutatható be, ha csak egy rövidke szakaszt vizsgálunk?

Az sem világos, hogy miért kéne egymást követniük az óraterveknek. Ez hol van leírva?

Végül. Azt írja, hogy "a végén át kell gondolni, hogy a kompetenciák megjelennek-e benne, ha valamelyik nem eléggé, arra röviden még ki lehet térni" - akkor az útmutatóból származó részt hagyjuk figyelmen kívül?

Azt gondolom, hogy igaza van abban, hogy úgy csinálta/csinálja a portfólióját, ahogy. Abban is igaza van, hogy nem kell olyan nagy feneket keríteni neki, nem kell tőle félni. DE mindebben csak azért van igaza, mert a portfóliókat szinte egészen biztos vagyok benne, hogy csak átfutják, éppen belenéznek, ha pedig szerepel benne a kompetencia szó, akkor rendben van. Viszont az útmutatót és a portfólió eredeti célját ismerve, kétlem, hogy nem állna meg a helyét, amiket ön kifogásol.

6 Józan Paraszt 2015. január 7. 18:05

Sajnos minden területen erősödik a központból diktált papíralapú +online rögzített tevékenységek rögzítése, ami arra ösztönöz mindenkit, hogy a "dolgok könyvelése" maximális legyen. Hogy mennyi idő ill. energia marad az eredeti munkára, az már másodlagos. A minőségbiztosításról pedig csak annyit, hogy maximum az ellenőrzés minősége + büntetés biztosítható ezzel. Mivel a büntetés a pontatlan és gyakorlattól elrugaszkodott rendeletek miatt előre borítékolható. :(

5 KJudit 2015. január 7. 17:27

@Jánk István:

Nem állja meg a helyét a cikkből az az információ, hogy ""a felhalmozott óravázlatokból, tanmenetekből, segédanyagokból stb. kell válogatniuk." A segédanyag stimmel a szabadon választottak közé egynek, óravázlatokat, tanmeneteket azonban nem kell felhalmozni, tanmeneteket feltölteni sem, az óravázlat pedig 6 egymást követő, friss, legvalószínűbben a portfólió írása idején megtartott órára vonatkozik. Ugyanezen okból nem érvényes az a tanács, hogy a pedagógus időt spórol, ".ha bizonyos órákról feljegyzéseket készít, dátummal, óracímmel ellátva.". Ezek nem bizonyos bármikori órák valahonnan a múltból, hanem az a konkrét 6, tehát nem kell előre gyűjtögetni.

A szakmai életút szerintem a portfóliónak az a része, amit valamirevaló pedagógus valójában szívesen készít, hiszen végiggondolja pályáját, és örömmel és büszkén összegzi, hogy mennyi mindent is csináltam én. Gyakornokoknál ez nyilván rövidebb lesz. Én a pályám történetét írtam le, mindazt, amit az egyes intézmények sajátosságaiból fontosnak tartottam. A végén át kell gondolni, hogy a kompetenciák megjelennek-e benne, ha valamelyik nem eléggé, arra röviden még ki lehet térni. De az se tragédia, ha nem mindegyik kompetenciáról esik benne szó, ha épp úgy alakul, mert a többi dokumentumban ezek helyet kapnak. Ez egy személyes hangú írás, nem kell irodalmi remeknek lennie, és nem kötik szigorú formai előírások, mint mondjuk egy szakdolgozatot. A megítélése kizárólólag a kompetenciák meglétén, azok fajsúlyosságán fog alapulni. Egyébként szerintem a portfólió megírása a jelenlegi szabályozás szerint kb 50 órát igényel.

4 Jánk István 2015. január 7. 10:31

@KJudit: Nem állt szándékomba elrettenteni senkit sem. A gyakorlati megvalósításhoz adott információ nem értem, hogy miért nem valós. Azért lehet rendszerezni (nem muszáj, nem kell, ez csak egy tipp), mert könnyebb dolga lesz a pedagógusnak, ha már eleve rendszerezett dokumentumok közül válogat.

A továbbiak cikkek, ill. az első hozzászólása miatt érdekelne, hogy ön a szakmai életút c. dokumentumot, hogyan valósította meg/tervezi megvalósítani? Mi a lényege ennek ön szerint?

3 KJudit 2015. január 6. 22:59

@Jánk István:

Mivel én nem a cikk lényegéhez szóltam hozzá, önnek nincs módja megállapítani, hogy értettem-e azt vagy sem. Hozzászólásom tárgya nem a cikk lényege volt, arra mindössze egy félmondattal utaltam a végén, hanem a gyakorlati megvalósításhoz adott információ, ami viszont nem valós, így segítség helyett fölöslegesen elrettent. Pl ha nincs szükség többszáz oldal feltöltésére, akkor miért kéne azokat rendszerezni?

2 Jánk István 2015. január 6. 21:21

@KJudit: A cikk nem állítja, hogy több száz oldalt kell leadni (l. munkaportfólió vs. értékelési portfólió), ahogy azt sem, hogy ez az egyetlen módja a portfólióírásnak. Csupán segítséget szeretne gyújtani azoknak a pedagógusoknak, akik még nem írtak portfóliót, és nem tudják, hogyan kezdjenek neki, illetve a portfólió jelenlegi formájának hibáira, hasznavehetetlenségére szeretne rámutatni.

Ön valószínűleg nem érti a cikk (és a portfólió) lényegét. A portfólió a pedagógus fejlődését szolgálná, több szempontból is segítséget nyújtana számára...elméletben. Ehhez képest a gyakorlatban csupán egy kötelező kör. Arról van itt szó, hogy a portfólió egy nagyon jó dolog lenne, ha állna mögötte egy (módszertani) kultúra. Ha az önreflexió, önértékelés szerves részét képezné a pedagógiai gyakorlatnak. De erre sem idejük, sem energiájuk nincs a tanároknak.

Igaza van, hogy nem visszamenőleges. Épp ez a baj. A portfólió egy fejlődési ívet kellene, hogy bemutasson, de ez csak akkor lehetséges, ha 1.) hosszabb szakaszban gondolkozunk, 2.) belső indíttatásból írunk feljegyzéseket.

1 KJudit 2015. január 6. 20:56

Nagyra becsülöm a Nyestet, és mindenkinek szoktam ajánlani is - na ezt a cikket nem! Igen dilettáns, 99,99 %, hogy a szerzője nem töltött fel portfóliót. De még a forrásként feltűntetett útmutatót se olvasta kellő alapossággal. Szó nincs többszáz oldalról, százról sem, nem kell óravázlatokat gyűjteni, pláne nem tanmeneteket, nincs mit címkézni, nem kell "bizonyos órákról" feljegyzéseket készíteni. És valójában az sem igaz, hogy visszamenőleges lenne: visszamenőleges lehet a 4-6 szabadon választott dokumentum, amik valószínűleg úgyis benne vannak a fiókunkban vagy a gépünkön, például kirándulásterv, rendezvényterv, kérdőív, saját készítésű tananyag. Ha véletlenül nincs, akkor bőven van idő elkészíteni őket a napi gyakorlatunk alapján, semmi extrát, bonyolultat, hosszút, nehezen összehozhatót nem kérnek.

Az alapdokumentumok 6 egymást követő óra vázlata tematikus tervvel, és a megtartásuk tapasztalatairól szóló feljegyzések, semmit nem kell előre gyűjtögetni, egyszerűen meg kell tartani az órákat, amit amúgy is tennénk. Iskola- és csoportportré, pályakép, 1 óralátogatásról szóló feljegyzés és egy esetanulmány.

Nyilván rámegy jónéhány munkaóra, és nem vitatkozom azzal, hogy ez nem alkalmas mérési módszer, de ne lihegjük túl pusztán a kellő tájékozottság hiánya miatt, amire itt a szürke mezős tippek következtetni engednek.

Információ
X