-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az elmúlt ötven év popslágereinek tanulmányozásával brit kutatók arra jutottak, hogy egyértelműen felismerhető egy trend, amely szerint a slágerek változnak.
Ha azt gondolnánk, hogy a toplistákra kerülő slágerek mindig ugyanolyan jellegű ritmikus, bulizós, vagy épp nyálas, dallamos szerzemények, nagyon tévedünk. A slágerek korszakról korszakra változnak. Kérdés, megfigyelhető-e bármilyen tendencia ebben a változásban. Brit kutatók azt vizsgálták, hogy 1965 óta mennyit változtak a toplistákra kerülő slágerek – számolt be a kutatási eredményekről a The Guardian. Azt találták, hogy a mai slágerek hosszabbak, lassabbak és a szövegeik érzelmileg összetettebbek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A pszichológus E. Glenn Schellenberg és szociológus munkatársa, Christian von Scheve fél évszázadnyi Billboard listát tanulmányoztak át. A vizsgálat során megállapították, hogy míg a dalszövegek mindinkább az egyénre koncentrálnak és egyre negatívabbak, addig a zene dallama egyre szomorúbb, illetve ellentmondásos érzelmeket keltő.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy egyre kevesebb sláger szól dúr hangnemben, míg a moll hangrendűek száma a vizsgált évtizedek folyamán megduplázódott. A dalszövegek pedig egyre inkább a szívettépő összetört szívekről szólnak – ezekre akár egész életműveket lehet építeni; gondoljunk például Adele-re.
A számítások szerint elképzelhető, hogy az elmélet alátámasztható, de már 60-as évekből tudunk olyan slágereket mondani, amelyek ellentmondani látszanak a szabálynak. Amíg abban az időben az olyan slágerek számítottak etalonnak, mint például Petula Clark Downtown-ja, vagy az Archies Sugar Sugar-ja, a The Beatles Help! című slágere már akkor is túlzott, elkínzott segélykiáltás volt, és már akkor is voltak slágerek, amelyek lassabbak voltak, mint a Bobbie Gentry Ode To Billie Joe-ja.
A tanulmány szerint a popslágerek a leglassabb tempót a 90-es években érték el. Ugyanakkor a 2000-es évek elejéről tudunk olyan tempósabb slágereket is, mint a Gnarls Barkley Crazy című száma vagy Rihanna Umbrella-ja.
A 2012-es év világslágerei – Gotye Somebody That I Used To Know-ja, Rita Ora RIP-je és a fun. We Are Young-ja – inkább idegesnek, bizonytalannak, és néha euforikusnak hatnak. Ezek a slágerek keverik a különböző tempókat, dallamokat, tónusokat, amivel egy olyan érzelemegyüttest fejeznek ki, amelyet nem lehetne egykönnyen a boldog vagy a szomorú kategóriákba sorolni.
Forrás