nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @arafuraferi: 21 Hát bizony, az írott források, és képek, néha(?) becsapják az embert..
    2022. 12. 05, 20:36  Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogy érzi magát? – íme a program, ami mindenkinél jobban tudja a választ

A gépek megint legyőzték az embert: hang alapján jobban eldöntik, mint az emberek, hogy milyen a hangulatunk.

nyest.hu | 2015. november 16.
|  

Még egy pont a gépeknek – így vezeti fel a New Scientist cikke a hírt: a University of Rochester in New York kutatói által fejlesztett új program sokkal magabiztosabban meg tudja mondani, hogy érzi magát a beszélő. A program egyébként messze nem az első ilyen alkalmazás: számos megoldás foglalkozik emberi érzelmek detektálásával. Az újdonság a kutatók szerint az, hogy programjuk lényegesen jobb eredményeket ért el, mint egy nagyszámú, emberi kontrollcsoport.

A képen Nexi robot látható – aki maga produkálja az érzelmeket
A képen Nexi robot látható – aki maga produkálja az érzelmeket
(Forrás: Personal Robots Group - MIT Media Lab)

A Na Yang és Emre Eskimez által vezetett kutatásban hétszáz hangfelvételt kellett elemezni. A 138 fős emberi kontrollcsoport és a gép számára azt a feladatot jelölték ki, hogy próbálják megbecsülni a boldogság, a szomorúság, a düh, az undor, a félelem és a közömbösség szintjét a felvételeken hallható beszélők esetében.

A program a beszélők érzelmeit 72 százalékos pontossággal találta el, míg a kontrollcsoport tagjai – akik minden tíz beszédminta feldolgozásáért ötven centet kaptak – csak hatvan százalékban voltak sikeresek. Ráadásul a program nem csak az érzelem azonosításában volt sikeres, de azt is jobban azonosította az embereknél, ha az adott hangfelvételen nem lehetett pontosan azonosítani a keresett érzelmeket. Ha ezeket a program elhagyhatta, a pontossága máris 85 százalékos volt – ez pedig egyedülálló. 

A kutatók a későbbiekben az érzelmek a szülő–gyermek kapcsolatokra gyakorolt hatását kívánják vizsgálni a programmal. A kutatócsoport pszichológusa, Melissa Sturge-Apple már meg is kezdte családi beszélgetések rögzítését – ha e beszélgetések során is jól teljesít a program, a tervek szerint érzelem-detektáló mikrofonokkal szerelik fel majd egyes emberek lakásait, hogy így elemezhessék a családi beszélgetéseket.

A kutatókat egyébként nem érte meglepetésként, hogy a számítógép jobban teljesített a hang alapján történő érzelemazonosításban. „Az érzelmek detektálása az ember számára egy multimodális feladat” – nyilatkozta Ani Nenkova, a University of Pennsylania kutatója. Az emberek nehezen azonosítják az érzelmeket kizárólag a hang alapján. Saját kutatásai szerint ahhoz, hogy megbízhatóan azonosítsuk az érzelmeket, képi információra is szükségünk van.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X