-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Különleges kiállítás nyílt Debrecenben: barangolás fényképek és szavak, a magyar és a francia kultúra világában.
Ugyanazok – vagy legalábbis hasonló – szavak, és két teljesen különböző értelmezés: ezt mutatja be a debreceni Ugyanaz és mégis más című kiállítás. Két amatőr fotós, Lőrinszky Ildikó és Cédric Rutter a Frankofónia ünnepének jegyében olyan szavakat gyűjtött össze, amik hasonlóak vagy teljesen ugyanolyanok a francia és a magyar nyelvben, bár olykor különböző jelentéssel. A látogatók így megtudhatják, mennyire mást jelentenek egy francia és egy magyar fotósnak az olyan szópárok, mint például a mignon-minyon, a bijou-bizsu vagy a pointe-poén. A művészek ezekre asszociálva készítettek egymástól függetlenül fotókat – írja a Debrecen Online. S hogy a kép teljes legyen: a fotókat két PhD hallgató jóvoltából etimológiai magyarázattal is ellátták. A két diák ugyanis összegyűjtötte azoknak a francia és magyar szavaknak az eredetét és jelentésbeli változását, amikre a kiállítás anyaga épült.
A tárlat ötlete a debreceni Alliance Francaise igazgatójától, Olivier Dubert-től ered: ő kérte fel a munkára a francia tanszék oktatóját, Lőrinszky Ildikót és Cédric Ruttert, a jelenleg Brüsszelben dolgozó tanárt, fordítót és újságírót. Ruttert főként Brüsszel ihlette meg: az ő fotóin a belga főváros jellegzetes jelenetei figyelhetők meg. Ilyen például a rouge (piros) szó ihlette eurokrata férfi, akinek piros sálja jól rímel a piros lámpához, amelynél áll. A magyar fotós ezzel szemben több helyen is dolgozott: a kör szóra született, felülről fotózott kaktusz például a debreceni Botanikus Kertben készült, míg a bizsu szó ihlette rózsaablak egy arles-i templomból származik.
A két amatőr fotós úgy gondolja, a közös munka révén többet megtudtak a másik nyelvéről és kultúrájáról. Állítják, a kiállítással azt szerették volna hangsúlyozni, hogy „a kultúrák, ugyanúgy, mint a nyelvek, egymással kölcsönhatásban léteznek, ezáltal folyamatosan változnak, fejlődnek, így nem szabad egyik kultúrának sem bezárni, elutasítani a külső hatásokat, hanem nyitottan kell élnie és léteznie a világban” – írja a debreceni híradás.
A tárlat április 16-áig még látható a debreceni Bakelit Kávéházban.