nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hunor és Magor, a Nap két arca

Mi köze Tündér Ilonának a Boldogasszonyhoz? Ki volt Szép Miklós? Mit jelképez valójában a Csodaszarvas? És az aranytükör? Hogyan szimbolizálja Hunor és Magor a Nap kétféle erejét? Milyen volt a horvátországi tengerparti szállodában egy magyar karácsony? A kérdésekre Magyar Adorján ősvallásról alkotott nézeteiben keressük a választ.

Sándor Klára | 2014. július 23.
|  

Magyar Adorjánt először a székely írás egyik modernizált ábécéjével kapcsolatban emlegettük, legutóbb pedig a magyarság és az emberiség eredetéről kidolgozott „virtuális ősmagyar organikus katedrálisát” vettük szemügyre. Ma a katedrális szentélyébe lépünk be: Magyar Adorján nézetrendszerének az ősvallásra vonatkozó tanaival foglalkozunk. Az ősi emberek – azaz a magyarok – egykori műveltségének maradványai Magyar szerint elsősorban a mondákban, regékben, népmesékben, mítoszokban őződtek meg, a szerző szerint e maradványokat összerakva juthatunk el az ősvallás megértéséhez. Erről szóló nézeteit Magyarnak a legutóbb már megismert, Az ősműveltség című kötetén kívül legteljesebben A lelkiismeret aranytükre című munkája foglalja össze, ezt egészíti ki a Hunorról és Magorról, illetve a Csodaszarvas szimbolikájáról írott könyve, A Csodaszarvas, de röviden is összegezte erre vonatkozó nézeteit.

A lelkiismeret aranytükrének borítója
A lelkiismeret aranytükrének borítója

Tündér Ilona és Szép Miklós

Az ősvallás titkát tehát jelentős részben a mesék segítségével tárhatjuk föl Magyar szerint: nagy szerepet kapnak nála a csallóközi hagyományok, népszokások is. Az Aranykor mítosza szerinte tulajdonképpen a csallóközi Aranykertnek, Tündér Ilona kertjének emlékét őrzi: amikor még nem ismertek más fémet, csak az aranyat, és nem is szűkölködtek benne, mert tele volt vele a Duna homokja. Tündér Ilona nevében a tündér eredetileg ’lány’-t is jelentett, párja pedig maga Magyar, azaz a Nap volt: szerelmükről szól Szép Miklós vagy Világszép Úrfi és Tündér Ilona meséje. Nászuk a tavaszi napéjegyenlőség idején volt, gyöngyvirágnyíláskor – ez a piros termésű, fehér virágú, zöld levelű növény csakúgy a magyarok szent növénye volt, mint a meggy (és szintén az m, n, gy „gyökből” van). A nászt követően vette föl Ilona – férje után – a Magyar Ilona nevet, ezt az elnevezést a csallóközi lányok énekeiből ismerjük. De szerelmi boldogságát másik névvel is jelezték, Boldog Ilonának is hívták. Ez a Boldog előnév került aztán át a Boldogasszony névbe – akit csak a kereszténység fölvétele után azonosítottak Szűz Máriával. A násztól éppen kilenc hónapra, a téli napfordulókor születik meg a gyermek – ekkor születik újjá a Nap.

Berki Viola: Boldogság felé (pannó Kiskunhalason) – a kép témája Tündér Ilona pártalálása
Berki Viola: Boldogság felé (pannó Kiskunhalason) – a kép témája Tündér Ilona pártalálása
(Forrás: Artmagazin)

A Magyar által elképzelt ősvallás lényegében Napkultusz, illetve, ahogy ő írta, Naptisztelet: szerinte az ősmagyarok (azaz az első kultúrát létrehozó ősemberek) ősükként tisztelték a Napot, a Magyar, más nevein Mag, Magor, Megyer, Magar, Makar törzs a nemzetség első fejedelmének tekintette az éltető arany energiagömböt. A Nap, azaz a teremtő energia szerves kiegészítője, párja a Földanya, a magyar mesék Tündér Ilonája: minden, ami bennünk földi, anyagi, anyai örökségünk, s minden, ami lelki, szellemi, azaz energiajellegű, az apai örökségünk.

A Magyar által elképzelt ősvallás tehát dualisztikus, de nem a fény és a sötét – vagy a jó és a gonosz – ellentétére, hanem az energia (erőny) és a matéria, az anyag együttműködésére, egymást föltételező egységére épül. Azaz nem a manicheizmushoz hasonló, vagy a zsidó–keresztény hagyományban megszokott, ellentétekre építő kettősség ez, hanem egymást kiegészítő, tehát a keleti vallásokra és filozófiákra, illetve a nomád népek vallására, a tengrizmusra jellemző kettősséget fedezhetjük föl benne.

Magor és Hunor, a Nap arcai

Magyar ősvallásképzetében a csodaszarvas mondája is a naptisztelet vallását őrizte meg. A Csodaszarvas szimbólum: a csillagos ég, a Mindenség jelképe, homlokán az Esthajnalcsillaggal, szügyén a Holddal, agancsai között a Nappal, oldalán pedig csillagok ezrével. Magyar szerint eredetileg a mondában nem két, hanem csak egy vadász űzte a szarvast, a Napisten, aki a vadászat révén jutott el a vízhez, s a szarvas segítségével úszott át a Boldogság Szigetére, azaz a Csallóközbe, ahol rátalált párjára, Tündér Ilonára. Vagyis az ifjú Napistent saját apja, az Ég vezette párjához, a Végtelenség Tengerében úszó Földhöz, akinek megszemélyesítője Tündér Ilona.

A monda későbbi változatában vált ketté Magor és Hunor személye – hozzáteszi, hogy talán Hunor egykor a Hold megszemélyesítője is lehetett. Az ikerpár azonban Magyar szerint nem valóságos ember volt, csak jelkép, alakjuk a Nap kétféle megszemélyesítése. Magor az erőny, vagyis az energia, az alkotó erő jelképe, Hunor viszont a romboló erőé, ezért Magor jelképe a gömb, a mag, az alkotás, a teremtés szimbóluma, Hunoré pedig a fegyver pusztítását, a behatolást szimbolizáló ék. Magor utódai, a magyarok békés földművelők voltak, Hunor utódai viszont, a hunok és a kunok, harcias katonanépek. Más mitológiák ikerpárjai – Kasztor és Pollux, Romulus és Remus, Héraklész és Iphiklész – az ősvallás Magor és Hunor szimbólumának utódai, elrontott változatai.

A Csodaszarvas borítója
A Csodaszarvas borítója

A Nap jelképe a kerek aranytükör is, ez saját lelkiismeretünk. Az ősvallás alapja éppen ez, az önkéntes jóság, a tiszta lelkiismeret, az önmagunkkal való szembenézés szükségessége volt. A gonoszság, rossz és baj akkor köszöntött a világra, amikor a belső lélekparancsokat a külső törvények váltották föl, az erkölcsöt, tartást a dogmák és megcsontosodott hagyományok helyettesítették.

Ki volt Magyar Adorján?

A fenti rövid összegzés és a korábbi összefoglalók délibábkergető álmodozónak mutathatják Magyar Adorjánt – már saját korában is sokan gúnyolták –, életrajzát megismerve azonban egyrészt sok minden magyarázatot nyer, másrészt nézetrendszere annyira kidolgozott, alapos, belső világa annyira teljes, hogy élvezettel olvashatjuk munkáit. Ha nem tudományosnak tekintette volna saját munkásságát – a tudományosság szűrőjén már a maga korában sem ment volna át egyetlen romantikus ihletettségű gondolata sem –, hanem szépirodalomnak, ő lehetett volna a magyar fantasy megteremtője – kortársa volt egyébként Tolkiennek, A Gyűrűk Ura szerzőjének.

Magyar Adorján Budán született 1887-ben, apja huszártiszt volt. 3–4 éves korában költöztek Segesvárra, később Marosvásárhelyen élt a család, de a fiút Budára adták iskolába, legalábbis az első évre. A másodikat már Segesváron járta, közben egy szász tanítónál lakott, hogy németül tanuljon, aztán horvát iskola következett, majd Fiumében olasz, a negyediket pedig szerbül végezte – olyan könnyen tanulta a nyelveket, hogy ezt viccesen különleges tulajdonságnak, „táltosi adottságnak” magyarázták. Az alapképzés után Rómába, majd Firenzébe küldték művészeti iskolába, ezeket elvégezve csatlakozott Zelenikán, az Adriánál letelepedett családjához, ahol apja közben tengerparti szállodát nyitott. A fiatalember sokat volt a vízen, ott is, de a szárazföldön is szívesen vezetett kirándulókat, így keresett pénzéből aztán Budapestre utazott nagybátyjához, Madarász Viktorhoz. Később a kötelezőnél korábban jelentkezett katonának, mert így megválaszthatta állomáshelyét, és ő Erdélybe akart menni, tanulmányozni az ottani népművészetet.

Önéletrajzából kiderül, hogy egy-egy ember, élmény igen nagy hatással volt gondolkodására. Madarász lánya teozófus volt, a buddhista tanok elemeit – például hogy a jó és rossz tettek hatással vannak sorsunkra, hogy a lélek nem pusztul el – valószínűleg tőle ismerte meg Magyar. A magyarság európai őshonosságának hitét egy Fáy Elek nevű hotelvendégtől vette, aki ugyan a sumer-magyar azonosság híve volt, de Magyar az ő hatására lett az ázsiai származás tanának ellensége. A magyar ősnyelvre és ősvallásra vonatkozó nézetei egy másik hotelvendég, Désy Ferenc történetei hatására alakultak ki. Egy magyar népművészetről szóló könyvet lapozgatva jutott arra a gondolatra, hogy önálló formakincse csak a magyarságnak van, az európai népek művészeti stílusai, a gótikus, reneszánsz, barokk stílus nemzetköziek, nem egy-egy nép sajátjai.

Ugyanakkor művészi tanulmányai, a szecesszióhoz való vonzódása, a népművészet idealizálása, romantikus hőstisztelete, teljességre törekvése világosan látszik egész munkásságán, nemcsak képzőművészeti alkotásain, hanem nagyívű „őselméletében” is. Magánéletében is komolyan vette, életvezető elvvé alakította nézeteit. Ifjú korában fehér táltosruhát varratott húgával, s az adriai birtok egy sűrű erdei részén lévő kis tisztáson oltárkövet állított, áldozatott mutatott be a Napnak, és megfogadta, hogy egész életét a magyarság története kutatásának szenteli. Később gyerekeivel sem a keresztény, hanem a „magyar karácsonyt” ülte meg, december 21-én, a téli napforduló napján. Ekkor az ajándékot Jézuska helyett a csillagdíszes ruhájú, az agancsában a Napot jelképező lampiont hordozó Csodaszarvas hozta, és lelkiismereti vizsgálódásként a szintén a Napot szimbolizáló aranytükörbe néztek.

Magor és Hunor, és leendő feleségeik, a két tündér, Tündér Ilona és Temise
Magor és Hunor, és leendő feleségeik, a két tündér, Tündér Ilona és Temise
(Forrás: tomoryzsuzsa.weebly.com)

Magyar következetes volt elveiben. Egy időre kapcsolatba került Bencsi Zoltánnal, aki a Turáni Egyistenhívők mozgalmának motorja volt. A viszony azonban később kihűlt, mert a turániak – turániakhoz híven – a fehérlóáldozatot is vallásuk részének tartották. Ilyenekre persze ténylegesen nem került sor, mert költséges szórakozás lett volna, ezért az áldozati fehér lovat fehér nyúllal helyettesítették. Magyar azonban ezt sem helyeselte, az ő ősvallása nem tűrte az erőszak semmilyen formáját, ezért aztán fia híradása szerint nem bánta különösebben, mikor a nyúláldozatoknak egy fényképész véget vetett azzal, hogy kissé manipulált egy képet. Nevezetesen arról volt szó, hogy az egykori steppei népekről szóló leírásokból kiindulva a csecsemők arca fölött imitált vágást végeztek, a fényképész azonban szilvalekvárt kent egy gyerek arcára, ez kiderült, így az ősmagyar avatás története végül nevetségbe fulladt, amikor a lekváros trükk kiderült.

Amikor Magyar Adorján életművét megvizsgáljuk, ne felejtsük el, amire a család történetét feldolgozó könyvben fia is fölhívja a figyelmet: élete korszakokon ívelt át, akkor született, mikor Pest utcáin még lóvasút járt, és megérte, hogy az ember a Holdra lépett. Munkája nemcsak Tolkien részletesen kidolgozott alternatív világát idézi, hanem a másik kortárs, Verne fantáziáját mutatja – mint László Gyula írta róla –, Vörösmarty mitologikus tündérvilágát magába építve.

Irodalom

Magyar Zoltán: Volt egyszer egy pesti polgárcsalád

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 rdos 2014. július 26. 09:16

Fantasy a Hunor és Magor?

Nézzük a jól, jobban dokumentált utolsó évezredünket. Jött a mongol. A magor (köznép) maradt, a hun ivadék IV. Béla addig futott, míg tenger nem választotta el a mongoloktól.

Jött a török. A magor maradt a hódoltságban, a hunor a királyi Mo-ra menekült, de azért az adóját a hódoltságban beszedette. :-(

Jött a Habsburg. A magor továbbra is maradt, és magor maradt.

Jött a 2. ukrán front. A magor maradt, a hunor egy része menekült, egy részét elvitték a kollaboráns karhatalmi eftársak.

Utoljára jöttek a többpártállami eftársak (módszerváltás). 25 évnyi garázdálkodásuknak köszönhetően fél milla magor elment nyugatra dolgozni. Másik olvasatban, még ebben az élhetetlen embertelen világban is a magorok többsége maradt!

Mi abban a fantasy, hogy szeretünk itt élni? Ja, hogy a hunor hősi szittya múlt az csak a hunorok múltja? A magor múlt még feltáratlan és nem kevésbé hősies, de nem a katonáskodásban, hanem a szívós kitartásban.

Ahogy eddig minden hódítónkat túléltük, úgy ezt is túl fogjuk élni. Nem jöttünk mi sehonnan sem. Ja, és nem megyek sehova se. Maradok. Maradjatok Ti is.

12 szigetva 2014. július 23. 21:57

@Fejeskáposzta: A cikk szerzőjének a neve ott van a cikk elején. Viszont a te neved nem tudjuk.

11 Fejeskáposzta 2014. július 23. 20:42

E cikk szerzője, ki nevét sem meri vállalni, nemcsak súlyosan Magyarellenes feltehetően zsidó, de buta is mint a tök.

Egy cél vezérli, a Magyar nép gyökerének pajor módra történő rágása.

A trójai Ilonáról szót sem mer említeni és a szumír Dingirről pláne.

De az információ korában, ez a pénisz csalánnal történő verése lenne!

10 mondoga 2014. július 23. 15:50

@Buxoro: Mellesleg Fejes Lászlót igazolja, hogy később már így van:

"Magor és Hunor, a Nap arcai

Magyar ősvallásképzetében a csodaszarvas mondája is a naptisztelet vallását őrizte meg."

9 mondoga 2014. július 23. 15:45

Bocs, félreértettem. Azt hittem, a kisbetűs változatra is hiányolod a kötőjelet.

8 hun 2014. július 23. 15:38

ha már nincs mit mondani, elbeszélgettek a kötőjelekről...

7 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 23. 15:04

@Buxoro: Erre céloztam. :)

6 Buxoro 2014. július 23. 13:56

@mondoga: tulajdonnévből összetétel. Nem Petőfivers, hanem Petőfi-vers, nem Kossuthnóta, hanem Kossuth-nóta.

Szabályszinten:

AkH. 140. b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel (...) valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; ; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély; stb (Vö. 168., 169.)

168. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév (...)

Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár, krisztustövis, martinkemence stb.

Ezért. Az utolsó rész meg azt mondja, hogy ha nem kötőjellel, akkor miért kisbetűvel kéne írni.

5 mondoga 2014. július 23. 13:13

@Buxoro: Ugyan miért kellene kötőjel?

Melyik szabályra gondolsz?

4 Buxoro 2014. július 23. 12:40

@Fejes László (nyest.hu): csak annyira, amennyire általában a helyesírásnak. :)

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 23. 12:33

@Buxoro: Jogos a felvetés, szerintem a szerző egyszerűen Magyar írásmódját követte... De van ennek jelentősége? :)

2 Buxoro 2014. július 23. 12:16

@Buxoro: "kicsivel" alatt "kis kezdőbetűvel" értendő

1 Buxoro 2014. július 23. 12:15

A "Napkultusz" és "Naptisztelet" nem kötőjellel lenne inkább írandó? (Esetleg kicsivel, bár nem akármelyik nap, hanem a Nap az imádat tárgya a Földön.)

Információ
X