nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogyan ejtjük magyarul?

Bárki hasznossá teheti magát, akinek magyar az anyanyelve. Olvasóinkat arra biztatjuk, segítsenek az online kiejtési szótár fejlesztésében.

nyest.hu | 2013. március 12.
|  

Magyar kiejtési szótárra nincs szükség, hiszen a magyar helyesírás nagyrészt fonetikus, de a leírt alakból (az idegen szavaktól eltekintve) mindig tudjuk, hogyan kell kiejteni őket – vélhetik sokan. Ez azonban csak a látszat. Ha arra gondolunk, hogy milyen helyesírási hibákat követünk el – öntudatosak számára: milyen helyesírási hibákat követnek el mások –, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a magyar helyesírás nagyon távol áll a pontos hangjelöléstől. Itt van például az a szó, melyet úgy ejtünk, hogy [irat]: ezt iratnak kell írnunk, ha főnév (’dokumentum, akta stb.’), ám íratnak, ha ige (’írásra kér, késztet, kényszerít’) – más kérdés, hogy valódi szabályról szó sincs, hiszen az iratkozik esetében már a kiejtést kell követnünk, akárcsak pl. a tüntet vagy a szüntet esetében (vö. tűnik, szűnik). A biztat a bízikből van, ráadásul hosszú [í]-vel is ejtjük – mégis röviddel kell írni! Azt is fejben kell tartanunk, hogy a gyalut rövid u-val kell írni, ahogy ejtjük, ám a tanú esetében hosszú ú-t kell írnunk.

Míg az átlagos magyar nyelvhasználóknak az okoz gondot, hogy hogyan írják le ezeket a szavakat, addig azoknak az idegen anyanyelvűeknek, akik elsősorban írott források alapján tanulnak magyarul, az okoz gondot, hogy elsajátítsák a pontos magyar kiejtést. De szükség lehet a kiejtés számontartására a különböző nyelvtechnológiai alkalmazások miatt is, hiszen a beszédszintézis a begépelt szövegből indul ki – ám külön számon kell tartani azt is, hogy hogyan kell kiejteni a szöveget. Nem véletlen, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén folyik a Magyar szavak elektronikus kiejtési szótárának fejlesztése.

A szótár ragozott alakokat is tartalmaz, kereshetünk benne kiejtés és a helyesírás által meghatározott írott alak szerint is.  Mivel azonban a kiejtést automatikusan generálták az írott alakokból, és csak bizonyos területeken módosítottak, természetes, hogy a szótárban vannak még hibák. Így a már említett tanú kiejtése is [tanú], az íraté is [írat], és a biztat is [bisztat] alakban szerepel a [bísztat] helyett. Ahol  módosítottak, ott sem mindig sikerült jól: a naiv ejtése ugyan helyesen [najív], de valamilyen tévedés folytán az összes szóalakban, ahol a -naiv- betűsor előfordul, ezt találjuk, holott például a dunaival ejtése természetesen nem [dunajíval], a a kínaival sem [kínajíval] stb.

Hogyan ejtjük magyarul?
Forrás: Wikimedia Commons / Radivoj Lazić / CC BY-SA 3.0

Természetesen vannak esetek, amikor a kiejtés ingadozik. Így például a grammatika szót ki hosszú, ki rövid [m]-mel ejti, sőt, bizonyára vannak olyanok is, akik hol így, hol úgy mondják. Érdekes módon a szótárban a tőszó, illetve az ebből képzett alakok rövid [m]-mel, a ragozott, illetve összetételben használt tagként hosszúval szerepel.

Természetesen a fejlesztők tudnak róla, hogy ilyen hibák léteznek, de ezek javítása nagyon sok munkát igényel. Éppen ezért örömmel várnak minden észrevételt a szótárral kapcsolatban: ezekkel Olaszy Gáborhoz, a szótár ötletgazdájához lehet fordulni. Reméljük, olvasóink jól szórakoznak, és hozzájárulnak a szótár tökéletesítéséhez.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 El Vaquero 2013. március 13. 14:55

Egyébként továbbra sem találom rossznak ezt a KIEJTÉSI szótárat, csak kár, hogy minden szónál csakis a legsztenderdebb változat szerepel, a többi említve sincs. Ennek az is lehet az oka, hogy hangfelvételből csinálták, és nem nyelvész munkája.

10 El Vaquero 2013. március 13. 14:29

@Grant kapitány: szerintem úgy gondolta, hogy egy KIEJTÉSI szótárnak. Nyilván nem hagyományos szótárról volt szó.

9 Grant kapitány 2013. március 13. 14:08

@Fejes László (nyest.hu): "A szótárnak azt kell tükröznie, hogyan ejtjük!"

Egy fenét kell tükröznie. Ha tükröznie kéne, akkor a helyesírásban megszűnne a szóelemzés elve, és minden szót úgy írnánk le, ahogy kiejtjük: kiejtyük, tuggya, láttya, fölgye és számtalan hasonló esetben.

8 maxval 2013. március 13. 13:53

Tele a magyar olyan szóval, melyet így is, úgy is ejtünk. Elsősorban a magánhangzókat érinti ez: hosszú vagy rövid az egyetlen helyesírási alak, de ejtik így is, úgy is.

7 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 12. 21:45

@Olman: „hosszú í-vel ejtendő, hogy” Ejtendő? Ki szabja meg, hogyan „ejtendő”? A szótárnak azt kell tükröznie, hogyan ejtjük!

Ezen kívül semmi szükség arra, hogy egy főnevet és egy igét így különböztessünk meg, elvégre mondatbeli helyzetéből ez egyértelmű!

6 El Vaquero 2013. március 12. 20:25

@szigetva: tényleg milyen már ez az ... and phonetics! Pedig egy csomószor láttam már így, és le sem esett, hogy célzás :D

Ami a kiejtési szótárat illeti, nem ismerem, majd megnézem magamnak, a neten azt írják, hogy elég olcsó. Kösz, rád mindig lehet számítani. Nem úgy, mint A Mëhikoira, aki most jól itt hagyott, áztatja a valagát valami üdülőben. Idegennyelvőrtől meg valaki elszedte a gumibotját és tányérsapkástól belegyepálta a földbe : (

5 szigetva 2013. március 12. 17:55

@El Vaquero: A 90 években talán valami Fekete nevű ember adott ki magyar kiejtési szótárt.

A fonetikát sokan sokáig nem tartották/-tják a nyelvészet részének. Lsd. Department of Linguistics and Phonetics (UCL), pl.

4 El Vaquero 2013. március 12. 16:38

@Olman: tévedés, mert nem csak az irat ejthető röviddel, hanem az írat is. Nem szükségesszerű a megkülönböztetés. A fonológia foglalkozik vele, de a nyelvet tudat alatt használó anyanyelvi beszélők nem, és így a fonetika sem. Szövegösszefüggésből úgyis kiderül, hogy melyikre gondolt a beszélő.

Persze ettől még megkülönböztetheted, ejtheted hosszúval, kétségtelenül az is egy ejtésvariáció, de nem az a mai tendencia.

Nézegetem a szótárat, eddig egész jónak tűnik, a cikkben írtakon túlmenően nem is találkoztam hülyeséggel. Eddig még...

3 El Vaquero 2013. március 12. 16:29

Már nekem is eszembe jutott, hogy magyarból nincs kiejtési szótár, pedig hozhatná egyben az összes variánst, a tájnyelviekkel együtt. Bár én papíron gondoltam, de végül is a hangosszótár sem rossz.

Mondjuk elég szégyen, hogy ilyennel is csak BME-s áll elő. Nem értem, hogy a nyelvészetei fonetikai tanszékeken mit csinálnak az emberek? Úszkálnak fel-alá, mint aranyhal az akváriumban? Egyedül Gósynál látom, hogy publikálgat, de hol vannak a többiek? Vagy lehet ők úgy gondolják, hogy tudományos munka abból áll, hogy oxigént alakítunk át szén-dioxiddá? A fonológusok még úgy ahogy serénykednek, de a fonetikusokkal mi van? Orbán elszállíttatta őket Guantánamóra, vagy mi? Megmagyarázná, hogy mostanában Idegennyelvőr sincs sehol.

Különben meg újfent nem értem, hogy a fonetika miért olyan népszerűtlen. Bezzeg más nyelvészeti ágakkal foglalkoznak bőven, de ezzel miért nem akar senki foglalkozni? Száraz, elvont, unalmas vagy értelmetlennek gondolják? Talán tűzveszélyesnek tűnik, vagy mi?

2 tenegri 2013. március 12. 16:27

@Olman: "hogy megkülönböztessék"

Aham - és akkor vajon a "vágat" (vágás folyamatát végezteti valakivel) és "vágat" (vágás eredménye) szavaknál miért nem szükséges megkülönböztetés? Vagy a löket-löket, nyomat-nyomat, stb. szavaknál? :)

1 Olman 2013. március 12. 16:06

írat - írás folyamatát végezteti valakivel;

hosszú í-vel ejtendő, hogy megkülönböztessék ettől:

irat - írás eredménye, dokumentum

Információ
X