-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy hajszálon múlik annak kiderítése, hogy Vincent van Gogh festett-e egy képet vagy sem: szakértők a festmény felületén felfedeztek és onnan leszedtek egy hajszálat, amelyet DNS-vizsgálattal fognak faggatni.
A 8 centi hosszú, vörös hajszálból nyert molekulamintát összevetik a holland festő leszármazottainak DNS-ével. Ha bebizonyosodik, hogy a Csendélet bazsarózsákkal című kép valóban Van Gogh műve, akkor tulajdonosa, egy kölni műgyűjtő, Markus Roubrock egy csapásra 13 milliárd forintnyi összeggel lesz gazdagabb – bár e nélkül is dúsgazdag.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A festmény elkészülte 1889 tavaszára datálódik. 1977-ben Belgiumban egy padlásról került elő, Roubrock az apjától örökölte. Azóta is vitatott a kép eredete. Két független szakértő szerint Van Gogh festette, az amszterdami Van Gogh Múzeum szakemberi szerint nem, mert az ecsetkezelés nem vall a holland mesterre, és a kép pusztán ügyes hamisítvány.
Ami a hajszálat illeti, annak eltávolítója, Ester Monnik szerint akárkié is, biztos, hogy a kép festőjének fejéről származik. „A művészről kellett a vászonra kerülnie, mivel nagyon mélyen beágyazódott a festékbe, több rétegnyi is rákerült” – idézte Monnikot a The Daily Telegraph című brit lap. A hajszál egyébként szabad szemmel alig volt látható, és sokáig senki nem is vette észre.